Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A magyar Micimackó és titokzatos „anyja”

Várkonyi Balázs - 2016. január 31. 9:33

A híres medvefiú, Micimackó az angol "őse" után egy évtizeddel született: akkor jelent meg a varázslatos történet Karinthy Frigyes fordításában, s indult el hazánkban is a töretlenül sikeres útján. Az alapmű ekkor már bejárta a világot, sok nyelvre lefordították, mindenütt nagy feltűnést keltett.

Kiötlője, Alan Alexander Milne 1926-ban vetette papírra az első meseregényt, amelynek szereplői a nyolcéves fia játékállatai voltak. Két év múlva következett a folytatás. Milne, aki eredetileg matematikus pályára készült – és sikerrel diplomázott Cambridge híres egyetemén – hamar rájött, hogy az írás az igazi hivatása. Szatirikus esszéket, színdarabot és regényt írt, majd fia kedvéért a Winnie-történetekbe fogott. A főhős a gyermek játékmackója lett, „aki” a nevét egy valóságos medvéről, a Winnipeg nevű, Kanadából Angliába hozott állatkerti lakóról kapta. Így lett a mű címe Winnie-the-Pooh. Milne kisfia is szereplővé avanzsált, ráadásul eredeti nevén, Christopher Robinként – a magyar változatban Róbert Gida, Winnie pedig a Micimackó nevet kapta. Minden bizonnyal a fordítójáról – Miciről. Mert valójában ő, Karinthy Frigyes nővére fordította a művet, majd az író átdolgozta.

Kritikusai szerint olyan „jól” sikerült az átdolgozás, hogy szinte semmi köze az eredetihez. Az elemzők szerint sokkal kevésbé filozofikus, sokkal kevésbé mély bölcsességeket hordozó, inkább szójátékokra épülő mű. Akárhogy is, de ez lett a magyar gyerekek egyik alapolvasmánya.

Nem tudni, hogy Milne hogyan vélekedett a Winnie-the-Pooh félrefordított magyar „mostohatestvéréről”, a Micimackóról – de a világsiker miatt nyilván nem foglalkozott az apró részletekkel. Egyébként szeretett volna kitörni a gyermekregény-szerző szerepből, ám fő műve megkötötte a kezét. A sors sem engedett neki sok időt: évekig tartó betegség után, 1956-ban épp ezen a napon, január 31-én távozott el örökre.

De hogyan is történt a legendás félrefordítás?

A mai kiadások már jelzik: átdolgozásról van szó, ez az ősváltozatban még nem szerepelt. A valódi fordító Karinthy nyelvzseni nővére, Emília – vagyis Mici – volt. (Lám, itt a valószínű magyarázat, honnét a Micimackó név…) Minden bizonnyal nagyvonalúan bánt az eredeti szöveggel, és Karinthy Frigyes az ő nyers szövegéből dolgozott.

Az író unokája, Karinthy Márton 1981-ben hosszú beszélgetést folytatott édesapjával, Karinthy Ferenccel, hogy felfejtse családja titkait. Később kötetbe szerkesztve megjelentette a párbeszédet, a könyv címe: „Ördöggörcs. Utazás Karinthyába.” Ebben Ferenc, az íróvilág Cinije így vall a családról:

„Az a kor tele volt őrültekkel. Minden családban volt huszonhat nagybácsi és nagynéni, főleg ilyen tarhások, ezek mind őrültek voltak.

A Karinthy család is teli volt őrültekkel, és a Devecseri család is teli volt őrültekkel.
Igen, a mi családunk is. Ezek folyton jöttek. Mint a Mici néni, a te nagypapád nővére, aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt, nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő volt, akinek ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta át. Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyers változatát Mici csinálta, a Micimackót is. A verseket, meg amitől az lett, ami, végül persze apám rakta bele. De hát apám nem is tudott angolul. Azt hiszem, még a Gullivert is Mici fordította, és Leacockot is. Egy időben egész fordítóiroda működött náluk. Mici a diákjaival futószalagon készítette a fordításokat. Apám csak a nevét adta hozzá, miután átfutotta a nyomdába kerülő szövegeket. Egyszer egy Sienkiewicz-regényben nyomtatásban is bent maradt, amit az egyik diák írhatott a szövegbe: Karinthy úr, ezt a szót itt nem értem.

