Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 08. Zoltán Nemzetközi nőnap
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Hajdan volt karácsonyi szokások

Mozaik
karácsony

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2015. dec. 26., 08:55

A karácsonyi asztal megterítésének rituáléja egészen a középkorig vezethető vissza, bár mára a szokások nagy része a feledés homályába merült.

Szentestét a karácsony böjtjének is nevezték. A megújulásra, az újszövetségi Ádám fogadásara való felkészülést jelentette, ekkor készültek fel a halódó természet újraéledésére és a jövendő évre is. A karácsonyi vacsora, mint az ünnep középpontja így kiemelt hangsúlyt kapott.

Erre a napra gondosan rendbe tették a portát, kitakarították a lakást, sőt még a jószágok helyét is, hiszen eljövendő nagy vendéget várnak: Jézus Krisztust. A kölcsönadott tárgyakat ezen a napon visszakérik, nehogy „megboszorkányozzák" azokat. Kölcsönt ilyenkor nem kérnek és nem is adnak, látogatóba sem szívesen mennek és vendégeket sem fogadnak, kivéve a köszöntőket.

A karácsonyi asztal megterítése különleges helyet foglal el az ünnepi események sorában. Az asztalra, sőt az asztal alá is különböző használati tárgyakat, gazdasági eszközöket helyeznek: ekevas, borona, lószerszámok, az asztal lábára tekert tehénlánc, mángorló, kaszakő. Ezeket azért helyezték el a z ünnepi asztal alá, köré, hogy a jövőben hatékonyabban működjenek. A vallásos párhuzam itt könnyen fellelhető, gondoljunk csak Szent Józsefre, aki ácsként kereste a kenyerét. Nem ritka a gabonafélék, különböző magvak szerepeltetése sem.

A hiedelem szerint mágikus erőknek hódolva helyezik el ezeket a tárgyakat, eszközöket az asztalon, a jó termés, a termékenység és a jó szerencse ígéretében. Egyes tájakon a Szenteste eljövő angyalokat, Kisjézust akarták megvendégelni a terített asztallal, az asztal alá szórt szénával és „karácsonyi szalmával” pedig a kényelmes szállást kívánták biztosítani az éj leple alatt betérőknek.

Szenteste a szalmán alszanak, majd másnap az ágyból kivetik a régi szalmát és az újat teszik a helyébe, megelőzve ezzel a betegségeket. Ha „nyavalyás” ember van a háznál, akkor őt fektetik a karácsonyi szalmára, hogy a tél alatt meg ne haljon. Egyes tájakon a szalmát azért helyezik ki, hogy a Mária és József és a szamaruk Betlehembe menvén megpihenhessenek a háznál.

Máig élő szokás, hogy karácsonykor az ünneplő család fokhagymát, almát, mézet fogyaszt közösen az ünnep estéjén. Ezek régen is a teríték részei voltak. A méz a torokfájás gyógyszereként, a fokhagyma az összetartozás szimbólumaként (a fokhagymagerezdek a család tagjai és egy fejjé fonódnak össze), a fokhagymát a családfő annyi részre osztja, ahány fős a család, majd azt mindenki ostyába tekeri, mézbe mártja és így fogyasztja el, a sóval a teheneket lehet gyógyítani, a bors a szárnyas jószágok termékenységét fokozza, míg a tojás minden állat legfőbb orvossága. Az alma a karácsonyi asztalok egyik legjellegzetesebb étke, kelléke. Kap némi erotikus felhangot, hiszem Ádám és Éva gyümölcse, a bűnbeesés gyümölcse. Ezzel emlékeznek az emberi gyarlóságokra, az áteredő bűn meglétére.

A méz Krisztus és az emberek együvé tartozását jelképezi. A méhek a hagyomány szerint Boldogasszony könnyeiből vannak, és nem elpusztulnak, hanem meghalnak, mint az emberek. Ezzel Jézus Istenemberségéről emlékeznek meg, az Ő születése napján.

