Minden iskola állami fenntartású és működtetésű lehet?

A közoktatási kerekasztallal folyamatos egyeztetésben készült el a javaslat, amit valószínűleg május 23-án kezd majd el vitatni a parlament. A 2011-es köznevelési törvény szerint a 3000 fő alatti településeken az állam, a többin pedig az önkormányzat köteles elvégezni a működtetési feladatokat, ha csak nem vállalja azt át a másik fél, az új törvénnyel azonban minden általános és középiskola az állam által lenne működtetve. Így számos nyitott kérdés is megszűnne, vagy egyértelművé válna, s az önkormányzatok közti aránytalanságok sem okoznának problémát. Az ingatlanok kérdésében biztos, hogy együtt kell működnie az államnak és az önkormányzatoknak, de amúgy is szükséges lesz egy egészséges együttműködés köztük -tette hozzá Sipos Imre.

A tervek szerint július elsejétől az eddigi egy költségvetési szerv – mely 198 tankerülettel működött – helyett 56 új területi központ alakul ki, amiket egységesen irányít majd a Klebelsberg Központ. Az önálló költségvetéssel rendelkező területi központok feladata lesz az illetőségük alá tartozó iskolák szakmai és gazdasági irányítása.

Július elsejétől az igazgatók jogkörét is kibővítenék. A tervek szerint beleszólhatnak majd a költségvetésbe, és egy saját keretet is kapnának, amiből gazdálkodhatnak, a tankerület vezetők pedig csak az ő javaslatukra foglalkoztathatnának pedagógusokat. Szakmai és tanügyi téren nem várható változás, egy belső érdekeltségi szabályzást azonban terveznek még, mely a saját bevétel bizonyos százalékának a felhasználásáról rendelkezne.

A nyugdíjazással kapcsolatban a minisztérium kérése, hogy egy adott pedagógiai szakasz végéig, legfeljebb két évig alkalmazhatóak legyenek nyugdíjhatáridejük után is a tanárok. A nemzeti alaptanterv is változni fog, a hosszú távú koncepció év végére fog elkészülni, és valószínűleg a 2018/19-es tanévben kerül bevezetésre, szűkebb távon azonban már dolgoznak a diákok túlterheltségének csökkentésén. Bizonyos óraszámokat csak szülői hozzájárulással lehetne majd megnövelni, s a tananyag mennyiségét is csökkentik a tanmenetben, a 4. és 8. évfolyamok kimenetelére pedig standardokat dolgoznak ki. Célkitűzés a könnyítés, az első két évfolyamban pedig a 45 perces tanórákba 15 perc szabadabb, játékosabb foglalkozás beiktatása. A jövőben komolyabb kihívás lesz a tantárgyak közti kapcsolat kialakítása, addig pedig egységesem húzzák összébb minden tárgynál az új javaslatot.

A tankönyvkiadással kapcsolatban a helyettes államtitkártól megtudhattuk, hogy folytatódik a már megkezdett fejlesztési folyamat, és az új alaptantervhez, és annak módosításaihoz illesztett tankönyvek kiteljesítése. A tartós tankönyveket inkább a nagyobb korosztály számára vezetnék be, az első két évfolyamban pedig ingyenes, saját könyvek járnának a gyerekeknek. Jelenleg a rászorulók és az első 4 évfolyam, mintegy 780.000 diák jut ingyen tankönyvhöz, a de napirendre kerül hamarosan a digitális eszközök kérdése is.