Mici néni ugyanakkor teljesen őrült volt. Ültünk társaságban, finom emberekkel, professzorokkal, írókkal. Egyszer csak Mici néni letérdelt, teljesen váratlanul térdre vetette magát, és azt kiáltotta:

Csak egy vajas kenyeret a szegény özvegynek!

Ő nem volt se özvegy, se szegény, de hoztak neki egy vajas kenyeret. Volt egy nagy retikülje, és abba úgy, ahogy volt, betette. Nem hajtogatta össze, csak úgy a vajas felével bele, képzelhető, mi volt abban a retikülben. Volt valami angol szeretője, egy fiatal angol, aki nála lakott. Állítólag Upton Sinclairrel is levelezett.”

Ha Karinthy Emília-Mici – akiről egyébként egyetlen fénykép sem maradt az utókorra! – szöveghű fordítást készít, tán senki se emlékezne rá. De így, hogy végső soron ő a magyar Micimackó „anyja”, bekerült az irodalomtörténetbe…

A rovat további hírei: Kultúra

ICA-D: Mikulás-tárlat az Újpart Egyesület tagjainak munkáiból – műtárgyvásárlással!

ICA-D: Mikulás-tárlat az Újpart Egyesület tagjainak munkáiból – műtárgyvásárlással!

2024. dec. 05.

Kis kikapcsolódást keres az év végi rohanásban? Idő- és értékálló ajándékkal lepné meg szeretteit? Irány a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), ahol éppen Mikuláskor nyílik kiállítás – mindenkit szeretettel várnak!

Az Avenged Sevenfold jövőre először lép fel Budapesten

Az Avenged Sevenfold jövőre először lép fel Budapesten

2024. dec. 05.

Először ad koncertet a magyar fővárosban jövőre az Avenged Sevenfold. A kaliforniai metálzenekar, amely hat évvel ezelőtt már járt a soproni VOLT Fesztiválon, 2025. június 19-én a Budapest Parkban lép fel.

Átadták a Magyarország 365 fotópályázat idei díjait

Átadták a Magyarország 365 fotópályázat idei díjait

2024. dec. 03.

Átadták a Magyarország 365 fotópályázat idei díjait hétfő este Budapesten, a Millenárison.

ICA-D: "Jégbe zárt fájdalom" – Bánkövi Gyula és Kutrik Bence szerzői estje

ICA-D: "Jégbe zárt fájdalom" – Bánkövi Gyula és Kutrik Bence szerzői estje

2024. dec. 03.

Izgalmas társművészeti kalandozással, kortárs koncerttel folytatódik a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) sorozata: Bánkövi Gyula és Kutrik Bence szerzői estjére a Városháza dísztermébe várják az érdeklődőket szerdán.

DSTV: Rosti Pál ősfotói a Bartókban

DSTV: Rosti Pál ősfotói a Bartókban

2024. nov. 30.

Amint arról már beszámoltunk, izgalmas bemutató színesítette a Rosti Pál iskola jubileumi sorozatát. A jeles tudós-fotográfus, az intézmény névadója latin amerikai útján készült fotográfiákból a Bartók Kamaraszínház Aula Galériájában láthatnak válogatást a vendégek. Hangkép.

Négy nemzetiség seregszemléje az MMK-ban

Négy nemzetiség seregszemléje az MMK-ban

2024. nov. 29.

Érdekes eseménnyel folytatja jubileumi sorozatát a Munkásművelődési Központ: a Dunaújvárosi Nemzetiségek Napja című program keretében négy dunaújvárosi közösség képviselői lépnek színre vasárnap délután.

"Az én otthonom, az én világom" – kiállításmegnyitó

"Az én otthonom, az én világom" – kiállításmegnyitó

2024. nov. 26.

Új festménykiállítás nyílt a Munkásművelődési Központban. Nagyon sokan várták Tubáné Bereczki Izabella legújabb gyűjteményét – joggal, és most sem csalódtak. A művész 27 alkotása díszíti az MMK auláját, a képek közül pedig legalább 11 teljesen dunaújvárosi vonatkozású.