Menj, Jézus, menj!
Beérünk a húsvétünnepbe. A gyászból a felszabadult örömbe vezető napok sorába. A keresztre feszíttetés, a kínhalál bizonyossága után annak a reményébe, amit az őskeresztények köszöntésképp mondtak egymásnak: Krisztus feltámadt! És a megszólított válaszolt: Valóban feltámadt!
A nem is oly távoli múltban a magyar falvak jámbor emberei húsvét hajnalán a templomba menet ugyanígy köszöntek. Székelyföldön vagy Kárpátalján sokfelé máig őrzött szép szokás ez.
A hagyományokat persze porlasztja az idő, meg mai lét másfajta szokásrendszere. De az ősi kultúrát éltető legendakincset olykor éppen a modern kor kifejezőeszköze tartja életben. Például a Tolcsvay-rockopera. A Mária evangéliuma sokakhoz vitte el Krisztus anyjának szavait: Menj, Jézus, menj! Hogy a fiát féltő, érte aggódó édesanya valóban e szavakkal bocsátotta hivatásútjára gyermekét, azt forrás így, szó szerint nem őrzi. De nem is az akkurátus pontosság a fontos. E három szónak nagy, bátorító ereje van. Mária a féltéséből épít útra indító bíztatást.
Menj, Jézus, menj… elhangzottak e szavak máskor, a végső út előtt is, de egészen más szándékkal. Biblikus forrás nem ad erről bizonyosságot, ám egy középkori angol szerzetes, Roger testvér a szájhagyományban élő történetet írásában megörökíti. A legenda különös eseményt beszél el. Amikor halálra ítéltetése után Jézus a Golgotára indul, Pilátus ajtónállója, Karthapilos – más forrásban Kartaphilus – megüti, s kegyetlen gúnnyal biztatja a halálba készülőt: „Menj Jézus, menj, siess már, mit késel?” A hitvány szolga válaszként kap valamit, amire aligha számít. „Én megyek, te azonban várj, míg ismét visszatérek.” És az örök bolyongásra ítélt Kartaphilus azóta is csak vándorol, várva Krisztus eljövetelét.
A kétfajta „menj, Jézus” közötti ív emberségtől embertelenségig tart, de a két végpont között kapcsolat nincs. Nem lehet! Ahogy a keresztény világ békés húsvétvárása és a barbarizmus brüsszeli vérvalósága is csak időben eshetett egybe. Humánum a gyilkos ösztönnel nem békülhet. Örökre idegenek maradnak.
Békével gondolok régi húsvétok ünnepváró hangulatára. Az egyik, sok évvel ezelőttire például, amit a mágikus hatású Misztrálosok tettek teljessé a közönségüknek Balassival, Adyval, Kosztolányival. Ezt jegyeztem fel akkor: „A terem tömve, álltak is sokan, a lépcsőn zsúfolódtak össze a kint rekedtek, és – előtted van ma is – kirí egy szép lányarc. A lány kitartóan néz előre, néha egy-egy verssort mormol maga elé. Sorolnak egymás után a dalok, József Attila Csendje, aztán Ady hírleli Az Úr érkezését, Thándor Márk verse beszél A föld gyermekéről, és persze Dsida, vele a nagy azonosságérzés, igen, el kell mondani általa, hogy Isten szeret. Balassi szól: Óh, én édes hazám, te jó Magyarország, / Ki keresztyénségnek viseled paizsát – itt tartanak, amikor látod, a lány sír. Miért sír itten ez a szép leány? Hát van, hogy sírni kell. Pedig még nem is jött Dsida és a Nagycsütörtök…”
Igen, az ő Nagycsütörtökje, amely tán a legszebb és legszomorúbb húsvéti vers. De ez egy ilyen ünnep. Gyászból indul. Viszont örömbe vezet.
A rovat további hírei: Kultúra
Virágvasárnapi koncert a Dunaújvárosi Vegyeskarral
2025. ápr. 11.
Folytatja az ünnepi hangversenyek sorozatát a Dunaújvárosi Vegyeskar: a húsvéti ünnepkört kezdő virágvasárnap a református templomban mutatkozik be a kórus.
Cannes - Anderson, Panahi, Ducournau, a Dardenne testvérek a versenyben
2025. ápr. 11.
Az amerikai Wes Anderson hollywoodi sztárokat felvonultató A főníciai séma című vígjátékát és az iráni Dzsafar Panahi legújabb alkotását is a 78. cannes-i fesztivál hivatalos programjának versenyében mutatják be, ahol a francia Julia Ducournau a második, a belga Jean-Pierre és Luc Dardenne pedig a harmadik Arany Pálmájáért versenyezhet - jelentette be Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója csütörtökön párizsi sajtótájékoztatóján.
"Elefánttá vált köd" az ICA-D termeiben
2025. ápr. 09.
Pintér Gábor festőművész tárlatával, az Elefánttá vált köd című kiállítással folytatódik a bemutatók sora a Kortárs Művészeti Intézetben. Az érdeklődők a festőművész elmúlt öt évben készült műveiből láthatnak válogatást, amely a sci-fi-realitás mezejére invitálja a látogatót jövő péntektől.
DSTV: a városi szobrok története
2025. ápr. 09.
Jól ismert helyszínen folytatódott a DSTV sorozata a város köztéri szobrainak történetét feldolgozó sorozat. Az immár harmadik epizódban a Martinász-szoborról és a Borovszky-emléktábláról mesél Hodik Mónika, az Intercisa Múzeum munkatársa. Hangkép.
Jennifer Lopez júliusban fellép az MVM Dome-ban
2025. ápr. 09.
Nyári európai turnéja keretében Magyarországon is koncertet ad Jennifer Lopez. A világhírű amerikai filmszínésznő és énekesnő július 20-án az MVM Dome-ban lép fel.
Két versünnep a magyar költészet napjára
2025. ápr. 08.
A József Attila Könyvtár rendhagyó irodalomórával és a versíró pályázat eredményhirdetésével, a Versbarátok Klubja szavalt és énekelt versekkel, múzsamulattató programmal készül a magyar költészet napjára. Itt a részletes program – éppen időben szólunk, mint egy vers.
A költészet napja: konferenciával és gálával ünnepelnek
2025. ápr. 08.
Konferenciával és nagyszabású gálával ünnepli az idén húsz éves Versünnep Fesztivál a költészet napját április 11-én a Nemzeti Színház Gobbi Hilda termében.