Tizennyolc, a középső bronzkorra tehető urnasírt tárnak fel a régészek Szalkszentmárton külterületén.
Kovacsóczy Bernadett régész, a Kecskeméti Katona József Múzeum szakembere elmondta, a Duna árterében lévő lelőhelyen a hatvanas években az úgynevezett Kisapostag-kultúra három urnasírját tárták fel és dokumentálták. A hetvenes évektől a területen kavicsbányászat indult, 2015-ben a bánya tervezett bővítésének engedélyezésekor a hatóság régészeti megfigyelést írt elő. Ennek során az elmúlt év októberében és novemberében három urnasír, egy magányos avar kori sír (amiben felkantározott lovával a korabeli elit egy tagja nyugodott), valamint bronzkori és avar kori telepobjektumok kerültek elő. A bánya újabb bővítésére tekintettel augusztusban kezdett megelőző feltárásban találtak rá a középső bronzkorra tehető tizennyolc urnasírra, és fedeztek fel újabb bronz- és avar kori telepobjektumokat.
Fotó:MTI
Az előkerült sírok a Vatya-kultúrához tartoznak, amely a Kisapostag- és a Nagyrév-kultúra alapjain alakult ki - mondta a régész. A Vatya-kultúra az időszámítás előtti 2000-1900 és 1500-1450 közötti időszakot öleli fel. A Duna mentén élő népcsoport egyik legjelentősebb erődített telepe a most vizsgált területtel szemben, a Duna túlpartján lévő Dunaújváros Kosziderpadlás lelőhelyen volt. Az pedig már bizonyított, hogy ebben az időszakban intenzív kapcsolat állt fenn - mind kulturális, mind kereskedelmi szempontból - a Duna két partján élő népcsoportok között. A felfedezett tizennyolc urnasír gazdagítja a középső bronzkor kutatásának eddigi eredményeit. Azt már tudják a régészek, hogy a temetkezések mind hamvasztásra utalnak. A viszonylag kis gödrökben talált nagyméretű agyagurnákba helyezték a halottak hamvait és csontmaradványait - mondta a szakember.
-MTI-
