Lyukas kétfilléres a villámhárítón
Kevésen múlott, hogy ma nem tallér a fizetőeszközünk! Amikor hetven éve a szakemberek az értéktelenné lett pengőt felváltó pénzegységre tettek javaslatot, a forint és a tallér mellett is szóltak érvek: mindkettő régi fizetőeszközünk volt.
A „győztes” forint ősét jó hat évszázaddal korábban, 1325-ben verette Károly Róbert király, az volt az Anjou-liliomos aranyforint. Kései utódja 1857-től 35 éven át nem csupán Magyarországon, hanem a Habsburg Birodalomban is forgalomban volt, majd az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalos pénzneme is lett. Ma hetven éve, 1946. augusztus elsején kezdte meg a forint a harmadik ciklusát.
A háború végén elszabadult infláció kivégezte a pengőt: a világtörténelem egyik legnagyobb pénzromlása nyomán egy év múlva már szinte semmit sem ért. Egy dollárt köznapi embernek felfoghatatlan összegért, négymillió-hatszázezer quadrillió pengőért adtak. Az átmenetileg bevezetett adópengő se lett sokkal jobb, az infláció tetőzésekor 120 milliárd adópengőt kellett legombolni egy pár cipőért.
Elkerülhetetlen lett az új pénz, a forint bevezetése. Vásárlóértékét a háború előtti árakhoz viszonyítva határozták meg. Egy mázsa búza értéke 40 forint volt. Az új pénzünk a környező országok valutáinál értékállóbbnak bizonyult, a szovjet mintára végrehajtott pénzügyi reform azonban számos negatív hatással járt.
A forint váltópénze, a fillér 1999-ig volt használatos – a rendszerváltás utáni jelentős értékvesztéssel a szerepe megszűnt. Mára az egy- és kétforintos is csak az emlékeinkben él – nemhogy a tíz- vagy ötfilléres; netán a lyukas kétfilléres, pedig ez utóbbinak különleges szerepe is volt. Meglett emberek, öregek, gyerekek svájcisapkáján is ott volt látható, a „villámhárítót” díszítette. Szomorú elmúlásának bizonyítéka, hogy a világhálón egyetlen egy kétfilléres-villámhárítós sapkára se bukkantam. Hátha más valaki sikerrel jár…
A rovat további hírei: Kultúra
Nagy László nyomában a József Attila Könyvtárban
2025. okt. 20.
"Öntörvényű konok csillag" – ezzel a címmel rendeznek a Nagy László 100 emlékév keretében irodalmi estet a József Attila Könyvtárban kedden délután.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Csillagokban bízva"
2025. okt. 19.
A nápolyi asztrológusnak, Lucianának megvan a biztos módszere arra, hogy ügyfeleit hozzásegítse vágyaik teljesüléséhez. Cosodás filmmel folytatódik a Szabad Szemmel sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden.
DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban
2025. okt. 19.
A gyermekkönyvtárban is sok-sok elfoglaltságot rendeztek az Országos Könyvtári Napok színes programsora keretében, derül ki a DSTV összegzéséből Először fogadták például Schmöltz Margit írónőt, aki az alkotás műhelytitkaiba is beavatta az ifjú könyvbarátokat. Hangkép.
Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján
2025. okt. 18.
A festészet napja október 18. – az alkalomból Pásztor Bertalan 2002-ben született írását közöljük, amelynek fókuszában a kivételes tehetségű, ám jelentőségéhez mérhető elismerést sem életében, sem 1991-ben bekövetkezett halála óta nem kapott helyi alkotó, Ravasz Erzsébet életműve áll.
DSTV: így látták a filmfesztivált
2025. okt. 16.
A programról már olvashattak, most itt a DSTV összegzése a 70. Országos Függetlenfilm Fesztivál eseményeiről. A seregszemlén 45 alkotás versengett a Kultik Moziban – a vetítéseket követő szakmai értékeléseknek a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) adott otthont a közelmúltban. Hangkép.
A Magyar Nemzeti Galériában lép közönség elé a Viadana
2025. okt. 15.
Ősbemutatóval, valamint gyermekkari közreműködéssel színesítik a fővárosi "matinékoncert" programját vasárnap délelőtt; a nagy tavaszi visszatérés után újabb komoly mérföldkő előtt áll a Viadana Kamarakórus.
Emléktárlat a Rosti tantermi sorozatában
2025. okt. 14.
Feltóti Sándor emléke előtt tiszteleg az a bemutató, amely egyúttal évadnyitója is lesz a gimnázium Tantermi tárlatok a Rostiban című sorozatának; csütörtökön várnak minden érdeklődőt.