Újabb közigazgatási rezsicsökkentés jöhet

Az államtitkár beszélt a kormányhivatali dolgozók és polgármesterek illetményének emelkedéséről is, hozzátéve, hogy az önkormányzati dolgozók bérrendezésében még sok a nyitott kérdés.

Kovács Zoltán államtitkár elmondta, hogy a közigazgatási rezsicsökkentés következő lépéseként idén tavaszra egy kétmilliárdos kedvezménycsomagot készítenek elő, amely többek között a kisebb vállalkozások számára lesz kedvező. Ennek eredményeként megszűnnek a cégalapítással kapcsolatos nyilvántartási bejegyzés költségei, valamint egyes építési eljárásokhoz kapcsolódó díjak is. A polgárokat érintő lakcímbelejentés és a családi otthonteremtési kedvezmény igényléséhez szükséges hatósági igazolás szintén ingyenessé válik. Ezenkívül a tulajdoni lap elektronikus változatát évente kétszer díjmentesen lehet kikérni. Mint a szakember emlékeztetett, 2015-ben 489 ezren mondtak véleményt konzultáció keretében a közigazgatási bürokráciacsökkentésről és rezsicsökkentésről. Ennek eredményeként jött létre az első, 2016-ban bevezetett csomag, ami 12 milliárdos megtakarítást jelentett az állampolgárok és a vállalkozások számára. Ennek a folytatása zajlik most, az országgyűlés előtt van a törvény, melynek az általános vitája már lezajlott. A tavaly nyári konzultáción egyébként negyed millióan nyilvánítottak véleményt, az állam pedig mérlegelte, hogy mely javaslatokat veheti figyelembe.

Január 1-jétől megtörtént a járások megerősítése. Ezzel az átalakítással a kormány célja az volt, hogy az állampolgárokhoz legközelebb eső hivatal legyen az, ahol az őket érintő ügyintézés zöme zajlik. Mostantól a hatósági eljárások 82 százalékát a fővárosi, kerületi és a járási hivatalok fogják ellátni – mutatott rá a Kovács Zoltán, hozzátéve: a járások úgy erősödtek meg, hogy több feladatot kaptak. A megyeszékhely járások kapták a legtöbb ügyet, illetve a főváros és Pest megye kapott még nagyobb mennyiségűt. A főváros megkapta például a Földmérési és Távérzékelési Intézetet. Eddig két megyére esett egy zöld hatóság, január 1-jétől minden megyében van egy, megyei illetékességgel. A mindenkit érintő fogyasztóvédelem a járásokhoz került, míg eddig a megyei központhoz kellett fordulnia annak, aki ilyen jellegű ügyeket akart intézni. Az átalakításoknak nincs még vége, hiszen április 1-jével az egészségügyi intézmények átszervezése történik majd meg, eszerint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladatait a minisztérium, illetve a fővárosi kormányhivatal veszi át, november 1-jén pedig a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság olvad be a Magyar Államkincstárba. Ezek után a magyar állampolgárokat érintő összes pénzügyi dolog egy intézményben lesz. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központja a Miniszterelnökséghez került, és az egész agrárkérelmezői rendszernek más lesz a felügyeleti szerve. Az agrárportfólió gyakorlatilag egy helyen lesz, a kormányhivatalban.

Kovács Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta, az önkormányzatoktól több feladatot, hatáskört már nem vonnak el.

Elektronikus iktatás

Jelenleg már 14 kormányhivatalban működik az új, egységes elektronikus nyilvántartás, ami februárra mind a húszban működni fog – helyezte kilátásba a területi közigazgatásért felelős politikus, aki elmondta: ez egy új iktatórendszer, amelynek nagyon fontos része lesz a vezetői információs rendszer. „Ebből a keresett adathalmazok egyszerűen kinyerhetővé válnak, így az adathalászat könnyebben lesz megoldható”. Terveik szerint az egységes iktatási rendszer 2018 tavaszára épülhet ki. Ennek köszönhetően is gyorsabb, hatékonyabb lesz az eljárás, az ügyintézés.

Átadják az utolsó kormányablakokat is

Február második felében adják át az ország 265. integrált ügyfélközpontját, a szigetszentmiklósi igazságügyi és közigazgatási épületben, hivatalosan ezzel zárják le a kormányablak projektet. Ezután már csak 15–20 újabb ügyfélközpont nyitása várható a járási hivatalok átépítése során, valamint a vasútállomásokon, többek között a Nyugati és a Keleti pályaudvaron.

Folyamatos bérrendezés

A Rádió Orient vendége elmondta, hogy a bérrendezés megtörtént a kormányhivatali dolgozóknál is, a legtöbb munkatársnak ez jelentős béremelkedést jelent január 1-jétől. Ehhez azonban komoly tejlesítményértékelési rendszer is kapcsolódik: nem csak az számít, hogy ki mennyi időt töltött el eddig a pályán, és mi a végzettsége, hanem a felelősséget, a munkakört, a teljesítményt díjazzák. Négy sávot hoztak létre, és ezekben nagy az ugrási lehetőség a teljesítmény szerint, de visszafelé is lehet lépni. A felsőfokú végzettség esetében 15 százalék, középfokú végzettség esetében 40, a vezetőknél pedig 5–10 százalékos az emelés.

A polgármesterek bérrendezése is megtörtént január 1-jével. „A települési vezetők immáron rendkívül tiszteletreméltó díjazásban részesülnek”, és bérükhöz költségtérítés és nyelvpótlék is járul. Ennek köszönhetően a kistelepülések polgármestereinek fizetése szinte megduplázódott, a városi vezetők államtitkári fizetés fölött is kereshetnek. „Megérdemlik, hiszen ez egy nagyon felelősségteljes feladatkör”‒ állapította meg Kovács Zoltán.

Az önkormányzati dolgozók illetményére áttérve az államtitkár rámutatott: az akár 40 százalékos eltérítés eszközével és a jutalmazás lehetőségével sok önkormányzat jelenleg is él, és a garantált bérminimum is jelentős emelkedést eredményezett, amelyhez az állam biztosítja a fedezetet. Az átfogó rendezés indokolt lenne, de ehhez komoly teljesítményértékelésnek kellene párosulnia. E területen sok még a nyitott kérdés – mondta, hozzátéve, hogy a 2017-es költségvetésben erre a célra nincs elkülönített keret.

-OPH-