Temetés 24 ezer év múlva
1986. május elsején, a munkásünnepen szokás szerint zászlókkal, transzparensekkel vonultak fel az emberek. Virsli és sör várta aztán a felnőtteket. Akik persze gyermekeikkel mentek a szabadba, ahová akkor éppen nem kellett volna…
Tőlünk 1100 kilométerre akkor már ötödnapja tombolt a tűz egy ukrajnai atomerőműben. Áradt a gyilkos anyag: a radioaktív szennyeződés több százszorosa volt annak, amit a második világháborúban ledobott atombombák okoztak. A méregfelhők május elsején hajnalban elérték hazánkat.
Erről egy árva hír sem szólt. A titkosszolgálatok az általuk tudottakat megosztották a felső vezetéssel; mégis, az állampárt egy felelős vezetője az ünnep előestéjén mindenkit a felvonulásra buzdított! Szikrázóan sütött a nap, az emberek a szabadban élvezték a tavaszi „jó” levegőt – miközben a láthatatlan radioaktív por belepte az országot.
Ez időben a reaktornál tűzoltók, munkások, mérnökök, katonák ezrei küzdöttek a gyilkos erővel. Sokaknak még védőruhából is csak egy rossz darab jutott. A szovjet vezetők a távolból küldték bátorító üzeneteiket. A világhoz egy igaz szavuk se volt. Az első jelentések csak egy kisebb üzemi balesetről szóltak – pedig a történelem legnagyobb atomerőmű-katasztrófája zajlott.
Április 26-a, szombat, hajnali 1 óra 23 perc 47 másodperc: a csernobili 4-es reaktort gőzrobbanás rázza meg. Hatalmas tűz keletkezik. Robbanások sorozata után bekövetkezik a nukleáris olvadás. Pripjatyban, a háttérvárosban kitör a pánik. A szabadnapos munkások azonnal megindulnak. Sejtik, hogy sokat már nem tehetnek, de mennek, menteni. Indulnak – a halába. A húsz kilométerre fekvő Ditytki faluban élők is hallják a robbanást, látják a tűz fényét. Félnek, de vezetőik még két nap múlva is azt mondják nekik, hogy csak az egyik raktár ég…
A reaktorban tíz napig tombolt a grafittűz. A nukleáris felhő elárasztotta Európát.
Május másodikán váratlanul jódtablettát osztottak a hazai óvodásoknak, iskolásoknak. Szüleik csak a katasztrófa után kilenc nappal szembesültek a valósággal: akkor, május 5-én közölte a tényt a Népszabadság – egy rövidhírben. És propagandacikkek sora igyekezett bagatellizálni a tragédia súlyát.
A szovjet pártvezetés elrendelte, hogy a Lenin nevét viselő létesítményt csak csernobili erőműnek nevezheti a sajtó – nehogy a katasztrófával hozhassák összefüggésbe a közemberek Vlagyimir Iljicset... A képmutatás egy másik, típusos példája: a szovjet hadsereg vezérkari vezetési térképén a fertőzött „Csernobil-2 objektum” még 1991-ben is így szerepelt: „használaton kívüli úttörőtábor”…
A reaktorbaleset hatását akár még 300 évig is érezhetjük. Az áldozatok száma máig ismeretlen. Csak azok nevét tudni, akik a robbanáskor szenvedtek végzetes sérülést, vagy a mentésnél kaptak halálos sugárdózist. Egy valakinek még sírkő se juthat: a rangidős operátor, a harmincöt éves Valerij Hogyemcsuk holttestét sosem találták meg. Sírja a beomlott reaktor. Kései utódaink csak a felfoghatatlanul távoli jövőben lelhetik meg, s temethetik el tisztességgel az ő porait: akkor, amikor már megbonthatják a fém- és betonszarkofágot. Pontosan 24 ezer év múlva. Annyi ugyanis a plutónium felezési ideje.
A rovat további hírei: Kultúra
Nagy László nyomában a József Attila Könyvtárban
2025. okt. 20.
"Öntörvényű konok csillag" – ezzel a címmel rendeznek a Nagy László 100 emlékév keretében irodalmi estet a József Attila Könyvtárban kedden délután.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Csillagokban bízva"
2025. okt. 19.
A nápolyi asztrológusnak, Lucianának megvan a biztos módszere arra, hogy ügyfeleit hozzásegítse vágyaik teljesüléséhez. Cosodás filmmel folytatódik a Szabad Szemmel sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden.
DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban
2025. okt. 19.
A gyermekkönyvtárban is sok-sok elfoglaltságot rendeztek az Országos Könyvtári Napok színes programsora keretében, derül ki a DSTV összegzéséből Először fogadták például Schmöltz Margit írónőt, aki az alkotás műhelytitkaiba is beavatta az ifjú könyvbarátokat. Hangkép.
Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján
2025. okt. 18.
A festészet napja október 18. – az alkalomból Pásztor Bertalan 2002-ben született írását közöljük, amelynek fókuszában a kivételes tehetségű, ám jelentőségéhez mérhető elismerést sem életében, sem 1991-ben bekövetkezett halála óta nem kapott helyi alkotó, Ravasz Erzsébet életműve áll.
DSTV: így látták a filmfesztivált
2025. okt. 16.
A programról már olvashattak, most itt a DSTV összegzése a 70. Országos Függetlenfilm Fesztivál eseményeiről. A seregszemlén 45 alkotás versengett a Kultik Moziban – a vetítéseket követő szakmai értékeléseknek a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) adott otthont a közelmúltban. Hangkép.
A Magyar Nemzeti Galériában lép közönség elé a Viadana
2025. okt. 15.
Ősbemutatóval, valamint gyermekkari közreműködéssel színesítik a fővárosi "matinékoncert" programját vasárnap délelőtt; a nagy tavaszi visszatérés után újabb komoly mérföldkő előtt áll a Viadana Kamarakórus.
Emléktárlat a Rosti tantermi sorozatában
2025. okt. 14.
Feltóti Sándor emléke előtt tiszteleg az a bemutató, amely egyúttal évadnyitója is lesz a gimnázium Tantermi tárlatok a Rostiban című sorozatának; csütörtökön várnak minden érdeklődőt.