Luca és a gonoszjárás

Várkonyi Balázs - 2015. december 13. 11:05

"Asszonyok, ha valaki ma kenyeret akarna sütni, föltétlenül hagyjon föl szándékával! És általában is, mindenféle munkás foglalatosság kerülendő – hiszen dologtiltó nap van..."

Asszonyok, ha valaki ma kenyeret akarna sütni, föltétlenül hagyjon föl szándékával! És általában is, mindenféle munkás foglalatosság kerülendő – hiszen dologtiltó nap van, aki ezt megszegi, bűnhődik. Az őseink képzeletében élő e napi gonoszjárás óvatosságra kell, hogy intsen mindenkit!
Nincs még egy ünnep a népi kalendáriumban, amihez ennyi régvolt szokás tapad. Ma az egykoriak hite szerint nem szabad tüzet gyújtani, fonni, varrni. A házból bármit is kiadni tilos, a kölcsönkérőt ilyenkor sok beszéddel kell a portáról eltanácsolni. Félő ugyanis, hogy a kölcsönadott pénz a boszorkányok kezére kerül, akik egyre csak ott ólálkodnak mindenütt.

A gondosabbak fokhagymával védjék meg otthonukat! Különösképp a délszlávok – így az egykori pentelei szerbek – körében volt gyakori, hogy az ajtófélfát s az istálló bejáratát is fokhagymával kenték meg, ami a gonoszt elriasztja, a jószágot megóvja. És ami tán a legfontosabb: a söprűket gondosan el kell zárni, nehogy megleljék a boszorkányok, mert akkor azon száguldozva riogatnak, rontanak.
Mindezzel szemben ajánlatos ma a fiataloknak alakoskodni, maskarába öltözve „lucázni”, házról házra járva rigmusokat dalolni, rontásűző köszöntőt mondani. A titokzatos Lucának ez kedvére van, így szerencsét hoz. A Luca székének elkészítésébe is ilyenkor kell fogni. Ez köztudottan tizenhárom napig készül. Kilencféle fából kell összerakni, s egy napon csak egy munkaművelet engedtetik. Karácsonykor az elkészült széket a templomba kell vinni, s ha ráállunk, meglátjuk, ki is köztünk a boszorkány.

De vajon miként lett az ókori vértanú napja a baljós dolgok ideje? Az ősi népi mondóka így szól: „Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja” – vagyis ekkor lenne a nappal a legrövidebb, s az éj a leghosszabb, amikor igen nagy a gonoszjárás veszélye. Csakhogy ma már ez nem stimmel: a XVI. századi Gergely-naptárreform bevezetése előtt Luca ünnepe még valóban a téli napfordulatra esett, azóta viszont előbbre került, és a leghosszabb éjszaka napja december 21-e. De bárhogy is van, kívánjunk minden jót portálunk olvasóinak egy Luca-köszöntővel:

Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!
Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,
Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,
Annyi csirkéjük legyen, mint a fûszál,
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!
Luca, Luca, kitty-kotty.

A rovat további hírei: Kultúra

ICA-D: hárman a Hámorban (galériával)

2022. aug. 29.

Hámor címmel nyílt meg a XV. Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep kiállítása a Kortárs Művészeti intézetben (ICA-D) – az érdeklődők három alkotó, Gergely-Farnos Lilla, Gróf Ferenc és Kristóf Krisztián műveit láthatták a Dunaferr-Art Alapítvány bemutatóján.

Dunaújváros Hangja: Kiss Barnabás

2022. aug. 27.

Nagyjából két hónappal ezelőtt startolt a Dunaújváros Hangja elnevezésű tehetségkutató verseny, a zenés sorozat pedig augusztus 20-án az ünnepi nagyszínpadon ért véget. A döntőbe jutott hét versenyző közül Kiss Barnabás zsebelte be a győztesnek járó elismerést és díjakat.