Energiahivatal - Nőtt a zöldáramtermelés
Tovább nőtt a megújuló és hulladékalapú villamosenergia-termelés Magyarországon 2015-ben az előző évhez viszonyítva - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) beszámolójából a kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2015. évi működéséről.
A hivatal közleménye szerint a KÁT keretében 2438,24 gigawattóra villamosenergiát értékesítettek, ebből 2402,31 gigawattóra volt megújuló.
Tavaly nem kedvezett az időjárás a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek. Ezt ellensúlyozta a szél-, a nap-, a biomassza-, és a hulladékot égető erőművek termelésének növekedése, így összességében az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt a KÁT-rendszer keretében értékesített zöldenergia mennyisége.
Az energiahivatal közleménye szerint 2015. év végén a KÁT rendszerébe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 megawatt (MW)-ot, 4,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, főként a napenergiát felhasználó, illetve vegyes tüzelésű erőművek révén.
A KÁT keretében az átadott energiáért 2015-ben 79,94 milliárd forintot fizettek ki, amihez 49,58 milliárd forint támogatás járult. A kifizetett összeg 1, a KÁT-támogatás 2 százalékkal nőtt. A kifizetett összeg túlnyomó részét 79,17 milliárd forintot a megújuló alapon termelők kapták, amihez 49,26 milliárd forint támogatás járult, míg a hulladék alapon termelő erőműveknek az átvételért 570 millió forintot, támogatásként 256 millió forintot fizettek ki - tájékoztatott a MEKH.
Tavaly az átlagos átvételi ár kilowattóránként 32,79 forint, a támogatás kilowattóránként 20,33 forint volt - írták. A MEKH korábbi tájékoztatása szerint a KÁT esetében a megújuló forrásból előállított áramot támogatott áron átveszik a termelőtől. A prémium típusú rendszerben a termelőnek magának kell vevőt keresnie a villamos energiára a piacon. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, azaz lehetőség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény van.
-MTI-
A rovat további hírei: Közélet
Ha jön és ellenőriz a kéményseprő…
2024. nov. 26.
A balesetek elkerülése, illetve az egészségügyi, élet-, és vagyonbiztonság érdekében fontos a kémények tisztán tartása, rendszeres ellenőrzése. A társasházakban és családi házas övezetben is a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve végzi az égéstermék-elvezetők rendszeres ellenőrzését.
Csőtörés a Dózsa iskolában – ma biztosan nem lesz tanítás
2024. nov. 25.
Csőtörés miatt elmarad a tanítás a Dózsa iskolában, adta hírül az intézmény közösségi oldalán megjelent tájékoztató. Gyorshír, de igyekszünk mihamarabb további részletekkel szolgálni!
Keddtől lesz útlezárás a Szórád Márton úton
2024. nov. 25.
Véglegesítette a város egyik fő közlekedési útvonalával kapcsolatos közleményét a DVG Zrt. Várhatóan december közepéig módosul a forgalmi rend a Szórádon – méghozzá keddtől!
A vasmű válsága: egy évig bírta a kormány által erőltetett "megmentő"
2024. nov. 24.
Terjedelmes összegzést tett közzé a város önkormányzata a térség legnagyobb foglalkoztatójának helyzetéről a nagy közösségi portál hivatalos felületén. A vasmű helyzetének megoldása nem tűr halasztást, írják.
November 26-án nyit a Béke városrészi posta
2024. nov. 23.
Egészen pontosan kettő esztendő telt el azóta, hogy bezárt a Dunaújváros 8-as, azaz a Béke városrésziek postája, ami a SPAR áruházban üzemelt. Akkor azt mondta a Magyar Posta, hogy ideiglenes az intézkedés, meg hogy spórolnak.
Újabb csodaszép karácsonyra készülnek
2024. nov. 22.
A Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet krónikus belgyógyászati osztályát, az ott fekvő betegeket támogatja idén a "Jót, Szívből – Dunaújvárosért" akciócsoportja a Karácsony Mindenkié elnevezésű jótékony kezdeményezéssel.
Közvetlen uniós pályázatok: keressük a forrásokat, a tudást és a kapcsolatokat
2024. nov. 22.
Több győztes pályázat kapcsán sokat beszéltünk már a közvetlen Európai Unió kínálta források lehetőségéről Dunaújvárosban, arról, hogy városvezetésünk igyekszik kihasználni ezeket a közvetlen projekteket. Már csak azért is, mert más forrásokhoz Magyarország, így városunk sem juthat hozzá. A kérdés, hogyan tekintsünk erre lehetőségre?