250-300 ezer háztartást húzhat csőbe Magyarországon egy uniós rendelet. A gyűjtőkéménybe – amelybe több lakás csatlakozik –kizárólag azonos típusú kazánt köthetünk, ha pedig turbókazánról van szó, azt lehetetlen pótolni, hiszen sehol nem kapható.
„Szeretnék fűteni, de sajnos elromlott a turbókazánom, javítani sem nagyon érdemes. Vennék másikat, de csak kondenzációs kapható, ami ugyan megfelelő volna, ám a kéménybe kizárólag turbókazánt köthetek, ami nem kapható” – írta levélben a Kossuth Rádió egyik hallgatója.
A gyűjtőkémények sokszor okoznak gondot a lakóknak, hiszen társasházakban egy kéménybe több lakás is csatlakozik. Ebben az esetben minden lakásban ugyanolyan teljesítményű és típusú kazánnak kell lennie. Ha a kéménybe zárt égésű (de nem kondenzációs) kazán van bekötve, és az elromlik, nem tudják a lakók kicserélni, ugyanis ezeket már sehol sem lehet kapni.
Modern, kondenzációs kazánt pedig azért nem tudnak vásárolni, mert akkor a többi lakásnak is át kellene erre állnia, hiszen csak ugyanolyan típusú kazánt köthetnek be a kéménybe. Körülbelül 65 ezer kéményről van szó (ez 250-300 ezer háztartást jelent), jellemzően 10-15 éve épült társasházakban.
Nem rendelkeznek a turbókészülékekről
Ismert a probléma, amit a panaszos felvázolt – magyarázta Versics Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke, aki azt mondta: az a legnagyobb gond, hogy az ún. 813-as európai rendelet nem tér ki a zárt égésterű készülékek életben tartására vagy ennek utódmodelljeire.
A kéménybe kötött készülékeket a rendelet a kivételek alatt hozza a nyitott rendszerű gyűjtőkémények tekintetében, de a zárt rendszerű gyűjtőkéményekre kapcsolt zárt égésterű készülékek, vagyis a turbók a rendeletből kimaradtak. Magyarországon közel 65 ezer ilyen gyűjtőkémény található, amin átlagosan négy turbókészülék üzemel kéményenként. Ez közel egymillió ember problémáját jelenti most – húzta alá a szakember.
Az EU-oz fordulnak
Szemán Róbert, a VGF (víz-gáz-fűtéstechnikai) Szaklap főszerkesztője úgy látja, mindenképpen az Európai Unióhoz kell fordulni, és fel kell függeszteni a rendelkezésnek ezt a szabályát, továbbá lehetővé kell tenni a turbós készülékek a felhelyezését.
A szakma éppen ezért néhány héttel ezelőtt konferenciát tartott az érintett kérdésben, és azt a döntést hozták meg, hogy közös kérvényt nyújtanak be ezzel kapcsolatban.
Időzített bomba
Weimann Márk, a Leier Hungária Kft. igazgatója, úgy fogalmazott: időzített bombán ülünk, hiszen 2008-ig a válság előtt rengeteg társasház épült, és abban az időben már a korszerűnek számító turbókazánok kerültek beüzemelésre, ezeknek az égésterméke pedig praktikusan gyűjtőkéménybe került.
„Ugyanakkor hiába rendelkezik úgy az alapító okirat, hogy közös a kémény, ha gondom van, nekem kell megoldanom” – hangsúlyozta a szakember. Versics Tamás a műsorban felhívta a figyelmet, hogy a gyűjtőkéményeknek vannak alfajai, amelyiket érinti a rendelet, de vannak olyanok is, amelyeket nem.
Nem minden gyűjtőkéményhez lehetetlen készüléket kapni
A régi lakóházak és az abban elhelyezett egyesített falú ún. termofor gyűjtőkémények, amelyen kéményes készülékek üzemelnek, nem tartoznak a rendelet hatálya alá, és ezekhez lehet készüléket kapni – szögezte le.
A fő problémát a zárt égésterű gyűjtőkémények esetei jelentik, mivel a turbókészülék kivételével nem foglalkozik a rendelet, így ilyet nem is lehet kapni – tette hozzá.
Szemán Róbert a régi kazánokkal kapcsolatban azt mondta, a főként budapesti, földszinti társasházak lakásai számára hatalmas költség a csere: másfél-kétmillió forint is lehet akár a füstgáz elvezetésének az ára.
Létezik egy 845-ösnek nevezett magyar szabvány, amely meghatározza az égéstermék-elvezető berendezések tervezését, kivitelezését és ellenőrzését. Ez kimondja, hogy az égéstermék elvezető berendezésre csak azonos fajtájú tüzelőanyaggal üzemelő, azonos szerkezetű és működésű elvű tüzelőberendezések köthetők.
-OPH-
