Dunaújváros Hetilap

Ősei szelleme lakozik a hegedűjében

doszerk - 2016. március 20. 18:17

Már tizenhét éve muzsikál Ráduly Attila a Halászcsárdában. Hegedűjétől sosem válna meg, hiszen örökség, már negyedik generáció óta használja a családja. Igazi hírességeknek zenélhetett, sőt, a fél világot beutazta.

- Hat éves korom óta zenélek, zenész család sarja vagyok, anyai és apai ágon is. 1956. augusztus 9-én születtem Budapesten. Az iskoláimat itt kezdtem el, zeneiskolába is ide jártam. Viszonylag fiatalon, 1969-ben kerültem be a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó zenekarába, és tíz évig játszottam ott. Igaz, 1976-ban bevonultam katonának, két év múlva leszerelem, majd 1978 decemberében kezdtem az első munkahelyemen az agárdi Vadász Étteremben játszani. Így kerültem Fejér megyébe – meséli a kezdetekről a hegedűművész, akit gyermekként nem is a hegedű vonzotta. Zongorista akart lenni, de a tradíció döntött, édesapjáék választották, hogy ki milyen hangszeren tanul játszani. Aztán a hegedű már hozzánőtt, ahogy fogalmazott, a vérében van.

- Ercsiben nősültem 1976-ban, és huszonnyolc évet házasságban éltem, de az utolsó tíz év már nem volt az igazi. A gyermekeim elvégezték az iskoláikat, és ugyan tehetségesnek bizonyultak, de egyikük sem lett zenész.

Attila viszont szép ívű pályát futott be. Igazi hírességeknek zenélhetett, sőt, a fél világot beutazta.

- A Rajkó zenekarban játszva kísértük a néptáncosokat, de mellette több meghívást is kaptunk. Az egész világot bejártam, turnéztam Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, de a fél amerikai kontinenst is körbe utaztuk. Annak idején három hónapot voltam kinn Amerikában, végigjártuk a legszebb helyeket Eldorádótól kezdve a Niagara vízesésen át New Yorkig. Még az ENSZ székházában is felléptünk! Voltak nagy sikereim az életben. Például 1974-ben kétszer is felléptem a Carnegie Hallban, a Rajkó zenekarral. De az is örökre emlékezetes marad, amikor Franciaországban ötezer ember előtt kellett játszanunk és az egyik vezető prímásunk megbetegedett. Mondanom sem kell, nekem kellett átvennem a szerepét és a Monti csárdást kellett elmuzsikálnom. A kezem, lábam beleremegett, de óriási sikert arattunk. Monte Carlóban pedig a hercegnőknek játszottunk.

Aztán Attila letelepedett, s végigjárta a dunaújvárosi szórakozóhelyeket is a Pentele Bisztrótól kezdve a Vigadóig. Tizenhét éve azonban a helyi halászcsárdában zenél.

- Annak idején az ORI-ban kellett vizsgáznunk. Jómagam, tizenévesen, elsőre megfeleltem és B kategóriát kaptam zenész vendéglátósként. Édesapám elvitt nagy prímásokhoz, de akkor nem vállaltak el, mindenkinek rengeteg tanítványa volt. Mára megfordult ez a helyzet, manapság nincs, aki ezt a műfajt tanulná. Pedig én szívesen átadnám azt a tudást, amit megszereztem, de senkit sem érdekel. A szívemnek fáj, hogy nincs utánpótlás. Az idősebbek elviszik magukkal ezt a szép zenét, ezt a zenei tudást és anyagot, és velük együtt tűnik el a népzenének ez az ága is. A színpadi muzsika ugyanis teljesen más, mint ez. Ebben a műfajban sok más műfaj és stílus is ötvöződik, napi szinten kell megfelelni az új kihívásoknak. Ha csak a közelmúltat nézzük, a Kistehén zenekarnak a Van egy kék tó című slágerét nekünk is meg kellett tanulnunk játszani, mert ez volt akkor az igény. Pedig nem cigányzene volt… Sajnálatos módon a mai fiatalok és középkorúak nem ismerik a nóta és a nótázás fogalmát. ha megkérdezem, gyakran válaszolják, még nótájuk sincs! Pedig nem is oly rég egy-egy nóta apáról fiúra szállt, és a kocsmák is hangosak voltak a muzsikaszótól. Nem is volt annyi verekedés, viszály a családokban, mint manapság, mert a zene a lelkeket gyógyítja. A másik nagy bánatom, hogy a „telefonosok” világában élünk. Én csak így hívom őket. Bejönnek az étterembe, aztán fel sem néznek a kütyüikből. Nem figyelnek egymásra még a családtagok sem. Gyakran elfelejtenek köszönni is, elfordítják a fejüket, mintha az is pénzbe kerülne. Ilyenkor mondom én, hogy az intelligenciát nem lehet tanulni, azzal születni kell. Egyre érdektelenebbé válnak az emberek a világ dolgai iránt. Máskor pedig csak a panaszt, csak a keserűséget hallom az emberektől, és ez is lehangol, mert nem tudok segíteni. Jó lenne, ha figyelnének az emberek a szeretteikre, a békességre, egymásra. Aztán volt egy nagy vágyam is, ami nem teljesült. Szerettem volna elmenni egy óceánjáró hajóra muzsikálni. Leadtam a műsorokat az impresszáriónak, de máig nem kerestek, és ez törést okozott bennem. Pedig van több saját szerzeményem, sőt, egy saját kiadású cd-m is, ami nagyjából nyolc éve jelent meg „Kegyetlen volt velem az élet” címmel. Ezen a lemezen két saját szerzeményem is szerepel. Még a kritikusok szerint is élő hatású, s nem lett mesterkélt.

