Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Egy „ezeréves” pofon

Várkonyi Balázs - 2016. augusztus 20. 11:01

Álomjáték: az ősi Sövényháza vidékén járunk. Ott, ahol a hét vezérnemzetség egyikének feje, Ond 1100 éve megtelepedett. Ahol a honfoglalás éveiben a legenda szerinti első országgyűlés zajlott.

Már évszázadokkal vagyunk túl a kezdeteken. 1318-at írunk. Szer monostorába a király és udvartartása érkezik. Papok és főrangok, meg egyszerű alattvalók tömege fogadja. Páncélos lovagok vonulnak, mögöttük apródok, majd a királyi solymász, az udvari bolond, és udvarhölgyek sora. Aztán belovagol I. Károly király, az Anjou-ház kivételes képességű uralkodója, akit a nép Károly Róbertként tisztel. Aki szövetségi politikájával a magyarság fölé védernyőt terít a nagyhatalommal, a Német-Római Császársággal szemben. Aki gazdaságszervező és pénzügyi reformer lesz. Aki erős országot épít, első királyunk, István méltó utódaként. Akinek minden kormányzói döntése az államalapító ősmodelljén alapszik. Aki István király szentté avatása napján, augusztus 20-án évről évre megemlékezik a nagy elődről. A legnagyobbról, akinek feltétlen tisztelője.

István király valószínűleg sosem járt Sövényházán. Mégis, jelen van, ott is, a hajdani falu emlékét idéző Ópusztaszeren, ahogy az országban mindenütt. Mert a népi emlékezet őrzi, emelkedetten, himnikus módon, pátosszal, hát persze. És olykor a kevésbé ünnepélyes népi emlékezet megidézi a meg nem történtet is. Például a deszki monda Szent Jobb-magyarázatát; amely ha nem is igaz, de különös fantáziakép. „István király Babilonba utazott az édesanyjával, aki úgy tanálta, hogy a babiloni tornyot még maga az Isten sem dűtheti össze. Szent István ezön annyira mögbosszankodott, hogy az édösanyját pofonvágta. Utána mögröttent: maga vágatta le a kezit. Ez van mög még most is.” Igen, a Szent Jobb megvan. Mai valóság. Évezredes védjegy. Arra int: a nemzetprogram hiánya védtelenné tesz, ahogy megtörtént ez nemegyszer a nem mindig dicső évezredünk folytán.

1038. augusztus 15-e: Nagyboldogasszony emlékünnepe – és István király végső földi napja. Tán az utolsó pillanat volt, amiről elmondhattuk: egy olyan korszak zárult le, amely során a magyarság sosem került alávetettségbe. István király egyetlen hadi kudarcát se őrzi a történetírás. Vesztett csatája soha sem volt!

 

„A magyar nemzetnek nagy szerencséje – írta Hómann Bálint –, hogy történeti életének sok nehéz korszakát élte át az eszmék és irányzatok útvesztőjében biztosan eligazodó államférfiak, a közösség érdekeit ösztönösen felismerő uralkodó egyéniségek alatt. Közülük a legnagyobbal a történeti magyar sors döntő fordulatának válságos óráiban találkozott. Ez a hős Szent István.”

A magyarok első királya tán nem minden polgáré – de a nemzeté egészéé. Sok éve írtam le, ma is időszerű: „Magyarország lakóinak száma már tízmillió alá esett. De Szent István országát még mindig az a többség lakja, amelynek a szent szent, a haza szeretnivaló, a hagyományok védendők, a nyelvkincs gyarapítandó. És a nemzet megmentendő.

Az ünnepek pedig mindenkit ünnepre hívók. Most éppen Szent István napjára.”

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: táncos remeklések

DSTV: táncos remeklések

2024. máj. 05.

Rangos megméretéseken értek el kimagasló eredményeket a dunaújvárosi táncos növendékek, derül ki a DSTV összeállításából. Szép sikerek sorát aratta a Wesley da Capo Alapfokú Művészeti Iskola közössége a közelmúltban rendezett versenyeken. Hangkép.

Wesley Da Capo: dupla diadal a tánc világnapján

Wesley Da Capo: dupla diadal a tánc világnapján

2024. máj. 01.

Nagyszabású, az egész intézményt megmozgató gálával ünnepelte a tánc világnapját a Wesley da Capo Alapfokú Művészeti Iskola. Az esemény léptékére jellemző, hogy a műsor kétszer aratott vastapsot a Bartók színháztermében múlt vasárnap.

DSTV: az uszoda építésének története

DSTV: az uszoda építésének története

2024. ápr. 30.

Különleges műtárggyal folytatódott az Intercisa Múzeum sorozata, derül ki a DSTV összeállításából. Az uszoda építéséért járt emlékplakett nyomán a létesítmény születésének hétterét is felelevenítette Hodik Mónika történész-muzeológus. Hangkép.

DSTV: különleges festmények

DSTV: különleges festmények

2024. ápr. 29.

Rendhagyó kiállítást láthattak a vendégek a Bartók Kamaraszínház aulájában, derül ki a DSTV összeállításából. Wild-Zentai Mariann művei nemcsak születési körülményeik miatt érdemesek a figyelemre – az alkotói szándék is különlegessé teszi azokat. Hangkép.

Remek hangulat, kiváló program és szép siker a Jótékonysági pedagóguskoncerten (galériával)

Remek hangulat, kiváló program és szép siker a Jótékonysági pedagóguskoncerten (galériával)

2024. ápr. 26.

A város egyik legszebb hagyománnyal bíró közösségi kezdeményezéséhez méltó nívót hozott az immár 27. Jótékonysági pedagóguskoncert. Lelkes közreműködők, büszkeségre okot adó kínálat – nem lehetett más a vége: vastaps, nagy siker!

DSTV: új bemutatóra készül a Bartók társulata

DSTV: új bemutatóra készül a Bartók társulata

2024. ápr. 25.

Molnár Ferenc színművével, A farkas című darabbal folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. A produkció érdekessége, hogy jobbára fiatalokból álló alkotócsapat viszi színre a művet Ágoston Péter rendezésében. Hangkép.

DSTV: a költészet csodája Erdős Virággal

DSTV: a költészet csodája Erdős Virággal

2024. ápr. 24.

Remek irodalmi kalandozást hozott a József Attila Könyvtár programja, derül ki a DSTV összegzéséből. Még a magyar költészet napjára időzítve Erdős Virág vendégeskedett a gyermekkönyvtárban – a versek csodavilágába kalauzolta a vendégeket. Hangkép.