Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A suvadás áldozatai

Várkonyi Balázs - 2016. február 29. 17:30

Dunaszekcső, Solt-Tételhegy, Paks, Balatonakarattya, Abaújvár, Kállósemjén – csak néhány a talajmozgás sújtotta számos település közül. Ezt a jelenséget ugyanis hazánk hatszázötven községe szenvedi meg.

E települések közelében kétezer helyszínen ismert az úgynevezett „lejtős tömegmozgás” valamelyik formája – suvadás, partrogyás, rétegcsúszás, omlás, talajfolyás, vagy a legenyhébb, a kúszás.

A leginkább veszélyeztetett térségek egyike a Mezőföld. Kulcs, Rácalmás, Dunaföldvár, és persze Dunaújváros egyaránt a lejtőcsuszamlás ismert áldozata. A legnagyobb partfalomlás ma ötvenkét éve Újvárosban következett be. Ennek előzménye: 1963 végén a Radar városrész és a kórház melletti partszakaszon a talajvíz vészesen megnövekedett, a Duna a löszt omlékonnyá tette, a partfalat alámosta a víz. A tragédia napja 1964. február 29-én jött el.

Fotó: Dunaújvárosi Hírlap Archívum

A partközelben élők először mély, fenyegető morajlást hallottak. Ahogy elmondták: mintha a föld alatt ágyúk dörgése hangzott volna. Ez volt az előjel. Félórás csönd után tompa dörrenések hallatszottak, majd óriási robajjal bekövetkezett a suvadás. Több mint egy kilométer hosszan hihetetlen mennyiségű, 10 millió köbméternyi löszfal szakadt le és zuhant a folyóba. A kárjegyzőkönyv szerint a Vasmű I-es szivattyútelepe körülbelül 35 métert csúszott a Duna felé, és 12 fokkal elfordult függőleges tengelye körül. A csatlakozó csővezetékek elszakadtak. A propellerkikötő hídja és a kikötővel kapcsolatos létesítmények tönkrementek. A „Szakadópart” szélén lévő ideiglenes épületek egy része a közművekkel együtt a mélybe zuhant. A partfalomlás a város és a vasmű biztonságát egyaránt veszélyeztette.

A katasztrófa okát vizsgáló szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok és vízjárási viszonyok mellett a 60-as évek felelőtlen városüzemeltetése, annak alacsony színvonala is okolható. A közműveket elhanyagolták, azok állapota leromlott. A talajvíz szintje a telepítés óta jócskán megemelkedett, némely partszakaszon akár 9-13 méterrel is. A legfőbb ok azonban a városépítés során az ökológiai viszonyokba történt durva beavatkozás volt.

A probláma később is jelentkezett (Fotó:MTI)

A helyreállítás megkezdődött, az alapfokú védelmi munkák is megindultak. Részben ennek volt köszönhető, hogy a jó egy év múlva, 1965 tavaszán bekövetkezett újabb partomlás már nem járt olyan súlyos következményekkel. Újvárosban és a környéken az évtizedek alatt elvégzett partfalerősítés eredménye, hogy az utóbbi időben már csak kisebb földmozgások történtek. A tavalyi vízügyi konferencián az egyik szakértő azt mondta: Rácalmás-Öregfalu már a Duna mélyén lenne, ha nem stabilizálják időben a partfalat. Elképzelhető, hogy Dunaújváros egy újabb partfalcsúszásnál mekkora kárt szenvedett volna a védőművek megépítése nélkül…

A mindenkori legnagyobb suvadás hazánkban egyébként másfél évszázada történt: az észak-magyarországi Arló fölött 1863-ban olyan hatalmas földmozgás indult meg, hogy a Csahó-hegy szinte leszakadt. Később a földindulás kétszer megismétlődött, a lezúduló talaj elzárta a Szohony-völgy alját, és az így képződött gát fölött a 20-as évekre kialakult az Arlói-tó.

A rovat további hírei: Kultúra

Kiss Kálmán varázslatos vendégeskedése az Utószó sorozatában

Kiss Kálmán varázslatos vendégeskedése az Utószó sorozatában

2025. ápr. 03.

Versben mondta el, minden túlzás nélkül: humorral és nagy mesélőkedvvel körített rendhagyó irodalomórákká vált a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) élő irodalmi antológiája legutóbbi eseménye: az Utószó című sorozat vendége Kiss Kálmán költő, író, tanár volt, akivel Gyöngyössy Csaba beszélgetett kedden délután.

Folytatódik a "Rosti a Restiben" sorozata

Folytatódik a "Rosti a Restiben" sorozata

2025. ápr. 01.

A Rosti diákjainak műveiből nyílt tárlat szép sikert aratott a Vasmű úti egységben, a következő bemutatót szerdán délután ajánlják a vendégek figyelmébe. Kajtár Lara önálló tárlattal rukkol ki.

Több mint 220 programot kínál a Wunderbar Fesztivál

Több mint 220 programot kínál a Wunderbar Fesztivál

2025. ápr. 01.

Országszerte mintegy 190 intézmény vesz részt a Wunderbar Fesztivál több mint 220 programot kínáló programsorozatában április 5-ig.

Kiss Kálmán költő lesz az Utószó vendége

Kiss Kálmán költő lesz az Utószó vendége

2025. már. 31.

A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) élő irodalmi antológiája április 1-jén, kedden délután folytatódik: az Utószó című sorozat vendége Kiss Kálmán költő, író, tanár lesz, akivel Gyöngyössy Csaba beszélget.

Bemutatják a víz különféle arcait

Bemutatják a víz különféle arcait

2025. már. 31.

Festményeken, installációkon és fotókon keresztül a víz különféle arcait mutatja be a Blue című kiállítás, amely szombaton nyílt Budapesten az A.P.Art Galleryben, a víz világnapja előtt tisztelegve.

Folytatódik a Vasas élő zenés táncházi sorozata

Folytatódik a Vasas élő zenés táncházi sorozata

2025. már. 28.

Bekuckóztál az eső elől, de szombaton már nagyon mennél valahová? Itt a remek alkalom: mindenkit várnak a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes élő zenés táncházába az MMK-ban! Járdkilábam a hajtás után.

EU-s pályázatokkal a város kultúrájáért

EU-s pályázatokkal a város kultúrájáért

2025. már. 28.

A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) elkötelezett az iránt, hogy a kortárs kultúra, a közművelődés, illetve a közösségépítés terén is olyan munkát végezzen, amely hozzájárul Dunaújváros fejlődéséhez, s az itt élő emberek számára teremt értéket.