Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Lyukas kétfilléres a villámhárítón

Várkonyi Balázs - 2016. augusztus 1. 13:23

Kevésen múlott, hogy ma nem tallér a fizetőeszközünk! Amikor hetven éve a szakemberek az értéktelenné lett pengőt felváltó pénzegységre tettek javaslatot, a forint és a tallér mellett is szóltak érvek: mindkettő régi fizetőeszközünk volt.

A „győztes” forint ősét jó hat évszázaddal korábban, 1325-ben verette Károly Róbert király, az volt az Anjou-liliomos aranyforint. Kései utódja 1857-től 35 éven át nem csupán Magyarországon, hanem a Habsburg Birodalomban is forgalomban volt, majd az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalos pénzneme is lett. Ma hetven éve, 1946. augusztus elsején kezdte meg a forint a harmadik ciklusát.

A háború végén elszabadult infláció kivégezte a pengőt: a világtörténelem egyik legnagyobb pénzromlása nyomán egy év múlva már szinte semmit sem ért. Egy dollárt köznapi embernek felfoghatatlan összegért, négymillió-hatszázezer quadrillió pengőért adtak. Az átmenetileg bevezetett adópengő se lett sokkal jobb, az infláció tetőzésekor 120 milliárd adópengőt kellett legombolni egy pár cipőért.

Elkerülhetetlen lett az új pénz, a forint bevezetése. Vásárlóértékét a háború előtti árakhoz viszonyítva határozták meg. Egy mázsa búza értéke 40 forint volt. Az új pénzünk a környező országok valutáinál értékállóbbnak bizonyult, a szovjet mintára végrehajtott pénzügyi reform azonban számos negatív hatással járt.

A forint váltópénze, a fillér 1999-ig volt használatos – a rendszerváltás utáni jelentős értékvesztéssel a szerepe megszűnt. Mára az egy- és kétforintos is csak az emlékeinkben él – nemhogy a tíz- vagy ötfilléres; netán a lyukas kétfilléres, pedig ez utóbbinak különleges szerepe is volt. Meglett emberek, öregek, gyerekek svájcisapkáján is ott volt látható, a „villámhárítót” díszítette. Szomorú elmúlásának bizonyítéka, hogy a világhálón egyetlen egy kétfilléres-villámhárítós sapkára se bukkantam. Hátha más valaki sikerrel jár…

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban

DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban

2024. nov. 17.

Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.

Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában

Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában

2024. nov. 16.

Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.

Tárlat a varázslatos természet képeiből

Tárlat a varázslatos természet képeiből

2024. nov. 16.

A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.

DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában

DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában

2024. nov. 16.

A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.

Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján

Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján

2024. nov. 14.

Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte. 

Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait

Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait

2024. nov. 14.

Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.

Hiába mondtak mást, forradalom volt

Hiába mondtak mást, forradalom volt

2024. nov. 13.

A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.