Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 29. Aguszta
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Meghalt Kocsis Zoltán

Kultúra
meghalt
komolyzene
karmester

facebook megosztás

doszerk - 2016. nov. 06., 21:15

Életének hatvanötödik évében vasárnap délután elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett zongoraművész, karmester, zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója - közölte a Nemzeti Filharmonikus Zenekar az MTI-vel.

"A Nemzeti Filharmonikusok mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után ma délután meghalt. A halála utáni űr felmérhetetlen." Temetéséről később intézkednek - olvasható közleményükben.

Kocsis Zoltán. MTI-fotó: Szigetváry Zsolt. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar október közepén jelentette be, hogy Kocsis Zoltán lemondta külföldi hangversenykörútjait és hazai fellépéseinek nagy részét egészségi problémák miatt, mert orvosai néhány hónapos pihenést írtak elő számára. Kocsis Zoltán szerencsésen felépült súlyos szív- és aortaműtétjéből, a tőle megszokott intenzitással vetette be magát munkája minden területén, mielőtt szervezete teljesen regenerálódott volna - írták akkor.

Kocsis Zoltán több mint negyven éven át a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége volt, 1997 óta vezette Magyarország egyik vezető szimfonikus zenekarát, a Nemzeti Filharmonikus Zenekart.

1952. május 30-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke, 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc tanítványa volt.

Karrierje 1970-ben a Magyar Rádió országos Beethoven-zongoraversenyének megnyerésével indult, a zenei életbe Ránki Dezsővel együtt robbantak be. 1973-ban egyszerre végeztek a főiskolán, mindketten itt lettek tanársegédek, majd adjunktusok, 1979-től pedig docensek. A két fiatal zongoraművész 1973-ban egyszerre kapott Liszt Ferenc-díjat, öt évvel később Kossuth-díjat, 1984-ben érdemes művész címet, 1988-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, és 1990-ben ugyanabban az évben lettek kiváló művészek. Pályájuk párhuzamos szakaszában több közös, ritkaságszámba menő lemezfelvételt készítettek, köztük Mozart összes zongoraszonátáját négy kézre, vagy Mozart, Ravel és Brahms kétzongorás darabjait.

Kocsis Zoltán számtalan koncertmeghívást kapott a világ minden tájáról. Adott közös koncertet Franciaországban Szvjatoszlav Richterrel, huszonöt évesen már a világ szinte valamennyi jelentős zenekarával fellépett, és a legkiválóbb karmesterekkel dolgozott együtt.

1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellépett. 1992-ben a BFZ művészeti vezetője, majd első vendégkarmestere, szólistája és kamarazenésze lett. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat kapott, Debussy lemezéért Gramophon-díjat és az Év hangszeres felvétele díját nyerte el. 1997 óta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója volt. 2012-ben súlyos, életmentő műtéten esett át.
Legendásan híres volt tiszta, precíz zongorajátékáról. Képes volt a legvirtuózabb megoldásokra is, drámai hangulatteremtő képessége mély nyomokat hagyott közönségében.

Az 1970-es években létrejött zeneszerzői csoport tagjaként egy, a hagyományoktól független zenei nyelv kialakítására törekedett, s egyik alapítója volt a kortárs zenei közéletet alaposan felkavaró Új Zenei Stúdiónak. Szerzett darabokat a nemzetközi muzsikusokból álló, világhírű kortárs zenei formáció, az Ensemble Modern számára is. Különböző zenei stílusokban való jártasságát bizonyítja Kiskarácsony, nagykarácsony című műve, amelyben az ismert karácsonyi dalt 47 variációban, a zenetörténet különböző stíluskorszakait szemléltetve dolgozta fel. Jelentős mennyiségű, mintegy 140 zenekari hangszerelést, illetve zongorára való átdolgozást is készített Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvorák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Wagner, Enescu, Bartók és Kodály műveiből. Nevéhez fűződik Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának 2009-es magyarországi ősbemutatója Miskolcon. A darabot egy évvel később a budapesti Művészetek Palotájában is előadták, erre az alkalomra - világpremierként - az osztrák zeneszerző vázlatainak felhasználásával megkomponálta a mű harmadik felvonását.

Bartók Béla műveinek avatott tolmácsolója, kivételes súlyú letéteményese volt. Ő volt a művészeti vezetője a 2006-ban útjára indított Bartók Új Sorozatnak, amelyben a múlt század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének művei jelennek meg harmincegy lemezen, a zeneszerzői szándékokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vevő, hiteles előadásban.

