Dunaújváros Hetilap

A késes suszter a kaptafánál maradt

doszerk - 2016. február 7. 16:33

A kisvállalkozók kemény, de becsületes életét éli Horváth Gábor és egykori felesége: Horváth Gáborné, Teca, akik a Dózsa György út egyik társasházának pincéjében üzemeltetik kulcsmásoló, cipőjavító és késélező műhelyüket.

Az egyszerűen csak „késesnek” becézett Gábor még 1979-ben nyitotta meg első műhelyét, majd egy év múlva a felesége is csatlakozott a vállalkozáshoz.

- Azóta közösen visszük az üzletet. Mindig szerettem volna valami mást, valami egyedit csinálni, és nem csak bejárni egy gyárba, meg hazamenni – emlékszik vissza Gábor. – Állandóan fúrtam-faragtam, így először egy barkácsbolttal próbálkoztunk. Mellette hamar megjelentek más, kiegészítő tevékenységek. A késes szakmát még a katonai szolgálatom alatt tanultam ki. Székesfehérvárott voltam sorköteles katona, és ki-kijártam a városba, mert a Szondi SE-ben birkóztam. Ott ismerkedtem meg Flasner Kálmánnal, akitől kitanultam a kés- és műköszörűs szakmát. Aztán amikor leszereltem, visszamentem első munkahelyemre, a vasműbe, majd egy évig az óragyárban dolgoztam, ezt követően a cipőgyárban. Itt ismerkedtünk meg a feleségemmel, akivel két szép és okos leányunk született.

Gábornak azonban az első házasságából is volt már egy lánya, Erzsébet, aki most 39 éves. A közös gyermekek is felnőttek már. Sarolta 29 éves és Ulm mellett él a párjával. A legkisebbik – a 28 éves Dóri – pedig a Harvardon tanul, 4 nyelven beszél, és sportmenedzsernek készül. Három éve él Bostonban. Két éve meg is látogatták a családdal együtt, és felejthetetlen élményekkel gazdagodtak.

Nem csoda, ha Gábor műhelyének falán egy óriási keretezett kép őrzi mindennek az emlékét. Ez a kép és a lányai portréja az ékessége műhelyének. A napi munka robotja mellett elegendő csak rápillantania, és máris jobb kedvre derül. A műhely egyébként remekül felszerelt. Eu-s szabvány szerinti polírozó, csiszoló és köszörű gépek mellett van ott televízió és rádió is, hiszen szinte minden idejét itt tölti a szakember.

- A maszek világban gyakran nem jár le a kiírt munkaidő. Itt dolgozok éjjel-nappal. De az a szerencsém, hogy szeretem ezt csinálni, nagy kedvvel dolgozom. Olyan ez, mintha a horgásznak azért fizetnének, hogy horgásszon. A másik óriási előny, hogy nincs főnököm, ez pedig önmagában megér még egy fizetést. – meséli nevetve Gábor. – Közben persze folyamatosan próbálkozom az ötleteimmel. Pedig rájöttem már többször is, hogy más elkészíteni, kitalálni valamit és más dolog eladni. Különösen a mai világban. Tavaly, a hatvanadik születésnapomra szerettem volna magam meglepni egy különleges bicskával, de nem érkezett meg időben hozzá a különleges fa. Aztán amikor megjött, kitaláltam, hogy karácsony előtt készítek egy abszolút egyedi, sorszámozott és gravírozott kézműves terméket, egy ébenfa, vagy vasfa nyelű kétélű rugós szalonnázó bicskát. Ez el is készült, mindössze hetven darabot gyártottam le belőle, minőségi acélból, kézi készítésű bőrtokkal és tanúsítvánnyal árultam. Legyártattam kilencezer szórólapot is mellé. Az eredmény mindössze két vásárló volt…

De a cipőkkel sem éri meg igazából foglalatoskodni. Ez is igazi babramunka, amely gyakran nem kifizetődő.

Amiért mégis megfontolandó, az a mennyiség és az igény. Sokan ragaszkodnak kedvenc lábbelijükhöz, míg másoknak nincs pénze újra. Gábor azonban nem túl optimista.

- Manapság se az ár, se a márkanév nem jelent garanciát. A mai cipőkben nincs alap, amire fel lehetne építeni újra egy lábbelit – és már mutatja is a márkás, bőr felsőrészű cipőt, amit papírsarokkal láttak el, majd hozzáteszi: - Szinte minden terméknek be van építve önmagába a gyenge pontja.

S, hogy mégis miért csinálja? Mert szeret alkotni, az elnyűtt, elhasznált és rossz cipőkből újat készíteni.