Attila szerint a hangszeréből egy művész mindig a saját lelki állapotát varázsolja elő. A hangszere pedig egy igazi kincs.

- A hegedűmet egy Sevarnadze nevű hangszergyártó készítette még az Amati családi manufaktúra hagyományai alapján. Immáron negyedik generáció óta használja a családom. Szentül hiszem, hogy a fában benne van az őseim lelke, a vidámságuk, a fájdalmuk. Egyszer egy nyári délután jöttek hangszerkereskedők, és megnézték, majd megkérdezték, eladó-e? Kíváncsiságból megkérdeztem, mennyit adnának érte. Azt mondta a kereskedő, hogy itt és most azonnal kifizet ötszáz ezer forintot, majd még utalja a többit, amennyiben megegyezünk. Jót mosolyogtam, aztán megmondtam, hogy ez családi örökség, számomra felbecsülhetetlen érték és nem eladó.

Ahogyan Attila is megállapította: Ez a zene dicsőséget hozott Magyarországra, a magyarokra! Ha ebben a rohanó világban nem lesz magyar nóta, hiába akarják majd később, az sem lesz, aki újra meghonosítsa. Mert a nótákban benne van az élet filozófiája, az élet értelme.

A rovat további hírei: Közélet

Boldog 90. születésnap a nagy család körében

Boldog 90. születésnap a nagy család körében

2024. aug. 27.

Újabb szépkorú polgárt köszöntött az önkormányzat: Siposné Jánvári Irén, Irénke néni 90 éves lett. A születésnapost Barta Endre alpolgármester és Szántó Péter önkormányzati képviselő köszöntötte otthonában.

Tartsuk fenn, és amennyire lehet, növeljük is zöld értékeinket!

Tartsuk fenn, és amennyire lehet, növeljük is zöld értékeinket!

2024. aug. 27.

Városi zöldterületek Dunaújvárosban – a jelenlegi helyzettel és a változó klíma kihívásaival egyaránt  foglalkozik az a civil szervezésű program, amelynek a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) ad otthont csütörtökön. Nyitott program, aktuális téma, mindenkit várnak!

DSTV: már használható a játszótér

DSTV: már használható a játszótér

2024. aug. 27.

Még télen számolt be a DSTV a BIROK Szabó Magda Tagintézménye jótékonysági báljáról, amely nemes céllal, az iskola udvarán építendő játszótér létrehozásáért rendeztek. A közösségi kezdeményezés elérte a célját – megépült a játszótér. Hangkép.

Elismert lokálpatriótát ünnepeltek

Elismert lokálpatriótát ünnepeltek

2024. aug. 25.

Folytatódott a szépkorú köszöntések sora: Szloboda Lajos bácsit Barta Endre alpolgármester és Szántó Péter önkormányzati képviselő köszöntötte a 90. születésnapja alkalmából otthonában. A nyugalmazott testnevelő tanár felesége társaságában fogadta a város jó kívánságait.

"Pentele értékei bennünk élnek..."

"Pentele értékei bennünk élnek..."

2024. aug. 23.

Hosszú évek óta hagyomány, hogy az államalapítás ünnepének sorozata városunkban Pentelén kezdődik, amikor is az új kenyér ünnepség részeként átadják a városrész legrangosabb elismerését, a Pro Pentele díjat, a Pentele Hagyományőrző Egyesület jóvoltából.

DSTV: a szükséges rutinszerzés

DSTV: a szükséges rutinszerzés

2024. aug. 23.

A kezdőautók témaköre mellett egy másik autósiskolás problémakörről is szó esik a DSTV összeállításában. A rutinszerzés kapcsán felmerül, mit jelent a gyakorlatban, ha valaki megszerzi a jogosítványát. És mikor van adott esetben szükségünk egy kis továbbképzésre. Hangkép.

Ki kapja a "Szociális Munkáért – Dunaújváros" díjat? Javasoljon!

Ki kapja a "Szociális Munkáért – Dunaújváros" díjat? Javasoljon!

2024. aug. 22.

A szféra legrangosabb önkormányzati elismerésével díjazandó személyére bárki javaslatot tehet. Felhívás és határnap itt!