A karácsonyi asztal leszedése sem kevésbé fontos, mint a terítés és annak előkészületei. A leszedés időpontja tájanként eltérő volt. A leggyakoribb nap az aprószentek napja volt, ritkábban pedig újév, esetleg vízkereszt eljöttével bontották meg a terített asztalt. A teríték mellől leszedett magvakat - amelyeket általában összekevertek és egy tálban helyeztek el az ünnepi teríték közé -a tyúkoknak adták, hogy a következő évben minél magasabb legyen a „tojáshozam”. A saját céljukra fel nem használt szénát, szalmát, esetleg gyümölcsöket pedig a jószágnak adták, hogy azok is részesüljenek a misztériumból és „minden jó” kísérje őket az újesztendőben.

Ezeknek a hagyományoknak a továbbélése több tájegységen megfigyelhető, de leginkább ott népszerűek a mai napig, ahol nem szokás a karácsonyfa állítás, tehát a szláv nyelvterületeken a leginkább.

A rovat további hírei: Mozaik

Egy másodperccel tovább tart az idei év

Egy másodperccel tovább tart az idei év

2016. dec. 31.

Egy másodperccel tovább tart a 2016-os év, mivel a Föld forgásának lassulása miatt be kell iktatni egy plusz másodpercet - olvasható az inforadio.hu-n. Ma 23 óra 59 perc 59 másodperc után nem 00 óra 00 perc 00 másodperc fog következni, hanem 23 óra 59 perc 60 másodperc.

Hallott már róla?

Hallott már róla?

2016. dec. 30.

A GreenGo közösségi autómegosztó szolgáltatással elektromos autókat lehet használni a fővárosban.

Piros-fehér-zöldben a Megváltó

Piros-fehér-zöldben a Megváltó

2016. dec. 30.

Magyar nemzeti színekkel világítják ki a Megváltó Krisztus szobrát ma Rio de Janeiróban - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-vel.

Látta már a terveket?

Látta már a terveket?

2016. dec. 29.

Kerékpárverseny a Várkert Bazárban, maratoni futás a Hősök terén, röplabda a Városligetben, a vizes versenyek a Margit-szigeten-többek között így valósulna meg a 2024-es budapesti olimpia a látványtervek alapján.

Így mulat a magyar szilveszterkor

Így mulat a magyar szilveszterkor

2016. dec. 29.

Budapesten, Hajdúszoboszlón és Szegeden igazán örülhetnek a szállásadók, ugyanis ezek a legnépszerűbb úti célok a szilveszterezni vágyók körében a Szallas.hu  felmérése szerint.

Eddig több mint 34 ezer család vette igénybe a csokot

Eddig több mint 34 ezer család vette igénybe a csokot

2016. dec. 27.

Eddig összesen 34 500 család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a tavaly júliusi bevezetés óta, ami összesen 81,5 milliárd forintos támogatást jelent - mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára.

Eltérő ünneplési szokások

Eltérő ünneplési szokások

2016. dec. 26.

Ánizsgyökér-saláta, boldog halárusok, pulyka és királyi beszéd, tizenhárom izlandi mikulás, tányérkitörlő, kanálnyalogató, szoknyalebbentgető manók - másként ünnepelnek Európa egyes országaiban.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Az endometriózis hónapja – amikor a figyelem az érintett nőkre irányul

  2. "A nők tisztelete nem egynapos gesztus, hanem mindennapi felelősség kell legyen"

  3. Újra hazai pályán a DKSE

  4. DSTV: évfolyamkoncertekkel csalogattak

  5. Kell a három pont a sereghajtó ellen

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: évfolyamkoncertekkel csalogattak

DSTV: évfolyamkoncertekkel csalogattak

Embedded thumbnail for "A Gebei" – jó hangulat, bemutató, dedikálás várta a vendégeket a könyvtárban

"A Gebei" – jó hangulat, bemutató, dedikálás várta a vendégeket a könyvtárban

Embedded thumbnail for DSTV: kispályán is nagy siker

DSTV: kispályán is nagy siker

Top hírek

  1. Hamis vád miatt emelt vádat az ügyészség

  2. Választás 2026: a döntések tétje és a jelöltek listája

  3. Nőnapi ünnepcsokor a Generációk Házában

  4. Korlát épül és más fejlesztés is lesz

  5. Színpompás dallamkavalkád a festményeken

Galéria

IX. Szent Pantaleon Jótékonysági Bál

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 9. szám - 2026.03.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő