Aki Újváros védjegyét alkotta
Éppen ma lenne száz éves ikonikus szobrainak megalkotója, Somogyi József, aki több korszakos művel örvendeztette meg a dunaújvárosi lakosokat.
Még állt a sátor- és barakktábor, még az emberi minőségű lakóházak töredékét sem húzták fel, de a város 1950-ben már köztéri szobrot kapott. Az Öntelt mackót. Sokak szerint Újváros legkedveltebb szobra. Meglehet. A gyerekek a döntőbírók: ők nap mint nap leteszik voksukat a szökőkút játékos figurája mellett.
Ha a köztéri alkotásokat afféle tájékozódási pontnak, irányjelzőnek tekintjük, kétségkívül az Aratók kerül az első helyre. Soha jobb helyszínt egy szoborkompozíciónak! Már az, hogy a legnépszerűbb sétahelyen, a Duna fölötti platón áll, garantálja az állandó figyelmet.
És akkor vegyünk egy újabb szempontot: a szimbólum erejét. Kétségtelen, hogy a város karakterét legjobban a Martinász jeleníti meg. Ez a szobor leegyszerűsítve: történeti összefoglaló. Jelképhordozó. Dunaújváros védjegye.
Mindhárom mű egy olyan embernek köszönhető, akinek a város sosem volt sajátja – ő viszont egy kicsit a városé. Somogyi Józsefet a művei kötik ide. A Sopron vármegyei Félszerfalva (Trianon után: Hirm, Ausztria…) volt a szülőhelye. A győri bencéseknél, majd a pápai református kollégiumban tanult. Tizenhárom éves volt, amikor a tehetséges fiatalt Győr híres szobrásza, Borsos Miklós kitüntette figyelmével.
Pesten ért művésszé – és Dunaújvárosban lett befutott: addig is ért el sikereket, jegyzett alkotó volt, de az 1960-ben avatott Martinász lett az a szobra, amelyet „kiemelkedő, korszakjelző” műként értékelt a művésztársadalom. Pedig évekig senkinek se kellett ez a szobor. 1953-ban már kész volt, de más városok vezetői nem látták eléggé „hősi” sugallatúnak. Valóban – Somogyinak esze ágában sem volt szocreál „munkáshőst” formázni. Egy hús-vér ember hiteles alakját mintázta.
Képek forrása: internet
Olyan munkásét, aki dolgozik, s a munka végén akár fáradtnak is lehet láttatni… A mester tényleg korszakos művet alkotott. Az egyébként vonalas városvezetés túllépett önmagán, amikor a rendhagyó Martinászt fölvállalta. Azóta is a település ikonikus szobra. Városteremtő iparának szimbóluma.
Somogyi József 1916 júniusában – ma épp száz éve – született.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.