Az idén 2 százalékot meghaladó inflációra számítanak az MTI-nek pénteken nyilatkozó makrogazdasági elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagáltak.
A jelentés szerint a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest, decemberben pedig átlagosan 1,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az előző hónaphoz képest az árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek decemberben.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint idén fordulat várható, éves átlagban az ING 2,5 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést vár, felfelé mutató kockázatokkal.
A decemberi adat valamelyest felülmúlta az 1,7 százalék körüli piaci várakozásokat, azonban megegyezik az ING előrejelzésével. A volatilis termékektől mentes maginfláció folytatta emelkedő trendjét, decemberben elérte az 1,7 százalékot, amivel több mint két éve nem látott szintre emelkedett. A maginfláció tavaly az 1,2-1,6 százalék közötti sávban mozgott, az ebből kitörés pedig jelzi az erősödő reflációs trendet - vélekedett.
Az infláció decemberi hirtelen megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyag árának emelkedése, amely 6,8 százalékos volt, elsősorban az alacsony bázis miatt, de a decemberben emelkedő olajárak is növelték a fogyasztói árakat. A tartós fogyasztási cikkek ára a novemberihez képest nem változott, főleg a külső alacsony inflációs környezet miatt, hiszen ezeket a termékeket nagy arányban importálja a magyar gazdaság - fejtette ki.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a tavaly decemberi 1,8 százalékos éves áremelkedés 3,5 éves csúcsot jelent. Az infláció még mindig jelentősen elmarad a 3 százalékos jegybanki céltól és abszolút értékben is alacsonynak mondható, de az emelkedő trend a várakozásokkal összhangban már egyértelmű - írta. Az éves átlagos infláció 2 százalék fölött alakulhat ebben az évben - vélekedett. Az elemző monetáris szigorításra sem számít, de a nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása idén már napirendre kerülhet.
A CIB elemzője szerint a béremelkedések és a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése nagyobb mértékben járulhat hozzá az inflációhoz és az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt az irányt támogathatja.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén éves átlagban 2,3 százalékos inflációra számít, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, jövő év elején pedig az idei áfacsökkentések elmúló hatása miatt az infláció már elérheti a 3 százalékos inflációs célt. Emiatt rövidtávon a jegybank kommunikációjából kikerülhet, hogy a monetáris tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára, azonban az elemző még nem számít a kondíciók szigorítására.
Idén januártól már 2 százalék fölé emelkedhet az infláció, az üzemanyagárak tavaly február-márciusi mélypontjának bázishatása miatt pedig márciusra az infláció elérheti a 2,7-3 százalékot - vélekedett. Innen az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatása miatt az infláció "visszaszelídül" 2 százalék közelébe az elemző szerint.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője értékelésében hangsúlyozta: tovább fog gyorsulni az inflációs ráta 2017-ben, idén átlagosan 2,3 százalékos lehet a ráta, 2018-ban pedig átlépheti a 3 százalékot. A célzott áfacsökkentések (szárnyas termékek, internet szolgáltatás) mérsékelhetik az áremelkedést, a gyors ütemű bérnövekedés és a nyersanyagok világpiaci ára pedig felfelé mutató inflációs nyomást okozhat - írta.
Az Erste szerint a gyorsuló inflációs ráta miatt a monetáris tanács nem fog változtatni az álláspontján és fenn fogja tartani a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet. Idén változatlan maradhat az alapkamat 0,9 százalékon, a bankközi kamatok pedig nyomott szinteken ragadhatnak - írta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője januárban 2 százalék körüli inflációra, 2017-ben pedig ugyancsak 2,4 százalék körüli éves átlagos árindexre számít. Kérdés azonban, hogy az áfacsökkentés mennyire megy át a fogyasztói árakba, de szerinte nem fog teljes egészében megjelenni az árakban - írta az elemző.
-MTI-
