A tavalyi év első felében az afrikai és közel-keleti politikai és katonai konfliktusok miatt (líbiai polgárháború, szíriai polgárháború, Iszlám Állam) jelentősen megnőtt a Magyarországra és rajta keresztül az Európába érkező migránsok száma.
A magyar kormány 2015. június 17-i döntése értelmében július 13. és szeptember 14. között a magyar–szerb zöldhatáron műszaki határzár épült, melynek átlépése, megrongálása a szeptember 15-én hatályba lépett 2015. évi CXL. törvény értelmében bűncselekménynek minősül, és szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással büntetendő.
Orbán Viktor miniszterelnök 2016. február 24-én jelentette be, hogy kormánya népszavazást kezdeményez az Európai Bizottság által javasolt betelepítési kvóta ellen. Az október 2-ra kiírt népszavazáson a szavazásra jogosult magyar állampolgárok arról nyilváníthatnak véleményt, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa-e nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését.
A migránsok tavaly nyáron óriási tömegben zúdultak Magyarországra, időnként kezelhetetlenné vált a helyzet. A hatóságoknak, és a migránsáradatnak kitett területeken élők számára óriási gondot jelentett megbirkózni az ezerszámra érkezők okozta problémával. Tavaly nyáron előfordult, hogy hatezer határsértőt fogtak el a rendőrök három nap leforgása alatt. Csongrád megyében, a tanyavilágban élők azzal szembesültek, hogy idegenek szállják meg lakhelyüket, legázolják, felfalják a termést.
Amikor az embercsempészek és a migránsokat bátorító nemzetközi szervezetek hírül adták, hogy a magyar-szerb határt le fogják zárni, minden addiginál nagyobb számban érkeztek Magyarországra a Nyugat-Európa felé tartók. Engedve Angela Merkel kancellár hívó szavának mielőbb megpróbáltak átkelni Magyarországon. (A Németországba beengedett több tízezer migránsnak csak töredékét tudták munkához juttatni az elmúlt egy évben, pedig a nagy német cégek abban bíztak, hogy olcsó munkaerőhöz jutnak a modern kori népvándorlás révén.)
Budapest – Hegyehalom
A migránshelyzet kezelésére a kormány ideiglenes tranzitzónát hozott létre Budapesten, hogy aztán Ausztriába és Németországba segítse a migránsokat.
Szeptember elején menekültek tüntettek a Keleti pályaudvar előtt a tranzitzónákban, mert nem mehettek be a lezárt peronokra, nem ülhettek fel a vonatokra, amelyekre megváltották a jegyüket. A nyugat felé haladó vasútvonal áteresztő képessége is határt szabott a migránsok utaztatásának. Szeptember 3-án a migránsok teljesen elárasztották a Keletit, így a pályaudvar egy ideig sem fogadni, sem indítani nem tudta a menetrendszerűen közlekedő vonatokat. A következő napokban egy körülbelül ezerfős tömeg elunta a vonatra várakozást, és gyalog indult Ausztria felé, az M1-es autópályát le is kellett zárni. Később autóbuszokat küldött a kormány, hogy eljuthassanak Hegyeshalomba a migránsok. Hasonló vándorlás miatt az M5-ös autópályát is le kellett zárni, mert a határon engedély nélkül átkelők áttörték a rendőrkordont.
Zavargások
Miután elkészült a műszaki határzár, lezárták a magyar-szerb határt. A kerítés szerb oldalán várakozó tömeg nem vette jó néven, hogy akadályt gördítenek haladása elé. Emiatt zavargás tört ki, amit csak a hatóságok erőteljes fellépésével lehetett elfojtani. A röszkei zavargás során 2015. szeptember 16-án a település 5-ös főút menti, határátkelőhelyénél erőszakba torkolló összecsapás történt a migránsok és a határátkelőt védő magyar rendőrök között, melynek során több száz ember sérült meg. Az incidensben húsz rendőr szenvedett sebesülést, közülük ketten súlyosan, őket kórházba szállították. A migránsok közül körülbelül háromszázan szereztek sérülést.
A helyszínen huszonkét embert fogott el a rendőrség, ebből tizenötöt tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határzárátlépéssel gyanúsítottak. Közülük kilenc szír és egy iraki állampolgárral szemben a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség 2016. január 5-én vádat emelt. Az egyik vádlott hangosbeszélővel próbálta irányítani a magyar rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő tömeget. Idén júliusban tíz vádlottat börtönbüntetésre és Magyarországról való kiutasításra ítélt a Szegedi Járásbíróság tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett illegális határátlépés miatt.
Az erőszakos cselekmények ezzel nem értek véget. A kiskunhalasi őrzött befogadó központban 2016 januárjában migránsok verekedtek össze. Amikor rendőrök és fegyveres biztonsági őrök szétválasztották őket, az intézkedésen felháborodott 25-30 ember elkezdte kővel dobálni mind a kerítésen belül, mind az azon kívül tartózkodó hivatásos rendőröket és fegyveres biztonsági őröket. Két szociális munkást kommandósoknak kellett kimenekíteniük. A következő hónapokban további incidensek miatt kellett rendőröknek rendet tenniük a halasi táborban.
Terrorveszély
A migrációval járó veszélyek között az egyik legnagyobb a terrorizmus. Mint emlékezetes, tavaly november óta több olyan terrortámadást hajtottak végre Európában, melyek elkövetői a migránsáradattal kerültek a kontinensre.
Az elmúlt napokban derült fény arra, hogy az egyik terrorista Magyarországon is többször megfordult, és innen szállította Nyugatra az ide menekültként érkezett társait.
2015. november 13-án összehangolt terrortámadást hajtottak végre az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fegyveresei Párizsban késő este; 130 ártatlan ember vesztette életét, 368-an megsebesültek. Három öngyilkos merénylő a nemzeti stadion, a főváros északi részén található Stade de France közelében robbantotta fel magát, miközben a francia és a német labdarúgó-válogatott barátságos mérkőzése zajlott. A merénylőkön kívül itt egy ember halt meg. Ezzel egy időben a belvárosban három fegyveres férfi adott le lövéseket különböző éttermek és bárok vendégeire, az egyik merénylő végül felrobbantotta magát a Le Comptoir Voltaire nevű kávézóban. A másik kettő megszökött, ők öt nappal később egy rendőrségi rajtaütés során haltak meg.
Ezekben a támadásokban 40 ember vesztette életét. A legsúlyosabb terrorakció a Bataclan nevű szórakozóhelyen történt, ahol az Eagles of Death Metal nevű amerikai rockegyüttes adott koncertet. Az 1500 férőhelyes koncertterem megtelt rajongókkal. Ott is három, robbanóövet viselő férfi ámokfutásáról számoltak be a támadást túlélők. A merénylők halomra lőtték az embereket, miközben azt kiáltották: Allahu Akbar (Isten a legnagyobb). A húsz percig tartó ámokfutásnak a rendőrök kiérkezése vetett véget. A támadók ekkor túszokat ejtettek, a kommandósok két órával később rohamozták meg az épületet. A támadókat lelőtték vagy felrobbantották magukat. Itt 89 ártatlan ember vesztette életét.
Salah Abdeslam háromszor is járt Magyarországon a terrorcselekményeket megelőző időszakban. A rendvédelmi szervek megállapították, hogy Abdeslam harmadik útján, 2015 szeptemberében egy Rákóczi úti hotelben szállt meg, ahol megtalálták a belga tartózkodási engedélyének fénymásolatát is. Kiderült továbbá, hogy egy Audi A6-ossal ő vitte el Magyarországról azt a három férfit, akik a párizsi Bataclan színházban válogatás nélkül lőtték az embereket. Egyedül Abdeslam hét terroristát szállított Magyarországról Brüsszelbe.
Fotók:MTI
