Mit tegyünk a lejárt pirulákkal?

Magyarországon az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás átlagos költsége nagyjából 60 ezer forint. A felnőttek közel fele rendszeresen szed valamilyen tablettát, és ez az európai országokban tapasztalható átlaghoz képest nagyon magas arány.

A felnőtt emberek mintegy 12 százaléka az elmúlt öt évben használt olyan gyógyszert, amit az orvos másnak írt fel. Az is hibás, aki adja, és az is, aki elfogadja, de az sem érthető, miért írnak fel az orvosok rendszeresen a szükségesnél több gyógyszert.

A sok felírt gyógyszerből arányosan sok is marad meg. A drága tablettákat kidobni ráadásul gyakran olyan érzés, mintha az élelmiszerrel pazarolnánk. Ha valaki takarékos, környezettudatos szellemben él, nehéz elfogadnia, hogy használható, bontatlan, akár kifogástalan termékek a patika kukájában végzik. Így aztán virágzik az interneten a gyógyszereladás, hiába figyelmeztet a hatóság, hogy életveszélyes ilyesmit feketén vásárolni vagy elfogadni.

Miniszteri rendelet rögzíti, hogy gyógyszertár gyógyszert nem vehet vissza. Azonban van kivétel: ilyen például, amikor a hatóság valamilyen oknál fogva az adott gyógyszert, vagy az adott gyógyszer egy meghatározott gyártási tételét forgalomból kivonja, ekkor a gyógyszertár köteles visszavenni és kifizetni a bekerülési költséget a betegnek. Ám a jogszabály rendelkezik arról is, hogy az így visszavett gyógyszert felhasználni nem lehet – magyarázta Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Fotó:MTI

A másik kivételt jelentő eset – tette hozzá – , amikor a gyógyszertár tévesen ad ki gyógyszert a betegnek, például gyógyszercsere történik. Ebben az esetben a szabály azt mondja ki, hogy amennyiben öt munkanapon belül jön vissza a beteg a gyógyszerrel, a gyógyszertár köteles visszavenni ezt a gyógyszert, még minőségi hiba esetén is. Ellenértékét ki kell fizetnie a betegnek, és a gyógyszert felhasználni nem lehet. E két kivételen kívül további visszavételre a gyógyszertárnak jogszabály szerint nincs lehetősége.

Bölcs Judit gyógyszerész elmondta: gyakran előfordul, hogy megpróbálnak visszahozni gyógyszereket a gyógyszertárakba, hiszen nem ismerik ezt a törvényt széleskörűen a betegek, vásárlók. Hozzátette: ha valamely gyógyszernek nemkívánatos mellékhatása keletkezik, akkor, amennyiben a mellékhatás új, azt a gyógyszertárnak kötelessége jelenteni. Ha olyan mellékhatása van a gyógyszernek, amelyről a beteg vagy az orvos tudhatott, akkor a gyógyszertár visszairányítja a beteget az orvoshoz.

A gyógyszertárakban található gyógyszerhulladékgyűjtő-doboz gyakran megtelik, ami azt jelzi, még mindig jelentős gyógyszerfelhalmozás zajlik az országban – húzta alá Bölcs Judit.

Tavaly 270 tonna gyógyszert gyűjtöttek össze a patikákban, ez vélhetően csak töredéke annak, ami otthon a házi patikákban van. Az Európai Unió szabadalmi hivatalának felmérése szerint egy évvel ezelőtt mintegy 130 milliárd forintra becsülték Magyarországon a hamisított gyógyszerek piacát.

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, fontos tudni, hogy hamis gyógyszernek minősül az is, ha megszakad a gyógyszer ellátási láncban elfoglalt szerepe, és így jut hozzá egy fogyasztó.

A szabályos ellátási lánc a gyógyszergyár, a gyógyszer-nagykereskedő vagy a gyógyszertár, az ellátási lánc minden szereplőjének engedélye van. Ha kikerül az ellátási láncból a gyógyszer, például megszerzi a patikából majd a piacon árulja, akkor az már hamisított gyógyszernek minősül.

A gyógyszer csak akkor váltja be az ígéreteket, melyek a betegtájékoztatóban szerepelnek, ha azt megfelelő körülmények között gyártották, szállították és tárolták – húzta alá.

Magyarországon is van lehetőség arra, hogy olyan gyógyszert szedjen a beteg, amely itthon nem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. Ezt külön engedélyeztetni kell a gyógyszerügyi hatósággal: több ezer ilyen engedély születik évente, vagyis egy jól bejáratott jogintézményről van szó – magyarázta a munkacsoport vezetője.

A már semmire nem használható, megsemmisítendő gyógyszerek esetében egy 2005-ben született jogszabály kötelezi a gyógyszer nagykereskedőket s gyártókat arra, hogy olyan rendszert működtessenek, hogy a gyógyszerhulladék annak keretein belül elkerüljön az égetőbe és ott környezetkímélő módon szüntessék azokat azokat.

Lejárt gyógyszert kidobni csapba, WC-be, háztartási hulladékba tilos, a betegeknek a szakemberek azt javasolják, félévente vigyék be házipatikájukat a gyógyszertárba ellenőrzésre.

-OPH-