Ismét sorban áll a lakosság a bankokban a hitelért

A lakossági hitelek állománya ismét érdemben nőtt, augusztus végére 5773,9 milliárd forintra hízott. Utoljára tavaly januárban fordult elő, hogy nőtt a háztartások hitelállománya, akkor viszont nem a hitelfelvétel, hanem a svájci frank árfolyamának felrobbanása okozta a növekedést. A lakosság augusztusban csaknem 22 milliárd forinttal több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett, ezzel immár negyedik hónapja nettó hitelfelvevőnek számít.

A lakáshitelek piaca nagyon pörög az idén. Az első nyolc hónapban több mint 308 milliárd forintnyit folyósítottak a hitelintézetek, ami 45 százalékkal több a tavalyinál. Havonta újabban már 40 milliárd forint körüli mennyiségben nyújtanak új lakáshitelt a bankok, és ez a volumen várhatóan a jövőben sem fog mérséklődni. A beadott igénylések mennyisége ugyanis még nagyobb, és folyamatosan nő, augusztusban 47,4 milliárd forintnyi lakáshitelt kértek az ügyfelek. Az olcsóságnál valamivel fontosabb az ügyfelek számára a kiszámíthatóság. Az új hitelek kevesebb mint felét kérik változó kamatozással, annak ellenére, hogy ezek éves kamata átlagosan csupán 3,8 százalék körül van. Hosszabb kamatperiódussal általában 5,5-6 százalék között van egy átlagos lakáshitel kamata.

Nemcsak lakóingatlant, de fogyasztási cikkeket is egyre szívesebben vesz a lakosság hitelből.

A havonta igényelt fogyasztási hitelek volumene 30 milliárd forint fölé emelkedett. Ennél jobban utoljára a végtörlesztés idején pörgött a fogyasztási hitelek piaca, de akkor devizahitelek kiváltására vették fel a kölcsönt a háztartások. Azt megelőzően a válság előtt volt ilyen kelendő a fogyasztási kölcsön.

A legnépszerűbb fogyasztási hitel a személyi kölcsön. Egymást érik a banki akciók, ennek is köszönhető, hogy augusztusban már csaknem 20 milliárd forintnyit folyósítottak belőle. Az idén összesen több mint 133 milliárd forintnyi személyi hitel ment ki a lakossághoz, csaknem 80 százalékkal több, mint tavaly. A személyi hitelek állománya így augusztus végére 365 milliárd forintra nőtt, ez 11 százalékkal magasabb a tavaly augusztusinál. A trend nem valószínű, hogy megszakad. A hitelintézetek folyamatosan kampányolnak most is, az igénylők pedig nem fogytak el. Júliusban és augusztusban is több mint 20 milliárd forintnyi kérelmet nyújtottak be.

Volt némi felfutás az áruhiteleknél és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is, de lényegesen szerényebb, mint a személyi hitelpiacon. Áruhitelből 14,3 milliárd, szabad felhasználású jelzáloghitelből 25,7 milliárd forint volt az idei folyósítás. A személyi hitelek egyébként olcsóbbak az áruhiteleknél, 16 százalék körül van az átlagos kamatuk, szemben az áruhitelek 21-22 százalékos kamatával. Az áruhiteleknél a benyújtott igények alapján nem várható nagyobb növekedés már az idén, a szabad felhasználású jelzáloghitelek viszont még felpöröghetnek az idén, a benyújtott kérelmek volumene ugyanis folyamatosan nő.

Bármennyire is kényelmes, a méregdrága folyószámlahitel és a még drágább kártyahitel nem kell a háztartásoknak. A folyószámlahitelek mennyisége csak minimálisan nőtt meg augusztus végén, hiába terhelte meg a családokat az iskolakezdés költsége. A folyószámlahitelek állománya 388,8 milliárd forint volt. A kamatozó kártyahitelek volumene tovább csökkent, 122 milliárd forintra, ez többéves mélypont lehet.

-OPH-