Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 10. Melánia
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

"Szeretek itt lenni, szeretem ezt a várost"

Közélet
díszpolgár
Dunaújváros
Szent Pantaleon Kórház

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2016. máj. 16., 14:52

Közel ötven éve dolgozik a Szent Pantaleon Kórházban dr. Dlustus Péter, aki fogorvosként kezdte a pályáját, de mindenki a város elsőszámú szájsebészeként ismeri. Hét évig igazgatta a kórházat, miközben nem adta fel eredeti hivatását.A könyvek és a komolyzene szerelmese, akit nemrég a város díszpolgárává avattak.

Jóllehet, a városban tényleg mindenki, mint szájsebészt ismeri a főorvost, pedig igazából nem is fogorvos szeretett volna lenni, hanem általános orvos. Az 1950-es évek végének politikai környezete és csőlátása azonban akadályokat gördített elé, és mint mondta többszöri nekifutásra sem vették fel az egyetemre. Végül három év elteltével sikerült bejutnia a fogorvosi karra, amit 1967 januárjában el is végzett. Dunaújvárosba szintén fogorvos felesége révén került, akinek szülei itt éltek, kézenfekvő volt tehát, hogy a fiatal pár is ide költözzön, pláne, hogy azzal kecsegtették őket, ha kezdő fogorvosként mindketten a városban vállalnak munkát, akkor hamarosan lakáshoz jutnak. Ez így is lett. Az akkor frissen végzett, fiatal dr. Dlustus Péter felnőtt fogászatot vállalt, melyet három évig csinált, utána pedig kollégái nagy csodálkozására a Ságvári iskolában iskolafogásznak állt. Mint mondta, ez akkoriban nem volt népszerű terület a fiatal fogorvosok körében, de ő nagyon szerette csinálni, ez idő alatt meg is szerezte első szakvizsgáját. Hét évre rá a városi kórházban megüresedett a szájsebészi állás, mert Ürmösi János doktor elment Pécsre. A helyét át kellett venni, így mint mondta egyik napról a másikra csöppent bele ebbe az új helyzetbe.

- Akkoriban nem volt átmenet, nem volt tanítás, akkor és ott kellett mindent megtanulnom, ami a szájsebészethez szükséges. Ebben iszonyatos nagy segítségemre volt, hogy mint szájsebészt a traumatológiai osztályhoz kapcsoltak, ahol fantasztikus emberek dolgoztak, akiktől nagyon sok mindent lehetett tanulni. Hadd említsem meg dr. Józsa Gábor és dr. Brousil Ervin nevét, akik jóllehet más szakterületen dolgoztak, de nyitottak voltak a tanításra. Ervintől nagyon sok emberséget és az orvosi gondolkodáshoz szükséges dolgot tanultam, amit sem az iskolában, sem másutt nem lehet megtanulni, csak így interperszonális kapcsolatok révén. Több fiatal kolléga hajlandó volt velem foglalkozni, bejöttek velem a műtőbe és ez eredményezte azt, hogy végül nagyon sok tanulás után sikeres szájsebészi szakvizsgát tehettem.

A kihívások sora azonban itt nem ért véget, jött a rendszerváltás és a már gyakorlott szájsebész úgy gondolta, hogy vezetői pozícióban is ki kell próbálnia magát.

- Megpályáztam a kórház főigazgatói állását, amit sikerült is elnyernem. Hét évig igazgattam az intézményt úgy, hogy közben nem hagytam fel a szájsebészeti tevékenységemmel. Délelőtt vittem a kórház ügyeit, délután pedig operáltam. Nem volt könnyű időszak, de rendben elvégeztem a feladataimat. Az igazgatói mandátumom lejártával pedig újra a szájsebészetre koncentráltam, amit azóta is nagy kedvvel csinálok.

A főigazgatói érában a kórház megpályázott egy projektet a fogyatékkal élő gyerekek fogászati kezelésének támogatására, melyet az intézmény meg is nyert, így az országban szinte egyedülálló módon elkezdődhetett az ingyenes gyógyítás.

- Miután megnyertük a pályázatot a járás összes, fogyatékkal élő gyermekét megvizsgáltuk, ez 270-280 főt jelentett, a tizennégy év alatti korosztályból. A vizsgálaton túl, mi a kezelésüket is elvállatuk, ami az állapotuk miatt nem történhetett a hagyományos módon, többüket csak altatásban tudtuk megoperálni. Ehhez óriási segítségemre volt a kórház aneszteziológiai osztálya, dr Molnár Gergely, dr Kiss Barnabás, dr Eigemann Éva, akik első szóra mellém álltak. Volt, hogy ők jöttek át testületileg a szájsebészeti rendelőbe, volt, hogy a rendelő teljes felszerelését szállítottuk át a kórházba, a szeptikus műtőbe, hogy ezeket a beavatkozásokat elvégezhessük. A segíteni akarás és az áldozatvállalás erénye mutatkozott meg kollégáim munkájában, amiért nagyon hálás voltam nekik.

A sok tanulás, szakmai kihívások mellett azonban jutott idő másra is. A főorvos egyike volt azoknak, akik a városban meghonosították a Shotokan Karatét.

- A városi sportéletben akkor még nem volt népszerű a karate, amit én elkezdtem űzni, később pedig tanítani is, edzéseket tartani különböző korosztályoknak. A sportág azóta is töretlen sikernek örvend városunkban, melynek meghonosításában nekem is volt egy kis részem. Ez az a sport, amiből ismételten nagyon sokat tanulhattam meg az emberi lélekről és viselkedésről, mely ismereteket a mai napig is hasznosítok a munkámban és az életben egyaránt.

