Tavaly városunkban is megjelent nyugat-nílusi láz

Három betegnél jelentkeztek a nyugat-nílusi láz tünetei városunkban tavaly ősszel, kettejüknél be is bizonyosodott, hogy a nálunk igen ritka fertőzésben szenvednek. Dr. Németh Zoltán, az intenzív osztály fiatal orvosa ezekről az esetekről készített egy tanulmányt. 

- Több megbetegedés volt, három betegnél merült fel a gyanúja, kettőnél igazolódott is a fertőzés. A jelentőségét az adja, hogy tizenöt évvel ezelőttig Magyarországon még nem írtak le ilyen emberi fertőzést. Most már egyre inkább emelkedik az olyan esetek száma szerte az országban, amikor a nyugat-nílusi láz felüti a fejét. Ez több mindennel összefüggésbe hozható, például az éghajlat és a fauna (állati élővilág) változásával. Azzal, hogy egyre nagyobb a felmelegedés, tulajdonképpen a trópusi betegségek is egyre inkább a magasabb szélességi körök felé húzódnak. Végeredményben a szúnyogok játsszák a kulcsszerepet ebben a betegségben. A hibrid szúnyogok már képesek a madarakról vagy a lovakról az ilyen betegségeket az emberre átvinni. Térségünkben is jellemzően a Duna mellett történtek a megbetegedések. Szezonálisan fordulnak elő, főleg a nyár végi, ősz eleji időszakban. A hazai szúnyogoknak körülbelül az ötöde hordozza ezt a vírust, de ezek közül nem mindegyik csípi az embert, így csak egy részük tud emberi fertőzést okozni. Az emberi fertőzéseknek is nagyjából a nyolcvan százaléka tünetmentesen zajlik, egy kisebb része influenza-szerű megbetegedéseket okoz, és csak egy-másfél százalék az, ami olyan súlyos állapotot eredményez, hogy kórházba, intenzív osztályra kerül a beteg.

Az influenzaszerű tünetekkel intenzív osztályra kerülő betegek kivizsgálása után nem feltétlenül gondolhat az orvos nyugat-nílusi lázra. Mi adhat okot erre a betegségre?

- Ezt az intenzív osztályra való bekerüléskor még nem is lehet megmondani, sőt, még a második napon sem tudjuk, hogy ez a vírus okozza a betegséget. Csak a kezelés megkezdése után, napokkal később fog kiderülni. A beteg először láz, izomgyengeség, levertség, fejfájás, és hasonló influenzára jellemző tünetekkel fordul orvoshoz. Ezt követően a súlyos fertőzéseknél már idegrendszeri tünetek jelennek meg. Látjuk az agyhártya-, illetve az agyvelőgyulladásnak a kérgét, és ezek hívják fel a figyelmet arra, hogy más irányba kell vizsgálódni. Ezután az elvégzett vizsgálatok igazolják a központi idegrendszeri fertőzését. A vizeletmintát Budapestre elküldve egy speciális molekuláris-biológiai módszerrel képesek igazolni, hogy ez a nyugat-nílusi vírus okozta a megbetegedést.

Van rá hatékony kezelés, vagy egyszerű a gyógymód?

- A kezelés nagy problémáját az jelenti, hogy specifikus terápiánk nincs rá, tehát nincs egyetlenegy ellenszerünk, amit odaadhatunk, és védőoltással sem rendelkezünk ellene. Csak tüneti, szupportív kezeléssel tudunk segíteni a betegen. A legfontosabb a szúnyogcsípés megelőzése, és ha a központi idegrendszeri megbetegedésre utaló jelet észlelünk, vagy nagyon rosszul lesz valaki, zavart, romlik a tudatállapota, akkor be kell jönni a sürgősségi osztályra és ott elvégzik a vizsgálatokat. De ez főként csak az augusztusi és ősz eleji időszakban fordulhat elő. Emberről emberre nem terjed a fertőzés, de szervtranszplantációval, vérátömlesztéssel, vagy anyatejjel átvihető egyik személyről a másikra.

Dr. Németh Zoltán 1989-ben született Dunaújvárosban. Nagyvenyimre járt általános iskolába, a Széchenyi gimnáziumi érettségi után pedig sikeresen felvételizett a pécsi egyetemre. Az igazságügyi intézetben TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) dolgozatot készített, az intenzív terápiás intézetben pedig a szakdolgozatát írta. Igazságügyi orvosszakértő vagy intenzíves szeretett volna lenni, mindkét terület érdekes és izgalmas volt számára. Végül utóbbi mellett döntött, mert az intenzíven a valódi gyógyítás élményt jelent, találkozni a betegekkel és segíteni rajtuk. Az államvizsga után 2014 szeptemberétől dolgozik a Szent Pantaleon Kórházban.