Az egyik „disznóölő”
András napja van. A névadó – az ókori halász, Jézus követője, a 12 apostol egyike – személyéhez valamikor ősi szokások kötődtek. A szólás szerint „András zárja a hegedűt” – vagyis farsangig vége a mulatozás idejének.
Más hagyományokról is beszél az etnográfia. A szakrális néprajz legendája, Bálint Sándor írja: szokásban volt, hogy az András-naphoz legközelebb eső ünnepen, advent első vasárnapján tette közzé a pap a plébánia évi népmozgalmi adatait, így az esküvők és születések számát is, amiről a fiatalok arra következtettek, hogy András házasságszerző szent. Így terjedt el az a népi hiedelem, hogy e napon a lányok álmukban megláthatják jövendőbelijüket. Erre utal a följegyzett rigmus: Párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg a jövendőbeli párom! Csángóvidéken a farkasveszély ellen éltek különböző András-napi praktikákkal, Klézsében ilyenkor a házak kapuját fokhagymával kenték meg. A legáltalánosabb – és vidékünkön is élő – szokás szerint e nappal kezdődik a disznótorok ideje. Ezért is tapad András nevéhez a „disznóölő” titulus. E ragadványnevet a másik jeles decemberi név viselője, a „hitetlen” Tamás apostol is hordozza.
Pentele a két világháború között igazi disznónagyhatalommá lett: a főváros hús- és zsírellátásában kiemelkedő volt a község szerepe. Hetente 5-6 vagon hízott sertés ment a budapesti vágóhidakra, nyáridőben hajóval is szállítottak. A kupecek a főszezonban megszállták a falut, a visszaemlékezők szerint a vendéglőben ilyen alkalommal valóságos tőzsde működött. A nagygazdaságok a mangalica mellett egyre inkább a gyorsabban hízó és sok húst adó kesedisznóra álltak át. A cselédek is jócskán kivették részüket a disznóhizlalásból, egyikük, az évente tíz malacot is hizlalásba fogott Simon György a városmonográfia tanúsága szerint 1951-ben ilyen szemléletesen fogalmazta meg ennek hasznát: „A hizlalás olyan volt, mint a persely, jobban jártak, mintha csipri-csupri adták volna el külön a sovány süldőt és külön a kukoricát.”
Csak elvétve volt olyan porta Pentelén, ahol nem vágtak disznót adventkor. Aki nem tartott jószágot, arra azt mondták a régiek: az már csak „a maga szegénye”. A disznótorok afféle családi ünnepek is voltak, összejött a rokonság, és nem hiányozhattak onnét a maskurások – a kéregető, játékból kolbászt lopni próbáló fiúk sem.
A tradícióit őrző Dunaújváros most is minden évben megrendezi a hagyományos toros fesztivált.
A rovat további hírei: Kultúra
Balett is színesíti a Violin palettáját, a moderntáncos csapat már a vb-re készül
2024. szep. 08.
Új kurzussal bővül a Violin Alapfokú Művészeti Iskola képzési programja: az idei tanévtől a balett alapjaival is megismerkedhetnek a kurzust választó fiatalok. A moderntáncos közösség nagy terveket dédelget – a világbajnokságra készülnek a violinos fiatalok.
DSTV: népszerű volt a foltvarró remekek bemutatója
2024. szep. 06.
Sokak tetszését elnyerő eseményt idéz fel újra a DSTV összeállítása. Az MMK adott otthont annak a különleges kiállításnak, amely Arnótczki Zsuzsanna foltvarró munkából adott áttekintést. Hangkép.
Közösen ünnepel a könyvtár és az MMK
2024. szep. 04.
Az 50 éves MMK és József Attila Könyvtár közös ünnepi rendezvényére szombaton várják a vendégeket. A tervekről már hírt adtunk, a teljes programterv itt, mindenkit várnak!
Ovisokat és alsósokat toboroz a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes
2024. szep. 04.
A címben említett korcsoportok mellett persze minden érdeklődőt vár az együttes a soraiba, de a felhívás elsősorban a fiataloknak szól.
ICA-D: újranyitják a kiállítást és Utószóval is várnak
2024. szep. 02.
A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) újranyitja Nemes Ferenc Ékezetek című átfogó egyéni kiállítását – a tárlatot a nyári szünet után keddtől szeptember végéig láthatja a közönség. Bónusz: a nyitónapon, azaz holnap folytatódik az Utószó élő irodalmi antológiai sorozata is!
DSTV: népdalosok találkoztak
2024. szep. 02.
Népszerű műfaj képviselői adtak randevút egymásnak és a közönségnek az MMK-ban, derül ki a DSTV összegzéséből. A VII. Országos Népdalkör találkozó keretében a város és a környék együttesei léptek pódiumra a közelmúltban – a publikum nagy örömére. Hangkép.
Közös ünnep és programözön lesz az ötvenéves évfordulón
2024. aug. 28.
Az új városban 1974-ben még egy intézményként bontott zászlót a könyvtár és a művelődési ház. Azóta eltelt ötven év, és különálló, ám egymástól mégsem elválasztható intézményként működik a József Attila Könyvtár és a Munkásművelődési Központ.