Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 09. Abigél, Alex
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Amikor nem sikerült minket kiirtani…

Kultúra
történelem
magyarok

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2016. júl. 05., 07:58

A X. évszázad legelején járunk. A keleti frank birodalom – a későbbi német királyság – uralkodója, IV. Lajos 907-ben egy hírhedtté lett rendeletet bocsát ki. A rendeletszöveg egyszerű, könnyen megértik a bajor nehézlovasság harcosai is.

A rendeletszöveg egyszerű, könnyen megértik a bajor nehézlovasság harcosai is, akiknek hadi zászlajára felkerül ez a négy szó: „Decretum… Ugros eliminandos esse” – vagyis „Elrendeljük… hogy a magyarok kiirtassanak”.

A kéz, amely a dekrétumot aláírja, az uralkodóé, de a szándék a gyámkodó főuraké. A király ugyanis akkor mindössze 14 éves. Nem véletlen, hogy ragadványneve ez: „Gyermek Lajos”. Hétévesen (!) emelik trónra, s nincs tizennyolc esztendős, amikor földi pályafutásának végére ér. A számára adatott rövidke időben megpróbál úrrá lenni az állandósuló belháborúkon – de a tapasztalatlan uralkodónak ez nem sikerülhet.

A belső bajokon túl ott a félelmetes külső erő: a 896-ban Pannóniában honra lelt magyar nagyfejedelemség – hogy az ország védvonalát megerősítse – az évek alatt három égtáj felé terjeszti ki a szállásterületek határát. Árpád nagyfejedelem seregei Szlavóniát birtokba véve déli irányba nyomulnak, majd Linzig vonulva a Fischa folyónál jelölik ki a nyugti határvonalat, később a Morva Fejedelemséget vonják fennhatóságuk alá, elszakítva ezzel őket a hatalmas Frank Birodalomtól. A 906-os, győzelmes szászországi hadjárat volt az utolsó csepp, amely után a „magyarok nyilaitól” rettegő gyermekkirály kiadja dekrétumát, s hadat szervez a „hun veszedelem” megfékezésére.

907 nyarán már együtt a hatalmas sereg. Óriási túlerő, százhúszezer harcos indul a harmadakkora magyar csapat ellen. Július 4-én Pozsonynál kezdődik a döntő ütközet. Tarhos, Üllő, Jutas és a törzsszövetség más parancsnokai okos taktikával viszik harcba erőiket. Az ellenfél nehézlovasságának meg-megújuló rohamait rendre visszaverik, majd a villámgyors könnyűlovas íjászok ellentámadást indítanak, később váratlan visszavonulással összezavarják az ellenséget. A különleges harci taktika részleteiről a történész, Tarján M. Tamás így ír: „A gyepűt védő harcosok már felvonulás közben is zaklatták Thietmar érsek csapatait, hogy időt nyerhessenek a magyar főseregek összegyűjtésére. A Kárpát-medence nyugati felén letelepedett törzsek becslések szerint 40 000 főnyi könnyűlovasságot küldtek a Pozsonnyal szemben fekvő Duna-partra. Eközben a portyázók állandó zaklatásaikkal kifárasztották a déli bajor hadsereget, és színlelt megfutásaikkal folyamatosan maguk után csalták Thietmar erőit. A magyar csel aztán Pozsonnyal szemben hozott eredményt, ahol az előőrsök bevezették a támadókat egy elzárt medencébe, és a környező magaslatokról támadva tömegével nyilazták, majd vágták le a német harcosokat. A július 4-i – első – csatában az egyházfők seregeinek java része elpusztult, miközben az utánpótlást szállító Sieghart hajóiból jó néhány a – tapló segítségével meggyújtott – tüzes nyilak áldozatául esett.

A győzelem ugyanakkor még csak félsikert jelentett, hiszen a Duna északi partján időközben megérkeztek Luitpold erői is, aki cselből öt nappal lemaradt az érsek mögött. Thietmar katasztrofális veresége azonban keresztülhúzta a herceg számításait, hiszen június 5-én a győztes magyar hadak könnyedén átkelhettek a folyón, majd a Dévényi-szorosban hasonló taktikával megsemmisítették Luitpold erőit is. … A győztesek később üldözőbe vették a menekülő hadakat, és az ellentámadás során a magyar szállásterületet egészen az Enns folyóig tolták ki. A vereség akkora trauma volt a nyugatiak számára, hogy ezután egészen II. Konrád 1030-as támadásáig nem vállalkoztak Magyarország meghódítására.

