A Nemzeti Összetartozás Napja

A nemzeti emléknap célja a Kárpát-medencében magyarok összetartozásának tudatosítása, melyet a magyar történelem egyik legfájóbb napján, az 1920. június 4-én kelt trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján tartanak mindenütt.

A megemlékezésen beszédet mondott Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója, aki nemzetgyilkos rendelkezésnek nevezte a békeszerződést, mely példátlan volt a történelemben, hiszen a lakosság több, mint felét más hatalmak alá kényszerítették. Mint mondta, elfogadott tény, hogy egy ország vezetőinek tetteiért nem büntethető a nép, nekünk mégis bűnhődnünk kellett, szemben a németekkel, akiket vezetőiken kívül semmilyen szankció nem ért. Elmondta, hogy egyebek mellet a kisebbségi záradék betartása, illetve be nem tartása is példátlan, hiszen azóta is folyamatos atrocitás ér megannyi magyar embert szerte a Kárpát-medencében, pusztán magyarságuk miatt, mégsem lép fel ez ellen senki. Éppen ezért fontos szerinte az emlékezés, hogy tudatosítsa a magyarság összetartozását határon innen és túl és azt, hogy csakis magunkban bízhatunk, magyar a magyarban. A környező és a világ többi országának pedig meg kell érteniük, mit is jelent ez nekünk.

A múzeum igazgatóját dr. Baráth Károly, a Dunaújvárosi Evangélikus Egyházközség felügyelőjének rövid beszéde követte, majd a koszorúzás következett. Az önkormányzat nevében Lőrinczi Konrád önkormányzati képviselő és Vargáné Dr. Sürü Renáta jegyző helyezte el az emlékezés virágait. Őket a városi egyesületek, hivatalok, intézmények és pártok képviselői követték, majd az emlékezés a Székely Himnusszal zárult.