Különleges személyek, különleges virtuozitásának nézünk elébe a Művész Jazz Klubban április 15-én este 21 órától. Az érdekességeket csak fokozza, hogy Lakatos Pecek Krisztián és Czibere József külön-külön is felléptek már a színtéren, és csapatban is volt szerencséjük egymáshoz.
Mindketten háttérmunkásoknak nevezhető zenészek, ugyanakkor szólóikon is olyan egyéniség és hangzásvilág süt át, amit sokat hallott fülek sem tudnak magukon kívül rekeszteni.
Czibere József, aki azt mondta, egy muzsikushoz eléggé hozzánő a hangszere, komoly érvágás, ha elveszik tőle. A hajdúböszörményi születésű, és máig szülőföldjéhez ragaszkodó fiatalembernek sokáig nem volt hangszere, nyolc éven keresztül széken gyakorolt. Ezt követően kapta meg első dobját:
- Nem emiatt kezdtem kézzel ütőzni. Hajdúböszörményben Sándor László hozott létre egy ütős együttest, ahol különböző posztokon játszunk, és beleszerettem, kigyakoroltam.
Aztán úgy hozta a sorsa, hogy Angliába került 2003-ban, ahol 8 és 14 év közötti gyerekeket tanított dobolni egy általános iskolában, amiről ugyancsak a nagyok jutottak eszébe:
- A legszebb, amikor taníthatsz, mert akkor is tanulsz. Ezt kint is megélhettem és itthon is. Bármikor tanítok, ezt érzem. Nagyon furcsa, de több lett az önbizalmam, magabiztosabb lettem. Felfedeztem magamban olyan értékeket, amiket itthon nem tudtam volna, mert nem kaptam volna lehetőséget arra, hogy állami iskolában tanítsak. Gépészmérnökként ott megengedték az interjút követően, hogy tanítsak, különböző stílusban kellett játszani, aztán engem választottak, legnagyobb megdöbbenésemre.
Ezt követően bekerült Victor Davis zenekarába, akivel eljutott Japánba és Európa csaknem összes országába. 2006-ban szerelemtől és honvágytól is vezérelve hazaköltözött, hogy rá két évre Balázs Elemér meghívja csapatába muzsikálni:
- Talán végzettségem folytán is szeretek számolni. Nem muzsikálás közben persze, hanem amikor gyakorlok, próbálok. Vannak ötleteim, gondolataim, aminek a számlogika az alapja. A számokat alkotáskor is segítségül hívom. Amikor színpadon vagy, akkor már nem szabad ezzel foglalkozni. Bevallom, komoly zenei élményre számítok Dunaújvárosban, hiszen mégiscsak egy energia. Műhelytitok, de próbáltunk már erre az alkalomra Lakatos Pecek Krisztiánnal, fülig érő szájjal. Így is fejeztük be a próbákat, ami azért sokat elmond. Arra számítok, hogy ez működni fog, annak ellenére, hogy mindketten „háttérben” vagyunk egy zenekarban, a ritmusszekcióban. Ám az Elemér formációban is sok lehetőséget kapunk arra, hogy megmutassuk magunkat, elmondjuk véleményünket a hangszeren keresztül. Ez most egész estés lesz, nem akarunk csalódást okozni.
Lakatos Pecek Krisztián többször játszott már beszélgetőst duóban. A Művész Jazz Klub látogatói előtt sem ismeretlen, ahogyan kezeli hangszerét, amilyen átéléssel húzza bele a hallgatót bármely darabba, legyen az sztenderd, vagy átütő erejű improvizáció. Megerősítette a Czibere által mondottakat:
- Valóban összenevettünk a próba végén, mert valahogy érezzük egymást. Nem titok az sem, hogy Jaco Pastorius - Teen Town, Charlie Parker - Donna Lee, Keith Jarrett - So Tender mindenképpen elhangzik majd Dunaújvárosban kettőnktől. Akárhogyan van, ez egy belső öröm. Ütős hangszerekkel és bőgővel, basszgitárral is lehet ám szépet alkotni. Persze nagy kihívás is volt a duó, az összeállás, mert mégiscsak végigjátsszuk a témákat, az improvizációkat. Nyilván, amikor két hangszerre koncentrál a hallgatóság, bensőségesebbé is válik egy koncert. Remélem sikeres lesz majd az előadás, mert csak arra törekszünk, hogy sikerüljön bizonyos korokat megidézni. A közönségen múlik majd, hogy rögzítésre kerül-e majd valami a mi duónkból.