A karatét már nem űzi, de a sport a munka mellett még minden nap jelen van az életében, csakúgy, mint az olvasás és a zenehallgatás.

- Nagyon szeretem a szakmámat, nem is kifejezetten a szájsebészetet, mint inkább az orvoslást. Az elmúlt ötven évben több tízezer műtétet végeztem, tehát emberek sokaságával találkoztam, kerültem kapcsolatba. Soha nem a beteget néztem bennük, hanem mindig az embert és mindig sikerült olyan kapcsolatot kialakítanom velük, ami az én belső énemnek és nekik is jó volt. Ezeknek a kapcsolatoknak a kialakításához pedig elengedhetetlen, hogy az ember 24 órában így gondolkozzon. Nyilvánvaló tehát, hogy kell feltöltődés valamilyen formában, ami nálam az olvasás és a zenehallgatás. Rendkívül sokat olvasok, és nagyon sokat hallgatok komolyzenét. Utóbbinak a szűkebb környezetem nem mindig örül, mert a komolyzenét olyan hangerővel lehet csak hallgatni, mintha élőben ott lennék az előadás helyszínén. A másik fontos kikapcsolódás a sport, rosszul érzem magam azokon a napokon, amikor valamiért kimarad a reggeli 60-70 perces biciklizés, tornázás. Ez ad erőt ahhoz, hogy be tudok jönni még dolgozni és innen haza is tudok menni.

Két héttel ezelőtt dr. Dlustus Pétert Dunaújváros díszpolgárává választották, mely elismerés könnyekig ható örömmel töltötte el őt.

- Szeretek itt lenni, szeretem ezt a várost. Amikor valaki rosszat mond Dunaújvárosról, az nekem rosszul esik. Ha valaki azt mondja, „Sztálinváros”, akkor azt kijavítom, mert az nekem nem tetszik, és amikor valami nem megy itt jól, az szintén rosszul esik és szeretném, ha jobban lehetne csinálni. Azon túl, hogy sokat dolgoztam, sok embert meggyógyítottam, valaki megérezte, hogy van a lelkemnek egy ilyen része és ennek, az én városszeretetemnek az elismerését látom ebben a díjban.

A rovat további hírei: Közélet

Újabb tervek az egyenlő esélyekért

Újabb tervek az egyenlő esélyekért

2023. dec. 08.

Letelt az öt év, így újra ülésezniük kellett a Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) megalkotásában résztvevő szociális, oktatási, és civil szervezetek képviselőinek, egyesületi vezetőknek.

Gyönyörű játszótérrel gazdagodtunk

Gyönyörű játszótérrel gazdagodtunk

2023. dec. 07.

A Szerencsejáték Zrt. játszótér-építési programjának keretében új játszótér készült el a Római városrészben, közvetlenül a víztorony mellett. A 11 játékelemes, úgynevezett befogadó játszótér a fogyatékossággal élő és az ép gyermekek számára teremti meg a közös játék örömét. Ünnepélyesen avatták. 

A Fidesznek a párt az első, Dunaújváros csak a második

A Fidesznek a párt az első, Dunaújváros csak a második

2023. dec. 07.

Szemelvények a Hankook városunk mellé településéről, illetve az iváncsai beruházás hátteréről – Illéssy István vendégposztja a "Szabad város – szabad gondolat" sorozatából.

DSTV: a kitelepítettekre emlékeztek

DSTV: a kitelepítettekre emlékeztek

2023. dec. 07.

Érzékeny témával foglalkozik a Pentele Baráti Kör megemlékezése nyomán a DSTV összeállítása. 1950-ben 42, kuláknak bélyegzett családnak kellett elhagynia az otthonát – többen soha nem tértek vissza. Hangkép.

Zajlik a sportcsarnok felújítása

Zajlik a sportcsarnok felújítása

2023. dec. 06.

A Dunaújvárosi Sportcsarnok 2019-es elképzelések és Magyar Közlönyben megjelentek szerint hatmilliárd forintból újult volna meg teljesen. 

Folytatódott a szépkorú városi születésnaposok köszöntése

Folytatódott a szépkorú városi születésnaposok köszöntése

2023. dec. 06.

Németh Józsefné Erzsi néni  a 90. születésnapját ünnepelte, ez alkalomból Barta Endre alpolgármester látogatta meg otthonában. 

Építkezés és tervezés a Technikumban

Építkezés és tervezés a Technikumban

2023. dec. 06.

Kisebb-nagyobb munkák mindenhol folynak és persze kérdés, hogy mi számít kicsinek, vagy éppen nagynak? Nézőpont kérdése. 

  • További hírek

Friss hírek

  1. A vége sajnos sima lett

  2. Eltűnés miatt keresik a testvérpárt

  3. Újabb hazai meccs előtt a röplabdázók

  4. DSTV: az év első dunaújvárosi babája

  5. Bestiálisan bántalmazta az albérlőjét – letartóztatták

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: az év első dunaújvárosi babája

DSTV: az év első dunaújvárosi babája

Embedded thumbnail for DSTV: petárdák helyett kutyatáp

DSTV: petárdák helyett kutyatáp

Embedded thumbnail for DSTV: éves összegzés a vízről

DSTV: éves összegzés a vízről

Top hírek

  1. Gyászol a kórház, elhunyt dr. Makkai Noémi

  2. Baleset és teljes útlezárás a 62-esen

  3. Gyászol a nyugdíjas pedagógusok közössége, elhunyt Jeney Sándorné

  4. Bestiálisan bántalmazta az albérlőjét – letartóztatták

  5. A város is készül a havazásra és a tartós mínuszokra

Galéria

BÚÉK, Dunaújváros! (2026)

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 1. szám - 2026.01.09.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő