Népszavazás - Délutáni események

19:00 Vége a népszavazásnak

A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbontanák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát, csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események között. A bizottság dönt arról, hogy - az eset körülményeit is figyelembe véve - az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.

Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrzőlapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és négy csoportba szétválogatják őket.

A bizottság különválogatja és csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát, de ezt a szavazóköri jegyzőkönyvben nem kell feltüntetni.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel, és szétválogatják az érvényes "igen" és érvényes "nem" szavazatokat.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, amelyet telefonon, telefaxon vagy az adatlapok szállításával azonnal továbbít a helyi választási irodához, amely haladéktalanul rögzíti azokat a választási informatikai rendszerben.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.

Azután, hogy a szavazatszámláló bizottság már megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult. A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.

18:00 Az utolsó részidős eredmény

A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap 17.30 óráig a szavazásra jogosultak 39,88 százaléka (3 185 343 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Dunaújvárosban pedig 13.521 polgár élt eddig a szavazati jogával, amely 34,6 százalékos részvételt jelent.

15:30 A legfrissebb adatok

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása alapján, 15 óráig a választásra jogosultak 30,66 százaléka adta le szavazatát országos szinten. Fejér megye 04-es körzetében 31,6 százalékos a részvételi arány, Dunaújvárosban pedig 10.704 polgár élt eddig a szavazati jogával, amely 27,4 százalékos részvételt jelent.

Cserna Gábor polgármester 8 órakor adta le szavazatát a Lorántffy kollégiumban lévő szavazókörben. Mint mondta, minden magyar állampolgár szavazatára szükség van, hiszen nemzeti ügyről van szó, a népszavazáson arról mondhatunk véleményt, hogy akarjuk-e a migránsok kötelező betelepítését.

– A családunk, az országunk, a magyarságunk biztonsága, jövője a tét. Arra kérek minden választópolgárt, éljenek a jogukkal, és menjenek el minél többen szavazni, fogalmazzák meg egyértelmű véleményüket Brüsszel tervéről– mondta Cserna Gábor.

Fejér megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (OEVK) Dunaújváros mellett a térség további nyolc településén (Rácalmás, Nagyvenyim, Perkáta, Ercsi, Iváncsa, Adony, Kulcs, Pusztaszabolcs) látja el a törvényességi felügyeletet. A bizottság elnöke, dr. Bakos Károly és dr. Sürü Renáta, városunk jegyzője, a Helyi Választási Iroda vezetője sajtótájékoztató keretében elmondták, Dunaújváros 47 szavazókörében mintegy ötszáz munkatárs segíti a népszavazás lebonyolítását. A mozgóurna igényeket 15 óráig fogadták, sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Rendkívüli eseményről, problémáról nem érkezett jelentés egyetlen dunaújvárosi szavazókörből sem, az OEVK-nak nem kellett egyetlen jogorvoslatban sem döntést hoznia.

Dr. Galambos Dénes, térségünk fideszes országgyűlési képviselője 17 órakor fog szavazni.

– Arra kérek minden választópolgárt, hogy aki még nem volt, az ma az urnazárásig, 19 óráig menjen el voksolni, és szavazatával utasítsa el a kényszerbetelepítést. Ezen múlhat a jövőnk, ez a népszavazás tétje. Mindnyájunknak el kell menni a még hátralévő időben, minden szavazatra szükség van.

Forrás: Nemzeti Választási Iroda (NVI)

13:30 Félididőben

A szavazásra jogosult állampolgárok 23,56 százaléka adta le a voksát 13 óráig- derül ki a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adataiból. Fejér megye 04-es körzetében a részvételi arány valamivel magasabb, 24,45 százalék, ami 84.441 választópolgár szavazatát jelenti.

Orbán Viktor miniszterelnök azt tartja a kvótanépszavazás legfontosabb kérdésének, hogy több lesz-e a nem szavazat, mint az igen. A kormányfő azt közölte, ha így lesz, vagyis a nemek győznek, akkor annak - érvénytelenség esetén is - lesz közjogi következménye.
– Mindig jobb az érvényes, mint az érvénytelen (népszavazás), de a közjogi következmények beállnak mindenképpen, hiszen azt vállaltuk, hogy a kérdésben foglalt jogi szabályozást, miszerint csak a magyar parlament dönthet arról, hogy kikkel akarnak a magyarok együtt élni, ezt a jogrendszer részévé fogjuk tenni. Ezt akkor is megtesszük, ha érvényes, és akkor is, ha nem. Egy feltétele van ennek, hogy több legyen a nem, mint az igen - fejtette ki. A jövő hét legfontosabb feladatának a brüsszeli tárgyalásokat tartja, hogy egy megfelelő eredmény esetén ott elérje: "ne legyen kötelező befogadni olyan embereket Magyarországon, akiket mi nem akarunk, és a döntés is nálunk maradhasson". Hozzátette, ha az Európai Unió egy demokratikus közösség, akkor el kell fogadnia a magyarok véleményét.

Pintér Tamás, a Jobbik Fejér megyei országgyűlési képviselője 13 órakor adta le szavazatát a Lorántffy iskolában. Ezután arról nyilatkozott a média képviselőinek, hogy komoly aggodalom tölti el a 11 órási részvételi adatok miatt, megyénkben 17 százalékos volt. Mint mondta, most olyan fontos kérdésben kell szavaznia minden magyar állampolgárnak, amellyel meg kell védenünk Magyarországot. Ha a népszavazás nem éri el a több mint 50 százalékos részvételi arányt, akkor komoly fegyver lesz Brüsszel kezében, mondván a magyarokat nem érdekli a kényszerbetelepítés, és engedik, hogy migránsokat telepítsenek be az országba. Hangsúlyozta, most hazánk megvédése a legfontosabb, bízik benne, hogy elérjük a minimum részvételi arányt az érvényességhez, és többségben lesz a nem szavazatok száma. Azt is mondta, ha nem így lesz, akkor Orbán Viktornak le kellene mondania.

A legfontosabb tudnivalók

Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet. A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le a voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 80 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt péntek délutánig kérte.

A választáson szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, írásban mozgóurnát kérhet a szavazáshoz a szavazatszámláló bizottságtól, délután 15 óráig. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.

A választáson valamivel kevesebb mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, közülük több mint 195 ezer fiatal (18-22 éves) lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson országos választáson, ők azok, akik a 2014-es önkormányzati választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hat alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15 és 17:30 órakor.   
Várhatóan vasárnap 22-23 óra körül már 90 százalék feletti lesz az adatok feldolgozottsága.

-MTI/DO-