Ahol kerítőhálóval készülnek a karácsonyra

Paksi gyerekként sem esett messze a víztől Wolf József, akinek neve a dunaújvárosiak számára is minőséget jelent a szabadfogású birkózásban. Most, nyugalmasabb éveiben elhivatott szerelmese a halgazdálkodásnak Baracson.

-A tavi halászatot a nyolcvanas években kezdtük családilag, s folyamatosan dolgozunk vele. A munkába most már a fiam is beletanult van, közösen csináljuk. A most halászott halak kétéves ponty ivadékok, amik további nevelés után kerülnek piacra. Ezen kívül a piacon van méga busa is, de az amur már kevésbé, pedig nagyon finom. A ragadozók közül a süllő, harcsa a jellemző, a csuka ritkán. Nekem nem csak karácsonykor jut eszembe a hal. Egyébként is imádom, mindenhogyan, sütve, főzve, konzervnek, pácolva. Mindegy milyen nap, megeszem, és a családom is szereti. Díjazom a tengeri halakat is, de inkább a magyar halfajtákat részesítem előnyben. Paksi származásúként az itteni halételekhez viszonyítva, inkább a bajai, mohácsi ízeket kedvelem, de szeretem a mezőföldit, a dunaújvárosit is. Nem passzírozzuk a halat, és így más ízek jönnek elő az ételekben.

Czikk László (Magyar Arany Érdemkereszt birtokosa, 2013) harminchárom éve foglalkozik hallal, csodálatos halastavakat üzemeltet a Donát-patak mentén, Tolnában. Most maga is eljött Baracsra megnézni a növendékeket. Tekintettel, hogy kereskedőként kezdte, mindig is érdekelte, hogy jó hal kerüljön a boltokba. Ennek pedig komoly előfeltétele mindaz, amit ma Czikkhalasnak neveznek:

-Tisztességes kínálat van a magyar piacon, mert a tavalyi időszakban nagyon kevés volt az exportunk. Sok hal maradt a piacon, így azokat visszahelyeztük a tavakba. Idén rendkívül szép mennyiség áll rendelkezésre. Hozzáteszem, most jobb exportlehetőségei vannak a haltermelőknek. A piac mindig is hektikus, nehéz kiszámolni. Kedvenc halételem a csukapörkölt. Természetesen lesz karácsonykor halam az asztalon, mindig halat főzök. Szüleim is ezt ették, nagyszüleim is, nálunk ez tradíció, amit ápolunk is.