A napéjegyenlőség pillanata van. A nappal és az éjszaka hossza égitestünk mindkét féltekéjén ma pontosan megegyezik. A déli féltekén az ősz, a miénken a tavasz kezdőnapja ez.
Csillagászati tavaszunk hajnali fél ötkor köszöntött be. Bár nem hozott nagy meleget, ám derűs napot ígér. Sokfelé látni sáfrányt, százszorszépet, és a legtöbb helyen virágvasárnapra kibomlott a húsvéti barka.
Az emlékezet egyébként a tavaszpontot március 21-ére teszi. Az a nap lenne a „rendelt” ideje, csakhogy a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt lehetséges a módosulás; méghozzá olyannyira gyakran, hogy a XXI. század hátralévő márciusaiban már mindig 20-a vagy 19-e hozza majd el ezt a pillanatot.
Ez évben esélyünk lett volna, hogy ez 21-én következzen be, de 2016 szökőév, így aztán ma jegyezhetjük a napéjegyenlőség idejét. A katolikus egyház ugyanakkor 21-ét jegyzi ennek időpontjaként, mégpedig gyakorlati okból – annak érdekében, hogy egyszerűbben meg lehessen határozni a „mozgó” ünnep, a húsvét napját.
A tavaszi napéjegyenlőség az asztrológiai év kezdett is jelenti. Ekkor a Nap a Kos jegyébe lép, és újraindul az évkör.


