Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 15. Kolos, Georgina
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A többször átkeresztelt város

Kultúra
várostörténet
Dunapentele
Dunaújváros
Sztálinváros
évforduló

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2016. jan. 10., 08:39

Kezdetben vala Dunapentele. Aztán 65 éve Sztálinváros lett. Öt év múlva ismét Dunapentele, majd nem sokkal utána megint Sztálin nevének viselője. 55 éve végül a nem túl veretes, de mégiscsak böcsületes magyar név hordozója lett: Dunaújváros. Újabb átkeresztelés vélhetően már nem éri.

1949. december 28-a: a minisztertanács döntése aznap született arról, hogy az új gyáróriás, a kohászati kombinát a dunapentelei löszháton épül meg. Ez a határozat magában hordozta azt is: a korszemlélet szerint a régi időket őrző Pentele név aligha alkalmas arra, hogy kifejezze a szocialista megújulást.

Egy „őslakos” herceg

1951 őszén a pesti pártemberek felvetették, hogy más szocialista országok városokat neveztek el Sztálin generalisszimuszról, míg hazánk bűnös mulasztásban van. Üzentek hát Pentelére. A fölülről vezérelt alulról jövő kezdeményezés – mint fából vaskarika – mintapéldájaként egy sztahanovista brigádvezető munkásgyűlésen javasolta a Sztálin név felvételét. Tollat ragadott, hogy személyesen tudassa Rákosi Mátyással a „nép” óhaját. Pestre parancsolták a város pártküldöttségét. A rettegett belügyminiszter, Farkas Mihály nekik szegezte a kérdést: van-e Pentelének húszezer lakosa? Ha van, kérésük teljesül. A párttitkár bizonytalanul válaszolt: van.

Hát nem volt. 1950 végén a nagyközség 4200 lelket számlált, és jó hétezer ember dolgozott az építkezésen. ’51-ben a várossá avatott település lakóinak száma jócskán gyarapodott, de a húszezertől még így is elmaradt: mindenkit összeírva is csak 16988 név szerepelt a listán.

A fineszes párttitkár felidézte a belügyminiszter szavait, aki „régi és új” penteleiekről beszélt. A kabaréba illő történetet egy Faludy-novella örökíti meg: a temetőkeresztekről összeírtak rengeteg nevet, de még így is hiányzott vagy ezer. Ekkor a pártember kéztördelve felkereste a plébánost, hogy a régi keresztlevelekből másoljon már ki valamennyit. Az idős pap nem volt hajlandó kiadni a keresztelőkönyv titkait, ám humorban nem szenvedett hiányt. Felütötte a plébánia vendégkönyvét, és az évszázadok alatt itt megfordult jeles emberek, főrangok neveit a fontos ügy érdekében átadta. Így lett „pentelei polgár” sok egykor volt tudós, püspök, arisztokrata, s köztük egy francia főnemes, a kiváló hadvezér, Savoyai Jenő herceg is, aki jó két évszázaddal korábban pár napig vendégeskedett az akkori papnál. Így lettek a holt lelkek a Sztálinváros név felvételének előmozdítói. A „keresztelő” 1951. november 7-én ünnepélyes külsőségek mellett megtörtént.

A nép megszólal

A város gyors fejlődésen ment át. Örkény István jó két évtized múlva „aranylázként” jellemezte az ötvenes évek újvárosi hangulatát. „… monumentális vállalkozás volt. Magyarországon ilyen még nem történt: felépíteni egy városrészt, beköltöztetni a gyárépítőket, elkezdeni a gyárat építeni, ugyanakkor a várost is fejleszteni, miközben a gyár újra tovább terjeszkedik - ennek az egésznek volt egy óriási romantikája.” Az író azonban nem hallgatta el a a rohamos betelepítés következményeit. A dolgok árnyoldaláról ezt írta: „…rettenetesen izgalmas volt az az embertömeg, ami ott összeverődött. Az országnak részben a szemete, részben a java került oda, mert például vonatrakományszám hozták oda a pesti kurvákat dolgozni, és az exkavátor néha csecsemőholttesteket emelt ki a földből.”

A korabeli lapokban minderről nem lehetett olvasni. A gyors iparfejlesztés volt a fontos, és ez 1953-ig töretlenül haladt. Sztálin halála viszont elhozta a fordulatot.  A „vas és acél országa” hamis illúzióját a gazdasági bajok szertefoszlatták. A sztálinvárosi beruházás megakadt. Az évek során egyre romló közellátás miatt a munkások felemelték a hangjukat, az egykori tudósítás szerint 1956-ra a városban megfagyott a levegő.