2004 januárjában a cannes-i Midem fesztiválon életműdíjat kapott, és átvehette a francia művészeti érdemrend lovagi fokozatát. 2005-ben másodszor is Kossuth-díjjal tüntették ki. Bartók Béla születésének 125. évfordulóján másodszor is megkapta a Bartók-Pásztory díjat, 2007-ben a magyar kultúra követe lett, s jubileumi Prima Primissima díjjal is kitüntették. 2012-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült, idén májusban vehette át a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play bizottsága által megítélt Fair Play-díjat. Az előadóművészek közül elsőként ő lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

A világhírű zongoraművész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója volt, 1990 óta minden évben születésnapján koncertet adott a szervezet javára, amelynek bevételeit a szolgálat javára ajánlotta fel.

Kocsis Zoltán azt vallotta: "Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket." Úgy vélte, a szavak elvesztették súlyukat, csak tettekkel lehet példát mutatni, hogy azután erőnktől és tehetségünktől függően icipicit igazíthassunk a világon.

-MTI-
Fotó: MTI

A rovat további hírei: Kultúra

Emlékmű lesz a Vasmű úti platánokból

Emlékmű lesz a Vasmű úti platánokból

2020. aug. 14.

A Vasmű úti platánsor emlékét őrzik majd meg azok a fák, amelyekből műalkotást készít Móder Rezső, Rohonczi István, Nyitrai Mihály, Molnár János és Nemes Ferenc. Az elkészült művek várhatóan az ősszel kerülnek majd ki a közterületekre. A többes szám pedig valós, hiszen bár eredetileg csak a Vasmű úti őspatika elé terveztek egy emlékfát, ám – mint az erről tartott sajtótájékoztatón bejelentették – még egy helyszínnel bővül majd a „kiállítótér”.

Dunaújváros mesél: A Déli-városban

Dunaújváros mesél: A Déli-városban

2020. aug. 14.

Ismét egy szépségdíjas találattal örvendeztette meg olvasóit a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog: Kemény Dezső riportja a (valahai) Déli-városról 1960-ban látott napvilágot a Népszava hasábjain. A szemelvények csak kedvcsinálók – az összegzést jó szívvel ajánlom!

Robotika a könyvtárban: építsd meg, értsd meg!

Robotika a könyvtárban: építsd meg, értsd meg!

2020. aug. 12.

"Amit nem tudok megépíteni, azt nem tudom megérteni sem." – ezzel a mottóval várja az érdeklődőket a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtára a Merlin Házzal közös programra pénteken. VR, AR, más csudák a hajtás után.

Római kori kutat tártak fel egy németországi külszíni fejtésen

Római kori kutat tártak fel egy németországi külszíni fejtésen

2020. aug. 12.

Római kori kútra leltek az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Kerpen szénbányájának külszíni fejtésén.

Értékes 14. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben

Értékes 14. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben

2020. aug. 12.

Több száz darab 14. századi arany és ezüst pénzérmére bukkant egy fiatal pár egy nyugat-csehországi erdőben sétálva, ez az egyik legnagyobb aranypénzkincs, amelyet az országban valaha találtak - jelentette be a plzeni Nyugat-Csehországi Múzeum.

Mintegy negyven film szerepel a Veszprém-Balaton Filmpiknik műsorán

Mintegy negyven film szerepel a Veszprém-Balaton Filmpiknik műsorán

2020. aug. 11.

Két városban, öt helyszínen mintegy negyven filmet vetítenek szeptember 3. és 5. között az első Veszprém-Balaton Filmpikniken - közölték a szervezők a rendezvény hétfői veszprémi sajtótájékoztatóján.

Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró

Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró

2020. aug. 10.

Meghalt hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja - adta hírül internetes oldalán a Háromszék napilap.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Magabiztos győzelmek a Fradi ellen

  2. A kikelet jó alkalmat teremt a véradásra is!

  3. Huszonöt percig bírta a Kohász

  4. DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

  5. Figyelem, vigyázat, el ne felejtse senki: vasárnap óraátállítás!

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

Embedded thumbnail for Folytatja a "Jószoli", kékben ragyog a város

Folytatja a "Jószoli", kékben ragyog a város

Embedded thumbnail for DSTV: fúvósok randevúja a zeneiskolában

DSTV: fúvósok randevúja a zeneiskolában

Top hírek

  1. Közösségépítés terén is csillagos ötös a Városvédők Újtelepért Egyesület csapata

  2. A hulladékudvar, ahol mindig lomtalanítanak

  3. Helyt álltak a nemzetközi mezőnyben

  4. DSTV: végleges a választási szavazólap

  5. Dunaújvárosi diadal a lánglovagok versenyén

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 12. szám - 2026.03.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő