Javuló eredmények az oktatásban
Magyarország az OECD átlagánál többet fordít kisgyermekkori nevelésre, javult a pedagógusok bérhelyzete és a felsőfokú végzettség kifizetődőbb, mint az OECD-államokban - közölte Palkovics László oktatási államtitkár.
Az oktatási államtitkár kiemelte a finanszírozás, a pedagógusok, a kisgyermekkori nevelés, a szakképzés és a felsőoktatás témáját, amelyre vonatkozóan a 2013/2014-es adatokat tekintették át 35 ország esetében.
Palkovics László rámutatott: megállapították, hogy a minőségi oktatáshoz szükség van fenntartható finanszírozásra. A tanulmány szerint a GDP-arányos oktatási kiadások 3,8 százalékon voltak az említett időszakban az OECD 5,2 százalékával szemben. Ennek javítására számos intézkedés született az elmúlt időszakban - tette hozzá az államtitkár.
Az egy tanulóra eső költségszintről szólva kiemelte: ez 2013-tól folyamatosan nő, részben a költségvetési támogatás bővülése, illetve a tanulói létszám kismértékű csökkenése miatt.
Az iskolai előkészítésre, az alapfokú oktatásra szánt összeg 2013 és 2016 között lényegesen, 22 százalékkal nőtt, a középfokú oktatásban a bővülés 6,3 százalék. A felsőoktatási központi költségvetési finanszírozása 5,8 százalékkal lett magasabb - jelezte.
Fotó:MTI
Palkovics László elmondta, 2013-ban a felsőoktatási intézmények közvetlen költségvetési támogatása 165 milliárd forint volt, ez az összeg 2016-ra 252 milliárdra nőtt, jövőre pedig 259 milliárd lesz. A köznevelésben a támogatás - szakképző intézmények nélkül - 745 milliárdról 937 milliárdra nőtt.
Kitért arra is, hogy azoknak a családoknak az esetében, amelyeknek fizetniük kell a tankönyvekért, 32 százalékkal csökkentették a kiadásokat. 2013 és 2016 között 119 ezerrel nőtt azoknak a száma, akiknek nem kell fizetniük a könyvekért, arányuk ma már eléri a 67 százalékot.
Megjegyezte: addig, amíg az OECD államai átlagosan a GDP 2,5 százalékát fordítják családtámogatásra, addig Magyarországon ez 4,7 százalék.
Az államtitkár közölte továbbá, hogy a tanári munkaerő egyre idősödik, ami egy sor másik OECD-országra is igaz. Példaként említette, hogy a 49 évesnél idősebb, az általános iskola alsó tagozatán tanító pedagógusok aránya 36 százalék, felső tagozaton ez 39 százalék, középfokon pedig 32 százalék.
Az óvodában, az általános iskolában és az alsó középfokú oktatásban a pedagógusok keresete jelentősen elmaradt más diplomásokétól, de megemlítik, hogy fizetésük 2012 és 2014 között emelkedett az életpálya keretében - mutatott rá.
Palkovics László elmondta, hogy 2013-ban az előző évhez képest 32,5 milliárddal, 2014-ben az előző évhez képest 120,9 milliárddal költöttek többet a pedagógusok bérére. Ez 2015-ben 38,5 milliárdos, 2016-ban pedig 34 milliárdos többletet jelent.
Megemlítette azt is, hogy a nevelő-oktató munkát segítők idén kétszer 35 ezer forintos juttatásban részesülnek, januártól 10 százalékos béremelés következik, amiből 7 százalékot egységesen megkapnak az érintettek, 3 százalékot differenciáltan adhat a munkáltató - közölte. Jelezte: jelentősen nőtt az érdeklődés a pedagóguspálya iránt.
Szólt arról is, hogy 2013-ban az óvodára fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,7 százalék volt, szemben az OECD 0,6 százalékával. 2014-ben a hároméves, illetve négyéves óvodai ellátásban részesülők aránya szintén jelentősen meghaladta az OECD-átlagot.
A 2015/2016-os nevelési évben hároméves kortól bevezették a napi négy órai óvodai nevelésben való részvételt. Az államtitkár hangsúlyozta: minél előbb tudják a gyerekeket az iskolarendszerben megjeleníteni, annál hatékonyabbak lesznek a további lépések.
Palkovics László a felsőoktatás területéről kiemelte: a diploma munkaerőpiaci értéke nagyon magas. Tavalyi adatok szerint a 6,8 százalékos munkanélküliségi rátához viszonyítva 2,2 százalékos volt a főiskolai, egyetemi végzettséggel bírók körében a munkanélküliség.
Jelezte: az OECD kritikaként megjegyezte a 25-64 éves korosztály felsőfokú végzettségének arányát. Magyarországon ez 25 százalék, míg az OECD-átlag 35 százalék. Ezen a téren még van mit tenni - jegyezte meg.
Kitért arra, hogy a diplomával rendelkezők keresetét tekintve Magyarország jól áll, alapképzésben szerzett diplomával 82 százalékkal keresnek jobban, mint középfokú végzettséggel.
Célként az unió azt tűzte ki, hogy a 30-34 éves korosztályban a diplomások száma érje el a 40 százalékot, Magyarország 2011-ben 30,3 százalékot vállalt, 2014-ben már 34,1 százalékot ért el. A növekedés az unió átlagában 4,1 százalékos, Magyarországon 8 százalékos volt öt év átlagában.
-MTI-
A rovat további hírei: Oktatás
Egyre népszerűbb a Diákhitel2
2019. aug. 01.
Egy év alatt közel 34 százalékkal nőtt a tanulmányi költségek finanszírozására kialakított Diákhitel2 konstrukciót igénylők száma - közölte a Diákhitel Központ csütörtökön az MTI-vel. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hallgatók egyszerűbben és gyorsabban igényelhetik a diákhiteleiket az elektronikus aláírással történő szerződéskötésnek köszönhetően, amely augusztus 1-jétől ismét elérhető.
Több mint 15 ezer diák műszaki és informatikai képzésekben tanul tovább
2019. júl. 30.
Több mint 6400-an folytathatják tanulmányaikat informatikai területen, 2016 óta itt 35 százalékos bővülés mutatható ki a felvételt nyertek számában. A legtöbb jelentkezőt felvett képzések összes dobogósa, az első tíz helyezett fele mérnöki vagy informatikusi képzés 2019-ben.
Még több hallgató érkezik
2019. júl. 25.
Az általános felsőoktatási felvételi időszak tegnap este lezárult, így kiderülhetett az is, hányan nyertek felvételt a Dunaújvárosi Egyetemre.
Nyilvánosak a felsőoktatási ponthatárok
2019. júl. 24.
Nyilvánosságra hozták Budapesten szerda este a 2019. évi általános felsőoktatási felvételi ponthatárait, amelyeket a felvi.hu oldalon is közzétettek.
Idén csaknem 130 ezer gyerek vesz rész az Erzsébet-táborok programjain
2019. júl. 23.
Az Erzsébet-táborok nemzetpolitikai léptékűek, megnyitják az egymásra találás, az azonosságok felfedezésének lehetőségét az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és minden magyar fiatal számára - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Az OKJ-s képzést egy hatékonyabb rendszer váltja jövőre
2019. júl. 22.
A korábbi hírekkel ellentétben nem alakítják át az Országos Képzési Jegyzéket, hanem teljesen megszűntetik jövőre, és helyére egy korszerűbb, hatékonyabb képzési rendszer lép majd jövőre - tudta meg a Magyar Nemzet.
Idén jobban sikerültek az érettségik
2019. júl. 22.
A matematikán kívül szinte minden tantárgyból jobb eredménnyel zárult az idei érettségi, mint a tavalyi – írja a pénteki Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal honlapján elérhető adatokra hivatkozva.