Akkor már több mint 28 ezer lakója volt Sztálinvárosnak. A forradalom kitörése fölbátorította az embereket: október 24-én tízezres tömeg vonult fel tüntetni, és a városlakók népgyűlésen döntöttek: a vasmű nevéből likvidálják Sztálint, és a település legyen ismét a történelmi Dunapentele. Megtörtént hát a visszakeresztelés… igaz, csak rövid időre. A forradalom bukása után öt hónappal a városnévtáblán ismét a generalisszimusz neve díszelgett.

Végállomás: Dunaújváros

1961 novembere hozta el az újabb névadót. A patinás Pentele azóta Dunaújváros testrészeként él tovább. Hagyományait sok ipartörténeti, kulturális, művészeti és sportteljesítmény gyarapította. Kialakult és megerősödött egy karakteres újváros-tudat – vagyis az erős lokálpatriotizmus.

És ha már a városkeresztelők kerek évfordulóit éljük ez évben, jöjjön egy újabb jeles jubileum: huszonöt éve, 1991-ben a település megyei jogú város címet kapott. Az Intercisa Múzeum egyik közleményében olvasom: „Dunaújváros a korra jellemző szigorú tervezettsége ellenére egyre inkább természetes, »nőtt« várossá fejlődött, a régió kulturális, kereskedelmi, közigazgatási központjává vált.” Patinás főiskolája ez évtől már egyetemi rangra lépett. A város révbe ért.

A rovat további hírei: Kultúra

Szép siker volt a Japán Nap kavalkádja (galériával)

Szép siker volt a Japán Nap kavalkádja (galériával)

2022. ápr. 11.

Szusi, origami, haiku –  csak néhány azon kifejezések közül, amelyek feltűntek a Sándor Frigyes Zeneiskola közösségi programjainak sorában rendezett Japán Nap kínálatában.  

Költészetünnep itt is, ott is, ma is, de még holnap is

Költészetünnep itt is, ott is, ma is, de még holnap is

2022. ápr. 11.

Líra és lant, bor és vigalom, két kiállítás a könyvtárban, versünnep a Versbarátok Klubjában, rímes remekek a gyerekeknél – élő irodalom a költészet napjára időzítve és hangolva.

DSTV: a húsvét a történelemben

DSTV: a húsvét a történelemben

2022. ápr. 11.

A húsvét közeledtére koncentrál a DSTV összeállítása. Ezúttal az ünnep történelmi vonatkozásairól esik szó – az évezredes barangolás kalauza Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója. Hangkép.

Rangos egyházi kitüntetést kapott Bráda Tibor

Rangos egyházi kitüntetést kapott Bráda Tibor

2022. ápr. 10.

Magas egyházi kitüntetést vehetett át az alkotásai révén Dunaújvároshoz is szoros szálakkal kötődő Bráda Tibor festőművész, üvegművész. A művésznek Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke adta át a Pro Cultura Christiana díjat a keresztény kultúra átadása terén végzett szolgálatáért. 

Városi versünnep – díjátadóval, kiállítással

Városi versünnep – díjátadóval, kiállítással

2022. ápr. 09.

Versben a város címmel hirdetett pályázatot a magyar költészet napja alkalmából a József Attila Könyvtár és a Bartók Kamaraszínház – a díjátadóra versünnepi programmal várják az irodalom lokálpatrióta szerelmeseit vasárnap este. Folytatás a könyvtárban – már hétfőn.

DSTV: a "Galambok" emléke

DSTV: a "Galambok" emléke

2022. ápr. 08.

Rendhagyó darabot választott a hónap műtárgyának az Intercisa Múzeum, derül ki a DSTV összegzéséből. Ezúttal a valaha felállított, majd eltávolított Galambok című alkotás egyik galambja került a középpontba. Hangkép.

DSTV: sikeres játékbemutató a könyvtárban

DSTV: sikeres játékbemutató a könyvtárban

2022. ápr. 07.

Remek lokálpatrióta közösségi kezdeményezésről tudósít a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban mutatták be a Legyen tiéd Dunaújváros! nevű társasjátékot a napokban. Hangkép. 

  • További hírek

Friss hírek

  1. DSTV: megérdemelt elismerés

  2. Nőnap alkalmából is a közösség erejével

  3. Mindent az energiáról

  4. DSTV: rangadót nyert a PASE

  5. DSTV: a farsang hagyománya

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: megérdemelt elismerés

DSTV: megérdemelt elismerés

Embedded thumbnail for DSTV: rangadót nyert a PASE

DSTV: rangadót nyert a PASE

Embedded thumbnail for DSTV: a farsang hagyománya

DSTV: a farsang hagyománya

Top hírek

  1. Tart a kerítésbontás a Barsi Dénes utcában

  2. DSTV: kedvenc lett az Angels

  3. Eltűnt, nagyon keresik Vörös János Istvánt

  4. Elfogadta a közgyűlés a város idei költségvetését a csütörtöki ülésen

  5. Dunaújvárosi éremeső a szezonnyitón

Galéria

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 6. szám - 2026.02.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő