Az edzésmódszertan atyja

Feri bácsi 1929. március 20-án született Gyulán, majd hosszú utat bejárva került Dunaújvárosba. Mint mondta, annak idején testnevelő tanára, Krisztián László hatására lett testnevelő. Ő rettentő szigorú, de következetes és igazságos testnevelő volt, akinek varázsánál csak tekintélye volt nagyobb.

– Az ő csapatában kezdtem atletizálni Gyulán. Akkor tízen voltunk egy csapatban és legalább három számban kellett indulnunk, mind az iskolai csapatban, mind a Gyulai AC színeiben versenyeztünk. Jómagam futottam 100 méteren és a 4x100-as váltóban, de a távolugrás, és a rúdugrás mellett még 110 méter gátfutásban és a gerelyhajításban is részt vettem. Az érettségit követően jelentkeztem is a Testnevelési Főiskolára. Igaz, az ELTE-re is, így bajban voltam, amikor megjött a felvételi eredménye és mindkét helyre mehettem volna. Nagy hezitálást követően azonban a TF mellett döntöttem és egy darabig háttérbe szorult a számtan- fizika szak – emlékezik vissza a nyolcvanhét éves, ma is életerős és szellemileg topon lévő szakember.

– A TF-en eltöltött négy év életem legszebb időszaka volt. Minden sportágban jeleskedtem, egyedül tornában a nyílugrással gyűlt meg a bajom, de a tornászok segítettek.

A főiskolás évek után némi kitérőt vett az élete, hiszen olyan keveset fizettek a kezdő tanároknak, hogy egy vasgyárba ment dolgozni, ahol hamar felismerték képességeit és átképzésre küldték. A Kandó Kálmán Főiskolán aztán műszaki tanári végzettséget is szerzett, majd szívére hallgatva a sport mellett kötött ki. 1954-től testnevelő tanárként és edzőként dolgozott Budapesten, Ózdon, Tatán. Aztán jelentkezett egy hirdetésre, amelyben Dunaújvárosba kerestek módszertani vezetőt. 

- Jelentkeztem, és meglepetésemre az akkori városi sportvezető, Barcs Oszkár mellett a volt főiskolás ismerősömmel, Akucs Attilával is összefutottam óriási örömömre (utóbbi gyémántdiplomáját vehette át a Testnevelési Egyetemen- a szerk.). Az pedig hab volt a tortán, hogy elnyertem a pályázatot.

Ekkor 1968-at írtak. Hack Ferenc 1989-ig volt a Dunaújvárosi Kohász SE módszertani vezetője. Nevéhez fűződik a három helyi megyei kézilabda csapat egyesítése, amellyel 1972-ben feljutott az NB II-be. Felvette a kapcsolatot a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetével, dr. Nádori László professzorral, és 1971-től 1989-ig a TF edzőképző középfokú tanfolyamainak módszertan tantárgy előadójaként tevékenykedett. Aktív szerepet vállalt a DKSE sportorvosi rendelőjének létrehozásában (1972-75.) és ugyancsak ő kezdeményezte a 4. osztályos tanulók felmérését és szakosztályokba irányítását az 1977-1989-es időszakban, valamint a sportiskolai kézilabda csapatok speciális felmérését (10-19 évesek) évi két alkalommal. De az infravörös időmérő készülék létrehozása (1982-ben) is az ő hírnevét öregbítette.

- Amikor ideérkeztem egyedül kezdtem el a munkát, aztán remek szakmai csoportot építettem ki. A fő hangsúlyt a feladatomnak megfelelően a módszertanra helyeztem. Célom volt, hogy az edzéstervezés színvonala emelkedjen, és magas szintű legyen. Az alapot egyértelműen dr. Nádori László professzor adta meg. Nem csak méltó tanítványának, vitapartnerének, de barátjának is tekintett. Az ő szavai ma is élénken csengenek: „Ami mérhető, mérjük meg, ami nem, azt tegyük mérhetővé!” Ennek megfelelően végignéztem az NDK-s és NSZK-s edzésterveket és egy táblázatos, szöveges edzésterv mintát készítettem, valamint egy írásbeli ismertetőt az edzőinknek. Ettől kezdve ez a 30 oldalas anyag lett az etalon. Mindig a módszertani elvek vezéreltek a jobb eredmények érdekében és a szakmával akartam segíteni az egyesületet. Azt hiszem, ez sikerült!

A másik kiemelkedő munkássága a technikai műszerpark megtervezése, és megteremtése, olykor legyártattatása volt.

- Műszaki ismereteim révén tudtam, hogy mit szeretnék elérni. Szerettem volna elérni, hogy egy-egy fiatal ne csupán ránézésre kerüljön egyik, vagy másik sportághoz, hanem tudományos alapokon mérjük fel őket és az eredményeik alapján javasoljunk számukra sportágat. 1977 és 1990 között folyamatosan mértük a 4. osztályosokat, 12 tesztben. Itt többek között erőt, állóképességet, karerőt, hajlékonyságot és gyorsaságot mértünk egyéb fizikai jellemzőkkel együtt. A felmérésben évente 1100-1300 diák vett részt. Eredményeiket évente követtük és elemeztük. Ezt követően dr. Mezőszentgyörgyi László kutatásaiban és méréseiben is aktívan részt vettem. Minden modern technikai lehetőséget kihasználtunk a sportcsapatainknál is. A kiemelt szakosztályok között öt év alatt elértük, hogy a 9. helyről a 3. helyre kerültünk.

Hack Ferenc nevéhez köthető a modern sportorvosi ellátás kialakítása a városban. A Kohásznál létrehoztak egy egészségügyi labort is dr. Lantos Júlia vezetésével. De a felmérésekhez használt műszerpark is egyedülálló volt az ezredmásodperceket mérő infravörös időmérő, a különböző reakciómérők, spirométer, ergométer és mikroanalizer, EKG készülék, pulzusszámláló és képmagnó együttes használatával.

- Ha az atlétikai csarnokot felújítanák, és a technikai hátteret ismét kiépítenék, ki is mennék, mert a szívemhez nőtt, mindezt a gyerekemnek tekintem. Mindig megpróbáltam a legmodernebb technikai hátteret megteremteni. Összességében szép emlékekkel, a jól végzett munka örömével tudok visszatekinteni az elmúlt évtizedekre.