- Gyakran előfordul, hogy belefeledkezem a munkába és megtalpalom azt is, amit csak sarkallni kellett volna. Ilyenkor persze nem számolom fel a különbözetet. Mégis előfordult olyan, aki kikérte, hogy az új sarok mellett a talpát is kijavítottam a cipőjének. De előfordult olyan eset is, hogy annyira rossz volt, amit behoztak, hogy csak azért vállaltam el, mert senki más tette meg. Ilyenkor ez nagy kihívás, de ha elkap az ihlet, és van hozzá kedvem, akkor nincs lehetetlen feladat. Persze, ehhez nagyfokú kreativitás is kell és sok idő. A kések esetében pedig mindig jó érzés egy szép darabot kézbe venni, megjavítani, megélezni. Szinte mindent köszörülök, ami befér az ajtón. A legextrémebb munkám egy fagyikeverő gép lapátjának a megélezése volt. De korcsolyákat is szívesen élezek.

Gábor a szabadidejét szívesen tölti a vízpartok mellett. Hobbija ugyanis a horgászat.

- Van rakós botom is, amit rendszerint versenyekre használok. Ez 13 méter hosszú, de van feeder botom is. Ez persze nem véletlen, hiszen imádom a halat, minden formában. Akár 360 napon át képes lennék megenni.

A műhely másik részében az egykori feleség, Teca szorgoskodik. Ő a cipők felsőrészének a javításával és a kulcsmásolással foglalkozik. Varrógépe igazi ritkaság, ugyanis egy 107 éves Singer gépen dolgozik.

- Jómagam is több helyen dolgoztam már. Tizennégy évesen kezdtem a Vegyesipari vállalatnál, aztán a Duna cipőgyárba jártam, majd együtt kezdtük a vállalkozást. Barkácsbolt, ernyőjavítás, kulcsmásolás. Eltávolodtam az eredeti szakmámtól, majd visszakanyarodtam a cipészethez. Vallom, hogy igaz a mondás: a cipész maradjon a kaptafánál!

S ha lehetősége van ültő helyéből felállni, akkor sportol, olvas, vagy kirándul.

- Tíz évig aerobikoztam, mostanában pedig futni járok reggelente. Imádok olvasni és kirándulni is. A lényeg, hogy mozgásban legyek és ne kelljen egy helyben ülni, hiszen a napi munkám során állandóan a székhez vagyok kötve.

A rovat további hírei: Közélet

Megemlékezés a magyar honvédelem napján

Megemlékezés a magyar honvédelem napján

2025. máj. 23.

A magyar honvédelem napjáról 1992 óta május 21-én emlékezünk meg – Dunaújvárosban sem feledkeztek meg a hősökről. Hagyomány már, hogy a közbiztonsági hónap programsorának állomása a ’48-as emlékműnél tartott koszorúzás. Idén sem volt másként: szerdán ünnepeltek.

Vadvirágos rétek, szigetek a még zöldebb városért

Vadvirágos rétek, szigetek a még zöldebb városért

2025. máj. 22.

Dunaújváros új, természetközelibb városüzemeltetési gyakorlattal hívja fel magára a figyelmet: a város egyes füves területein tudatosan nem nyírják le a növényzetet, hogy teret engedjenek a vadvirágok természetes megjelenésének. A téma többször szerepelt már hasábjainkon – most komoly áttörés tapasztalható!

Véget ért a fűtési szezon, jöjjön a jó idő!

Véget ért a fűtési szezon, jöjjön a jó idő!

2025. máj. 21.

Minden évben április 15-ig fűtik a lakásokat, intézményeket, de az időjárás függvényében további egy hónapig igényelhették a közös képviselők a társasházak fűtését. Már a pótfűtés időszaka is véget ért hétfőn.

Ismét krétát ragadtak az óvodások (galériával)

Ismét krétát ragadtak az óvodások (galériával)

2025. máj. 21.

A Kultik Mozi előtti tér színes rajzokkal gazdagodott – idén sem maradt el a már hagyományosnak mondható rajzverseny. A DLSZ és a Dunaújvárosi Tagóvodák újra összefogtak és krétát ragadtak a gyerekek a közösségi alkotó-élményen.

Pompázatos gálával ünnepeltek (galériával)

Pompázatos gálával ünnepeltek (galériával)

2025. máj. 21.

Folytatta régre visszanyúló hagyományát a Violin Alapfokú Művészeti Iskola közössége – idén is nagyszabású gálával készült az intézmény. A Bartók színháztermében dupláztak hétfő este, ugyanis a nagy érdeklődésre való tekintettel ismét két előadást tartottak. 

Autós élmények élőben – Vályi István volt a Dunaújvárosi Estek sorozatának vendége

Autós élmények élőben – Vályi István volt a Dunaújvárosi Estek sorozatának vendége

2025. máj. 19.

A fecskekormányos Skodától az eldobható újdonságokig, a gyerekkori inspirációktól a műsorvezetés titkain át a világ ezer csodájáig: közvetlen és végig remek hangulatú beszélgetés kerekedett a Dunaújvárosi Estek sorozatának legutóbbi felvonásán.

Madárcsicsergős program az arborétumban

Madárcsicsergős program az arborétumban

2025. máj. 19.

Folytatódott a kedvelt hagyomány a Baracsi úti Arborétumban – ismét kisdiákok gyűltek össze madárgyűrűzésre. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai okították a BIROK Szabó Magda Tagintézmények csemetéit arról, hogy miért is fontos a folyamat.