A választott szakmájában sikeres, huszonnyolc éves korára megteremtette mindazt, amire vágyott. Mindemellett Mérei Fanni okos és csinos, grafikusként azzal foglalkozik, amit szeret.
A dunaújvárosi gyökereihez visszatérve, helyben él és alkot. Fanni az Aranyvölgyi általános iskolába járt, táncművészeti tagozatra, de az intézmény bezárását követően a Gárdonyiban fejezte be az általánost. Ezt követően a művészeti vonalat megtartva, Székesfehérvárra jelentkezett a Tóparti gimnáziumba.
- A középiskola után nagyon szerettem volna iparművészetire menni, de alapból nem vagyok olyan beállítottságú, aki önmagának alkot és kifesti magából az érzéseit, gondjait. Már akkor tudtam, hogy inkább feladatorientált személy vagyok. Tisztában voltam az előnyeimmel, hogy a rám bízott feladatokat jól végzem el és határidőre teljesítem. Úgy voltam vele, adok magamnak három évet, hogy kergessem az álmaimat, de azt is tudtam, hogy abból nem fogok megélni. Nagyon foglalkoztatott a dizájn és művészetelmélet szak, de időközben jelentkeztem az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre is andragógia képzésre, azon belül a kulturális menedzsment szakirányra. Szerettem volna mindenképpen a művészetben és a kulturális szférában tevékenykedni, így a kultúra közvetítés, a művészet menedzsment evidens volt számomra. Azzal, hogy az ELTE-n tanulhattam, számos új perspektívát, szakmai kapcsolatot adott az életemhez. Tizennyolc évesen nem szerettem volna grafikus lenni és Dunaújvárosban élni. De önfenntartó diákként el kellett tartanom magam, bevállaltam egy-két grafikai munkát. Az egyetem után már egyértelmű volt, hogy ezzel kell foglalkoznom. A tanulás mellett mindig dolgoztam, folyamatosan voltak munkahelyeim, futó projektjeim, és az egyik a textilgrafika irányába terelt. Itt leginkább sportolóknak terveztünk sportruházatot (például mezeket, melegítőket, fürdőköpenyeket). Ez nagyon izgalmas volt, sok mindent megtanultam a tervezésről, a modellekről, az anyaghasználatról, és magáról a textilekről. Megtanultam együtt dolgozni modellezővel, szabásszal, varrónővel. Ez is egy jó tanulóidőszaknak bizonyult. Aztán úgy adódott, hogy évekig a sportruházattal foglalkozhattam. Ma is büszke vagyok rá, hogy én terveztem az úszósportok többségének ruházatait, mezeit, például a magyar szinkronúszó válogatottét, a magyar, német, olasz francia vízilabda válogatott dizájnját, aztán néhány éve, az U23-as kajak-kenu világbajnokságra a magyar válogatott összes termékét az általam irányított csapat tervezte meg, a logótól a ruházaton keresztül mindent. Ez természetesen mind kihívást jelentett számomra, főként a nemzeti együttesek, ahol nem csak a FINA szabályait kellett betartani, de lényeges volt, hogy minden nemzet azonosságtudata megjelenjen a terméken, hogy magukénak tudják érezni.
Aztán újabb fordulatot vett Fanni élete. Úgy adódott, hogy a párja visszaköltözött Dunaújvárosba, így 2012 őszén visszaköltözött. Még egy ideig ingázott Dunaújváros és a főváros között, majd adódott egy lehetőség a városban, és kapva kapott rajta. Egy városi textil nyomó, mintázó és sportruházat gyártó cégnél helyezkedett el. Két év után saját céget alapított, de azóta is szoros együttműködésben dolgoznak. Most önmagát menedzseli.
- A cégem közel egy éve jött létre, és működik is. Ez egy új tervező stúdió, ahol emlékezetes grafikákat, textil designt készítünk. Nagy hangsúlyt fordítunk a tiszta és egyértelmű stílusra, kombinálva a professzionális grafikai munkával. Szerencsések vagyunk, hogy nap, mint nap azzal foglalkozunk, amihez értünk, amiben a legjobbak vagyunk, legyen szó arculatépítésről, textil designtervezésről vagy széleskörű kreatív megjelenésről. A fő megrendelőim a textilgrafika, sport és a divat világából adódnak, de szívesen dolgozom komplex feladatokon is, ha belefér a kvalitásomba és az időmbe. Az arculattervezéstől a textilekig, az utcai plakátig minden jöhet. Alkottam már divat ruházatot, csomagolást, óriásplakátokat, szórakozóhely belsőt, étlapot és még sorolhatnám. Mostani legjelentősebb munkáim a gyermekruházathoz, sport ruházathoz kapcsolódnak. Például a magyar jégkorong válogatottól elkezdve a MOL Ligás csapatok legtöbbjének, de a játékvezetőknek a mezeit is én terveztem, szoros együttműködésben a dunaújvárosi gyártó céggel. Arra is büszke vagyok, hogy közvetve egy magyar cég megbízásából a Disney-nek tervezek gyermek- és most már felnőtt ruhákat is a közép-európai piacra.
Fanni ars poétikája és gondolkodása fiatalos, tele lendülettel.
- Nyitott vagyok az olyan kihívásokra, amelyek különleges megoldásokat igényelnek. Szeretnék minden megrendelőmnek művészi igénnyel átgondolt vizuális megjelenéseket tervezni. Minden megbízásba beleteszem a kreativitásom és stratégiai gondolkodásom legjavát, hiszek a dizájn erejében, és abban, hogy a dizájn több mint betűk, színek vagy éppen arányok, több mint puszta forma, esztétikum és külsőség. A design bár a felületet kezeli, a brand, a márka lelkét teremti meg. Abban pedig szentül hiszek, hogy a fiataloknak merniük kell felvállalni önmagukat, terveiket, álmaikat, még ha ez egyáltalán nem könnyű!
A hosszú és kimerítő munka után azonban jó hazatérni. A dizájner- és grafikus kisasszonyt a párja mellett a hároméves boxer kutyája, Bagó várja haza. A vele való napi séta és foglalatoskodás alatt aztán kifújja magát, kiszellőzteti a fejét.
- Imádom a Duna-partot. Dunaújváros legnagyobb értéke ez, és szerintem nincs kellőképpen kihasználva! A városunk igazán különlegesen zöld, bár ezt gyakran szem elől tévesztjük. Szeretek a zöldben sétálni. Ha a munka és Bagó mellett marad időm, akkor szívesen olvasok, vagy, mint minden mai fiatal, találkozom a barátaimmal, filmeket nézek. A könyveket nagyon szeretem, általában a sci-fiket, és a fantasy regényeket kedvelem. A mély drámákat nem bírom, ugyanis nem szeretek szenvedni, ha nem muszáj.
