Előfordul, hogy már csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót: kérheti például a termék kijavítását vagy kicserélését is.
Előfordul, hogy már csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót: kérheti például a termék kijavítását vagy kicserélését is. Amennyiben az ajándék hibája mindössze annyi, hogy „nem tetszik”, akkor sajnos csak a kereskedő jóindulatán múlik, hogy kicseréli-e azt vagy visszaadja-e annak vételárát - hívja fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.
Miért is van ez így?
Tudnunk kell, hogy ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy az nem tetszik a megajándékozottnak - de lehet használni, illetve működik -, akkor az jogi értelemben véve nem minősül hibásnak. Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése, vagy a mással való kijavíttatás költségének megtérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Tény: az Ünnepek során gyakran vállalják azt is bizonyos cégek, hogy a megajándékozottnak nem tetsző, de egyébként kifogástalan terméket cserélik vagy épp annak árát visszaadják, ugyanakkor ez nem kötelezettségük. Ezért erről érdemes mindig külön érdeklődni, és mielőbb utánajárni, legfőképp, mert ilyen esetben ennek határidejét és feltételeit már a vállalkozás szabja meg.
Ha pedig tényleg hibás a termék…
Amennyiben a termék valóban hibás, akkor kérhetjük, hogy azt javítsák ki, vagy cseréljék ki. Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhetünk árleszállítást, visszakérhetjük a teljes vételárat is, vagy pedig megjavíttathatjuk a terméket valaki mással, és ennek a díját kifizettethetjük a vállalkozással.
Két dologra is figyelnünk kell, mikor visszaviszünk valamit egy kereskedőhöz
1. Az egyik az, hogy a vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell, hogy álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket. A nyugtákat ezért mindig őrizzük meg!
2. A másik a határidők kérdése. Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például: nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett. Azonban a vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.
Mit is jelent a kötelező jótállás?
Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek, és a szőrméből készült ruhaneműk) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást. Ezeknél a termékeknél is fontos azonban, hogy csak akkor vonatkozik rájuk ez, ha eladási áruk a 10.000,- Ft-ot, vagy például szőrméknél az 50.000,- Ft-ot meghaladta.
Mit tegyenek a fogyasztók, ha gond adódik a termékkel?
Ha a fogyasztó jelzi (amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie) a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott-tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy utána következett be. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a termék hat hónapon belül ment tönkre (kötelező jótállás alá eső árucikk esetében egy éven belül), a cégek így teljesítik - vagy próbálják meg teljesíteni - azt a bizonyítási kötelezettségüket, amelyről már szó esett korábban.
72 órás szabály, 3 napos visszavétel, 3 munkanapos csere
A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon (vagy hetvenkét órán) belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály viszont nem érvényes már. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett, tartós fogyasztási cikkek esetében a három munkanapos cserére vonatkozó rendelkezés. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, úgy a kereskedő köteles rögtön kicserélni (kijavítás helyett) az adott terméket. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna.
Hova lehet fordulni, ha a kereskedő elutasítja a vásárlót?
Ha esetleg a kereskedő szóba sem áll a fogyasztóval vagy az igényét elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. A békéltető testületi eljárás ugyanis gyors és ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy a felek megegyezzenek, de ennek hiányában is érdemi döntéssel zárul az ügy.
OrientPress Hírügynökség (OPH)/FEOSZ
