Az egykorvolt suprikálás
Hányan vannak az aprószentek? A kérdést Bálint Sándor népszokásgyűjtéséből ismerhetjük, és a választ is megkapjuk: száznegyvennégyezren. Ezt kell felelnie annak a gyermeknek, akit e napon mustármagért küldenek a szomszédba. Akár tudja, akár nem, a megvesszőzést, vagyis suprikálást meg nem úszhatja.
Az aprószentek napi vesszővel veregetés egykor sokfelé szokásban volt, de ma már szinte csak némely erdélyi közösségek tartják. Ez a rítus a bibliai történetre, a betlehemi gyermekgyilkosságra utal. Júdea uralkodója, Heródes úgy vélte, hogy a megszületett Megváltó a hatalmát veszélyeztetheti; elrendelte hát a Betlehemben született, két évesnél fiatalabb fiúgyermekek elveszejtését. Mint ismert, a kisded Jézus megmenekülése egy jelenésnek köszönhető: József a látomás szerint azt a parancsot kapta, hogy vigye biztonságos földre, Egyiptomba a gyermeket és anyját. Így tett.
Hogy a megölt kisgyermekek mennyien lehettek, nem tudni. A néphagyomány őrizte hatalmas szám csak a végtelen fantázia „terméke”, a tudósok szerint valójában tán harminc kisgyermek szenvedett halált. Ám egyetlen gyermek meggyilkolása is megbocsáthatatlan, ezért az öregkorára emberségéből kivetkőzött Heródest a rettegő nép csöndes megvetése övezte. Az aprószentek napján szokásban volt vesszőzés a mártírrá lett kisgyermekek fájdalmára hivatott emlékeztetni. Sokfelé házról házra jártak a legények és a meglett férfiak is, hogy a jelképes suprikálással büntessék a lányokat, mondván, Betlehemben a fiúk szenvedtek, hát most szenvedjenek a lányok. A vesszőzést jókívánságok követték, majd az elengedhetetlen traktálás.
Ez a szokás egyébként kettős tartalmat hordozott: a gyermekáldozatra emlékeztetés mellett egészségvarázsló rítus is volt, ahogy a vessző, a „zöldág” mindig is a növekedést, a megújuló életet jelképezte.
A rovat további hírei: Kultúra
ICA-D: csodás városfelfedező "Betekintés"
2025. júl. 18.
Ahogy ígérték: egyszerre hallatlanul izgalmas és roppant tanulságos bemutató lett a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) új időszaki kiállítása. Betekintés címmel a BME Középülettervezési Tanszék külföldi hallgatói mutatják be diplomamunkáikat, vagyis a Dunaújváros köztereire álmodott terveiket. Még egy héten át látható: kötelező program!
Interaktív időutazás a kőtárban
2025. júl. 18.
Irány Intercisa, és a római kor: interaktív időutazásra várják az érdeklődőket a római kori kőtárban szombaton délután. Római sisakot készítenél? Ott a helyed!
A Művészetek Völgyében vendégeskedik a Viadana Kamarakórus
2025. júl. 17.
A sikeres tavaszi visszatérés után rangos meghívásnak tesz eleget az együttes, Taliándörögdön lép közönség elé a Viadana. Különleges helyszínen, különleges repertoárral csalogatnak szombaton délután!
DSTV: a Győry-hagyaték kincse lett a hónap műtárgya
2025. júl. 17.
Folytatta az Intercisa Múzeum különlegességeit bemutató sorozatát a DSTV. A hónap műtárgya sorozatában ezúttal a Győry-hagyatékból származó prédikációs kötetről mesélt Kronászt Margit történész-muzeológus. Hangkép.
Rangos belgiumi folklórfesztiválon lép fel a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes
2025. júl. 15.
Komoly nemzetközi meghívásnak tehet eleget városunk egyik meghatározó kulturális közössége: a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztivál keretében lép közönség elé Belgiumban.
DSTV: remek vegyeskari évadzáró
2025. júl. 14.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása arról, hogy újra az Intercisa Múzeum immár fedett kertje adott helyszínt a Dunaújvárosi Vegyeskar évadzáró hangversenyének. Telt házas koncert kerekedett a közelmúltban – megérdemelt vastapsokkal. Hangkép.
DSTV: az Építők útja szobrai
2025. júl. 12.
Negyedik epizódjához érkezett a DSTV sorozata a város köztéri szobrairól. A Hodik Mónika történész-muzeológus közreműködésével készült Szoborváros újabb részében az Építők útján található alkotásokat mutatják be. Hangkép.