Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! - ez a mottója az idei XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programjának, amelynek a hagyományoknak megfelelően az erdélyi Tusnádfürdő ad otthont július 19-24. között.
Németh Zsolt (elnök, Külügyi Bizottság, Országgyűlés) a rendezvény egyik alapítója arról beszélt, hogy napjainkban a bel- és külpolitika határvonalai feloldódtak, és ez azzal függ össze, hogy Európában úgy tűnik, valódi válsághelyzet alakult ki.
- Úgy gondolom, látnunk kell, hogy Európában ma gondok vannak. Ezt nevezhetjük Európa válságának is, ami rendkívül összetett. A legfontosabb elemeit úgy foglalhatjuk össze, hogy háború a környezetünkben. Ezzel összefüggésben van a migráció, szintén nem elválasztható módon a terrorveszélytől. Az európai intézmények válaszai nem helyes erre a problémára. Sokszor zsarolóak, agresszívek. Márpedig, ha az európai társadalmakban a félelem uralkodik, akkor a félelmet nem fogja föloldani az agresszív, zsaroló, gyakran jogsértő válasz. Ezekre a kérdésekre jó, hosszútávon fönntartható válaszokat kell adni. Mi Európához tartoztunk mindig, és oda fogunk tartozni a jövőben is. Ezért nem teszünk le arról, hogy képviseljük a keresztény Európa értékvilágát, gondolatiságát. Bízunk abban, hogy nem csak a külhoni magyarok, hanem a szomszédjaink is, a Visegrádi országok is, és az egyre szélesebb Európában is támogatást tudunk ehhez a keresztény Európához szerezni.
A megnyitón jelenlévő és hozzászóló Potápi Árpád János (nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Miniszterelnökség) meggyőződését fejezte ki, hogy az elmúlt hónapokban Európában zajlott terrortámadások miatt erős népszavazásra számíthatunk október 2-án:
-Európa, Brüsszel ránk akar telepíteni migránsokat, illetve olyan embereket, akik nem európai gyökerekkel, és nem ezzel a kultúrával szocializálódtak, nevelkedtek. Úgy gondolom, hogy a közvélemény markánsan elutasítja majd ezt a kérdést. Nem csak a magyarországi szavazatokra számítunk, hanem minden külhoni magyar véleményére is. Az ő véleményük is egyértelmű, amit meg kell mutatnunk majd október másodikán. Nem gondolnám, hogy az európai problémák úgy lennének megoldhatóak, hogy befogadunk egy-két, akár tízmillió betelepülőt. Munkaerőgondokat sem tudja megoldani. Látjuk, hogy Nyugat-Európában milyen gondokat okoznak a több évtizede ott élő vendégmunkások, azok leszármazottai. Mi nem szeretnénk Közép-Európában, a Kárpát-medencében egy ilyen Magyarországon élni.
Már a megnyitón jelen voltak sokan azok közül, akik vitafórumot, előadást tartanak a rendezvényen. Gulyás Gergely (alelnök, Országgyűlés) a Milyen Európát akarunk?, s a van-e Közép-európai keresztény vízió Európa számára című előadáson nagyon egyértelműen különbséget tett egy politikus hitbéli magatartása és politikusi minősége között. Portálunk kérdésére válaszolva:
-Nyilvánvaló, hogy az utóbbi hónapok történései az EU-t olyan döntések elé állítják, amelyekkel régóta nem szembesült. Az, hogy az egyik legerősebb tagállamában egy demokratikus választáson döntenek úgy a polgárok, hogy a jövőben nem kérnek az EU-tagságból (Anglia), ez nyilvánvalóan olyan erős kritika a közösség számára, amelyről a politikai következtetéseket nem elegendő az adott tagállamban levonni, hanem a tagállami intézményekben is le kell vonni. Magyarország azok közé tartozik hosszú ideje, aki úgy gondolja, hogy az EU közösség, a tagság iránti meggyőződést éppen az erősíti, ha azokat a kritikákat meg tudjuk fogalmazni, amelyek arra mutatnak rá, hogy az EU ma nem működik jól.
Mik ezek az okok?
Hagyományosan az a bürokrácia, ami Brüsszelt jellemzi, nem javítja, hanem rontja az EU működését. Nem közelíti, hanem távolítja az uniós polgárokat az EU intézményrendszerétől. Ehhez társult az elmúlt bő évtizedben egy olyan ideológia, aminek semmi köze nincsen a hagyományos európai értékekhez. Ugyanakkor intoleráns módon az önnön kizárólagosságát hirdeti. Aki ezzel nem ért egyet, és Európa tradicionális értékeire hivatkozik, nem tekinti szalonképesnek az unión belül. A normalitás forradalmára van szükség.
Figyelve a párbeszédeket, migrációs hullámról vagy katonai invázióról beszélünk, mert konfliktus bőven van?
- Az EU vezetői a hagyományos európai értékeket nem vállalják. Ez gyakorlatilag olyan politikához vezet, aminek, ha nem is célja, de mindenképpen velejárója az identitás felszámolása. Ebből egyenesen következik, hogy az Európai Bizottság vezetői, akik amúgy is minden európai válság kezelésében a gazdasági világválság óta megbuktak, nem látták, nem ismerték föl a veszélyét annak, ha a világban vannak konfliktusok, és ott nem tudunk helyben segíteni, hanem azt gondoljuk, hogy több millióan más kultúrával, más vallással, másfajta szokásokkal rendelkező embereket Európa fogad be, az nem csupán gazdaságilag jelent hihetetlen kihívást, hanem elsősorban azt a társadalmi együttélést teszi tönkre, ami Európát hosszú ideig jellemezte: párhuzamos társadalmak jönnek létre. Ebben nem a kulturális sokszínűségünk marad meg, hanem olyan népcsoportok érkeztek Európába, akik nem kívánnak a többségi társadalommal együtt élni. Nem is kívánnak integrálódni. Látjuk azt is az elmúlt két évben, mekkora terrorveszélyt, biztonsági kihívást jelent az a népvándorlás, ami Európába elindult. Ez is annak a felelőtlenségnek a közvetlen következménye, hogy egy háborús régióból, mindenféle ellenőrzés nélkül engedtünk be embereket. Az volt jó európai, aki az anarchiába működött közre, s ezt ünnepelte. Mi, magyarok, akik azt mondtuk, hogy talán az egyezményeket be kellene tartani, mi voltunk rosszak. Az elmúlt egy évben kicsit változott a helyzet. A bizottság módosított álláspontján, a német kormány még nagyobb módosításra kényszerült. Ma pedig már mindenki elismeri azt, hogy a külső határvédelem az első prioritás.
