A kormány új gyülekezési törvényt készít elő, hogy korrigálja az Alkotmánybíróság (Ab) által kedden megállapított mulasztásos alkotmánysértést.
Trócsányi László igazságügyi miniszter kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, tudomásul veszik az Ab azon felszólítását, hogy a törvényalkotó az év végéig határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján kezelhetővé válik a magánszférához és a gyülekezéshez való alapjogok összeütközése.
A tárcavezető kiemelte, javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát, továbbá meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a parlamenti frakciókkal.
Trócsányi László aláhúzta, a kormány teljes mértékben osztja az Ab azon álláspontját, amely szerint a gyülekezési jog szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke.
Szerinte azonban jelenleg senki sem vitathatja, hogy zavar van a gyülekezési jog gyakorlásában, ami egyszerre vezethető vissza a szabályozási hiányosságokra, továbbá jogalkalmazói és jogértelmezői nehézségekre. Talán nem véletlen, hogy a Kúria elnöke a gyülekezési joggyakorlatot elemző csoportot állított fel 2015-ben - tette hozzá, majd intő jelnek nevezte azt is, hogy az utóbbi időben megsokszorozódtak a Kúria és az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos határozatai.
Fotó:MTI
A miniszter emlékeztetett, a hatályos gyülekezési törvényt még az utolsó pártállami parlament fogadta el 1989-ben. Az Ab azóta úgy fogadta el a spontán és a sürgősségi alapon szervezett gyülekezési jogokat, hogy azok nem szerepelnek a Nyugat-európai társainál rövidebb és kevésbé differenciált magyar törvényben.
Trócsányi László szólt továbbá arról is, hogy az Ab már 2008-ban kimondta, hogy a jogalkotó nem vett tudomást a tüntetési kultúra alapvető átalakulásáról, ami számos pontosítást indokolna.
Pintér Sándor belügyminiszter tárcája és a rendőrség nevében is üdvözölte az Ad döntését, majd hangsúlyozta, nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve úgy kívánják feloldani az alapjogok ütközését, hogy a demonstrálók is elégedettek legyenek és a rendőrség is fent tudja tartani a közrendet.
Kiemelte, a rendőröknek jelenleg nincs törvényi támaszuk, hogy két alapjog: az otthon és a mozgás szabadságához, valamint a demonstrációhoz való jog ütközésekor milyen döntést hozzanak, a bíróságok pedig sok esetben a rendőrségi joggyakorlattal ellentétes döntéseket hoznak.
Pintér Sándor kitért arra is, hogy az Ab határozata megerősíti a rendőrség azon eddigi joggyakorlatát, amelyben olyan konszenzusra törekednek a demonstrációk bejelentőivel, ami megőrzi a rendezvények figyelemfelkeltő mivoltát és eközben a közbiztonságot is garantálja.
A belügyminiszter szerint újdonságot jelent ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatának azon része, amely szerint a demonstrációk betiltása esetén a rendőrségnek alternatív helyszíneket kell ajánlania a szervezőknek. Pintér Sándor közölte, a rendőrség eddig a szervezőkre bízta az új helyszínek kiválasztását, de ezentúl tiltóhatározataiban írásban tesz majd javaslatot a lehetséges területekre.
Az Ab kedden azt követően hozott határozatot a gyülekezési joggal kapcsolatban, hogy egy devizahitel-károsult alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mivel szerinte alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a bíróság 2014-ben megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök házánál és a Kúriánál.
Az Ab megállapította, a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, kimondta ugyanakkor, hogy az Országgyűlésnek év végéig meg kell alkotnia azokat a hiányzó szabályokat, amelyek segítenek a rendőrségnek és a bíróságnak az alapjogok ütközésénél.
