Egy kivételes összefogás Magyarországért
A népszavazás eredményeként egy új összefogás jött létre Magyarországon, a választók 98 százaléka a kényszerbetelepítés ellen szavazott, a kormány egy pártok felett álló nemzeti ügyként tekinti az ország szuverenitásának megvédését.
Többek között erről is beszélt eredményértékelő sajtótájékoztatóján Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.
Mint mondta, a népszavazás eredményének komoly politikai következményei vannak, hiszen ilyen egység miniszterelnök kezdeményezte népszavazáson még soha nem valósult meg Magyarországon: 3 millió 362 ezer polgár mondta azt, hogy nem kérnek a kötelező betelepítési kvótából, nem kérnek a brüsszeli migrációs politikából.
Kiemelte, hogy ez a több mint hárommillió polgár egy új összefogást valósított meg Magyarországért. A választók többsége megértette, hogy ez egy pártok felett álló ügy, amelyben a szabadságunkról, az önrendelkezésünkről, a szuverenitásunkról van szó, és félre kell tenni a pártpolitikai csatározásokat.
Úgy fogalmazott, hogy soha ilyen egység még nem volt népszavazáson, a magyar választók elutasították a kötelező betelepítési kvótát. Ennek nagyon komoly közjogi következménye van, amely az alaptörvény-módosításában és egy új ágazati törvény létrehozásában valósul meg.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn terjesztette be az Országgyűlésnek az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát, amely tiltaná külföldiek Magyarországra telepítését az erre vonatkozó hatályos magyar eljárásrend megkerülésével. A módosítás általános vitája hétfőn kezdődik a parlamentben. Kósa Lajos ötpárti egyeztetést hívott össze az alaptörvény módosítása ügyében, de az MSZP és LMP nem képviseltette magát a megbeszélésén. Kósa Lajos szerint újra kiderült, hogy a baloldal becsapta a híveit és az országot, hiszen Molnár Gyula MSZP-elnök a választási kampányban többször azt mondta, hogy felesleges a népszavazás, mert ők azt a törvényt megszavazzák a parlamentben, ami a kötelező betelepítési kvótát elutasítja. Ehhez képest Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető hétfőn a parlamentben bejelentette, hogy nem szavazzák meg és nem is vesznek részt a szavazáson. Ezzel pedig az derült ki, hogy a baloldalra az ország védelmében nem lehet számítani. Az egyeztetésen részt vevők (Fidesz, KDNP, Jobbik) a legfontosabb kérdésekben egyetértenek.
Hozzátette, az is biztos, hogy az az új szövetség, az a több mint hárommillió polgár, akik Magyarország szabadságáért összefogtak, nem csak Fidesz-szavazók. 2014-ben mintegy 2,3 millióan szavaztak a Fidesz listájára, a mostani népszavazáson pedig 3,3 millió volt a közös szavazat, vagyis, olyanok is az ország megvédését támogatták, akik nem Fidesz-szavazók.
A parlament november 8-án szavaz az alap-törvény módosításról. Ezzel már megvédhetik Magyarországot a kötelező betelepítési kvótától, hiszen a Lisszaboni-szerződés alapján az Európai Bizottság nem módosíthatja egy tagállam alkotmányos identitását, nem írhatja felül az alaptörvényt.
A frakcióvezető arról is beszélt, hogy huszonhat éve van szavazás Magyarországon, így kirajzolódott már egy térkép a részvételi aktivitásról. Most olyan egységes volt a választók részvétele és akarata, amelyre még nem volt példa Magyarország demokratikus történetében, a nem szavazatok aránya szinte mindenhol 98 százalék fölötti volt. Ez az összefogás nem pártpolitikai nézet alapján jött létre, egy kivételes összefogás Magyarországért.
- Köszönjük a szavazóknak, hogy kiálltak mellettünk. Teljesen értjük ezt az új összefogást, és függetlenül attól, hogy milyen választó valaki, ránk az ország védelmében biztosan számíthat. Ez egy olyan ügy, amely harminc-negyven évre meghatározhatja az ország jövőjét. Szeretnénk Magyarországot olyannak megőrizni az unokáink számára, amilyennek mi is megismertük– hangsúlyozta Kósa Lajos, a Fidesz-frakcióvezetője.
A rovat további hírei: Közélet
Még mindig népszerű a közösségi lomgyűjtés
2025. okt. 20.
Kitalálták, megszervezték, működik – Dunaújvárosban a lomtalanítás új rendszerének már komoly hagyománya van. Az őszi eseménysorozat folyatódott, a Béke városrész több pontján konténerekkel várták a lakosságot múlt szombaton. Az érdeklődés még mindig töretlen – újra megteltek a hulladékgyűjtők.
Sokan keresték fel „ABolhapiacot” vasárnap
2025. okt. 20.
Az évek során rendkívül népszerűvé vált az a városi kezdeményezés, amely mostanára már nevet is váltott. Nem meglepő, hogy a legutóbbi alkalommal is minden árusítóhely, no meg persze sok-sok eladásra kínált használati és ajándéktárgy is gazdára talált.
Az óvodások is tesznek a zöldebb jövőért
2025. okt. 20.
Dunaújvárosban az URBACT projekt részeként a gyakorlatban is megvalósulnak azok a bizonyos "zöld gondolatok". Például két városi tagóvodában, az Aranyalmában és az Eszterláncban a gyerekeket is bevonták a komposztálásba.
Tíz ellenzéki város vezetése fogott össze
2025. okt. 17.
A szorosabb szövetség és a sikeres érdekérvényesítés reményében nyár végén találkozott és egyeztetett tíz megyei jogú város ellenzéki polgármestere. A napokban megszülettek a szövetség közös alapelvei, amelyek a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén már kormánypárti politikusok elé is kerültek.
Közgyűlés: több pénzhez jutottak a város intézményei a döntések révén
2025. okt. 16.
Tizenhét témát nyílt ülésen, míg kettőt zárt ajtók mögött tárgyalt Dunaújváros közgyűlése a csütörtöki ülésén. A tanácskozás helyszíne az Almási Zsolt terem volt.
Alapítványi összefogás a vasmű macskáiért
2025. okt. 15.
Mint ismert, a vasmű területén több száz kóbormacska él – a terület eddig sem volt biztonságos számukra. A gyár korábbi dolgozói önkéntes alapon élelmezték az állatokat, ám sürgető megoldást igényel az elvadult jószágok helyzete. A Duna Dog Center Alapítvány (DDC) vállalta annak az együttműködésnek a koordinálását, amelyben 100 macska sorsa fordulhat jobbra.
DSTV: lezárult az Urbact projekt
2025. okt. 15.
Az eseményről már olvashattak, most itt a DSTV összeállítása az Urbact projekt Szalki-szigeten rendezett fináléjáról. A nemzetközi program a delegáltak mellett a témával foglalkozó szakemberek, valamint egyetemisták részvételével, szakmai előadásokkal és remek beszélgetésekkel ért véget a közelmúltban. Hangkép.