A pozsonyi csata a magyar hadtörténet egyik legfontosabb győzelme volt, melyet őseink elsősorban a reflexíjnak, és nomád harcmodoruknak köszönhettek. A bajorok nem ismerték sem a fegyver hatékonyságát, sem a magyarok taktikáját, ezért túlerejük dacára könnyű prédának bizonyultak a törzsszövetség erői számára.”

1109 évvel ezelőtt, 907. július 5-én tehát nagy váráldozata árán megszületett az a győzelem, amelynek történelmi jelentősége hatalmas volt: a magyarság kárpát-medencei meggyökerezésének döntő momentumát jelentette. Sikeres honfoglalásunk végére tett pontot. Ezt követően több mint százhúsz évig ellenséges katona nem lépett magyar földre. A XX. század második felében azonban ez a dicsőséges haditett a történelemoktatás fehér foltja maradt – egy feledésre ítéltetett diadal.

Ópusztaszeren, a nemzeti emlékparkban évről évre íjászok, lovasok, hagyományőrző harcosok ezrei jönnek össze az évfordulón. A hatalmas tömeg kegyelettel emlékezik őseink nagy győzelmére.

A rovat további hírei: Kultúra

Értékes római kori kincsek kerültek elő a legutóbbi feltárások során

Értékes római kori kincsek kerültek elő a legutóbbi feltárások során

2024. okt. 20.

Pintér Tamás polgármester és az Intercisa Múzeum munkatársai sajtótájékoztató keretében mutatták be azokat a római kori leleteket, amelyek a Mondbach kúria előtti terület feltárása során láttak napvilágot.

DSTV: könyvek az olvasás szolgálatában

DSTV: könyvek az olvasás szolgálatában

2024. okt. 20.

A könyvek csodavilágába kalauzolja a nézőt a DSTV összeállítása. Nekünk, felnőtteknek jobb esetben már nem okoz gondot elolvasni és értelmezni a szavakat, mondatokat, de a gyerekek esetében más a helyzet. Létezik azonban segítség. Hangkép.
 

"Rohadjon meg az összes" – kötetbemutató az Utószó sorozatában

"Rohadjon meg az összes" – kötetbemutató az Utószó sorozatában

2024. okt. 18.

Pimaszul fiatal író nagyon erős első kötettel: Schillinger Gyöngyvér vendégeskedik a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) élő irodalmi antológiájának sorozatában. Kötetbemutató hétfőn, várják a betű barátait.
 

DSTV: étkezési szokások a római korban

DSTV: étkezési szokások a római korban

2024. okt. 18.

A gasztronómia témái kerülnek szó szerint terítékre az Intercisa Múzeum sorozatában, derül ki a DSTV összeállításából. A Múzeumok Őszi Fesztiválja helyi programja keretében a római kori étkezési kultúráról hallhattak előadást az érdeklődők. Hangkép.

Változatos programsorozat csalogatta a betű barátait a József Attila Könyvtárba

Változatos programsorozat csalogatta a betű barátait a József Attila Könyvtárba

2024. okt. 16.

Mesés programok sorával, irodalmi délutánnal, játékokkal, akciókkal, vagyis eseményözönnel készült a József Attila Könyvtár – az Országos Könyvtári Napok sorozatát tartották a közelmúltban.

Kinek érdemes mezőgazdasági öntöző szivattyút vásárolnia?

Kinek érdemes mezőgazdasági öntöző szivattyút vásárolnia?

2024. okt. 16.

A hírekben rendszeresen olvashatunk arról, hogy az aszályos időszakok komolyan megkeserítik a gazdák életét. Rendszeres locsolás nélkül manapság gyakorlatilag lehetetlen Magyarországon növényeket termeszteni. (X)

ICA-D: "Vasakarat" – gyűjtemény az acélszobrász alkotótelep után

ICA-D: "Vasakarat" – gyűjtemény az acélszobrász alkotótelep után

2024. okt. 15.

Beszédes címmel nyílik a XVI. Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep kiállítása a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) pénteken: az érdeklődők a Vasakarat című bemutatót láthatják péntektől.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Borongós napok, előbb lehűléssel, aztán enyhüléssel

  2. Felemás hétvége az Andersenben

  3. DSTV: szalagot tűzött a Rudas

  4. Hazai éremeső a ranglistaversenyen

  5. Közösségépítők (2.): a "Terítéken" ízőrzője

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: szalagot tűzött a Rudas

DSTV: szalagot tűzött a Rudas

Embedded thumbnail for DSTV: szólóban a hangzsonglőr

DSTV: szólóban a hangzsonglőr

Embedded thumbnail for DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

Top hírek

  1. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  2. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  3. Rozi néni 90 éves lett – Isten éltesse!

  4. Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

  5. Közösségépítők (2.): a "Terítéken" ízőrzője

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő