Egy kivételes összefogás Magyarországért

Többek között erről is beszélt eredményértékelő sajtótájékoztatóján Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.

Mint mondta, a népszavazás eredményének komoly politikai következményei vannak, hiszen ilyen egység miniszterelnök kezdeményezte népszavazáson még soha nem valósult meg Magyarországon: 3 millió 362 ezer polgár mondta azt, hogy nem kérnek a kötelező betelepítési kvótából, nem kérnek a brüsszeli migrációs politikából.

Kiemelte, hogy ez a több mint hárommillió polgár egy új összefogást valósított meg Magyarországért. A választók többsége megértette, hogy ez egy pártok felett álló ügy, amelyben a szabadságunkról, az önrendelkezésünkről, a szuverenitásunkról van szó, és félre kell tenni a pártpolitikai csatározásokat.

Úgy fogalmazott, hogy soha ilyen egység még nem volt népszavazáson, a magyar választók elutasították a kötelező betelepítési kvótát. Ennek nagyon komoly közjogi következménye van, amely az alaptörvény-módosításában és egy új ágazati törvény létrehozásában valósul meg.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn terjesztette be az Országgyűlésnek az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát, amely tiltaná külföldiek Magyarországra telepítését az erre vonatkozó hatályos magyar eljárásrend megkerülésével. A módosítás általános vitája hétfőn kezdődik a parlamentben. Kósa Lajos ötpárti egyeztetést hívott össze az alaptörvény módosítása ügyében, de az MSZP és LMP nem képviseltette magát a megbeszélésén. Kósa Lajos szerint újra kiderült, hogy a baloldal becsapta a híveit és az országot, hiszen Molnár Gyula MSZP-elnök a választási kampányban többször azt mondta, hogy felesleges a népszavazás, mert ők azt a törvényt megszavazzák a parlamentben, ami a kötelező betelepítési kvótát elutasítja. Ehhez képest Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető hétfőn a parlamentben bejelentette, hogy nem szavazzák meg és nem is vesznek részt a szavazáson. Ezzel pedig az derült ki, hogy a baloldalra az ország védelmében nem lehet számítani. Az egyeztetésen részt vevők (Fidesz, KDNP, Jobbik) a legfontosabb kérdésekben egyetértenek.

Hozzátette, az is biztos, hogy az az új szövetség, az a több mint hárommillió polgár, akik Magyarország szabadságáért összefogtak, nem csak Fidesz-szavazók. 2014-ben mintegy 2,3 millióan szavaztak a Fidesz listájára, a mostani népszavazáson pedig 3,3 millió volt a közös szavazat, vagyis, olyanok is az ország megvédését támogatták, akik nem Fidesz-szavazók.

A parlament november 8-án szavaz az alap-törvény módosításról. Ezzel már megvédhetik Magyarországot a kötelező betelepítési kvótától, hiszen a Lisszaboni-szerződés alapján az Európai Bizottság nem módosíthatja egy tagállam alkotmányos identitását, nem írhatja felül az alaptörvényt.

A frakcióvezető arról is beszélt, hogy huszonhat éve van szavazás Magyarországon, így kirajzolódott már egy térkép a részvételi aktivitásról. Most olyan egységes volt a választók részvétele és akarata, amelyre még nem volt példa Magyarország demokratikus történetében, a nem szavazatok aránya szinte mindenhol 98 százalék fölötti volt. Ez az összefogás nem pártpolitikai nézet alapján jött létre, egy kivételes összefogás Magyarországért.

- Köszönjük a szavazóknak, hogy kiálltak mellettünk. Teljesen értjük ezt az új összefogást, és függetlenül attól, hogy milyen választó valaki, ránk az ország védelmében biztosan számíthat. Ez egy olyan ügy, amely harminc-negyven évre meghatározhatja az ország jövőjét. Szeretnénk Magyarországot olyannak megőrizni az unokáink számára, amilyennek mi is megismertük– hangsúlyozta Kósa Lajos, a Fidesz-frakcióvezetője.