A félelmetes galeri

2017. február 12. (vasárnap) 8:20 - Várkonyi Balázs

Jaj, Istenem! – csak ennyit tudtam mondani; csak egy feljajdulásra futotta, amikor megláttam a fotót az interneten. A szép Szentirmay-lányok egyike tette föl. És a kép megszólaltatta bennem a gyermekkort.

Ahol éltünk, a Csányi-telep, egybegyűjtött sokféle embert. Az úriemberség „árfolyama” arrafelé egyébként rendkívül magas volt. Ez a minőség kötötte össze a sok nyelven beszélő, politikai elítélt klasszika-filológust és a derék munkásembert, a kovácsmesterség arisztokratáját. És e minőség egy másik szegmense kötötte egymáshoz a gyerektársadalom tagjait: a szolidaritás.

A bandaháborúkat persze, ahogy illik, menetrendszerűen megvívtuk. Naná, hogy a lányokat ebből kizártuk mi, vagánypalánták: a magát „félelmetes galerinak” nevező kis csapatunk mindegyik tagja bele volt zúgva valamelyikükbe. Készek lettünk volna őket megvédeni, akár az életünk árán is. Kár, hogy a lányok ezen csak nevettek; ők, akik ott mosolyognak a megfakult képen: Jójárt Évi, Magdi, Szentirmay Mari meg Évi, és a többiek, azok is, akik nem kerültek a fotómasina lencséje elé, mert épp nem voltak a Mikszáth utcai elvadult grundon. Na és a fiúk! A félelmetes galeri tagjai! Különösen az a guggoló, aki mintha imádkozna, de csalóka a kép, ő is mindenre elszánt harcosok egyike…

Édes Istenem! – jajdulok fel most is, mert szíven üt egy emlékkép. Visszagondolok arra, amikor az akkori idők, az ötvenes évek szomorú napjairól írtam. És egy régi társunk sírni kezdett, amikor ehhez a részhez jutott:

„Pista, menjünk!- ismételgette anyám, hiába, Pista csak állt a kisszoba ablakánál, és nézett a semmibe. A ház előtt, orral a Tüzép felé, ott terpeszkedett a Csepel autó, vagy két órája várva az indulást. Barátok állították oda. A meneküléshez. Tudták, ha Pista marad, ismét csak a meghurcoltatás jut ki neki. A sofőr, amikor már az orosz tankok moraját is hallani vélte, becsapta az autó ajtaját, elment. Így maradt Pista és családja Magyarországon.

Pista az apám volt. Anyám meg az anyám, mint ahogy az rendes családban illik. Mellesleg a miénk éppenséggel nem volt egy rendes család. Egy elszegényedett polgári família volt, internált és börtönt megjárt, politikai elítélt családfővel. Éltünk a dohos-romos Csányi-telepi szükséglakásban. De legalább éltünk.”

Igen, éltünk, gyerekként, barátok közt, boldogan. Megtapasztaltuk a jobb sorsúak együttérzését. A legértékesebbet, amit gyerekek gyerekeknek adhatnak.

A rovat további hírei: Napraszóló

Zsuzsanna, a „fülelőnap”

Zsuzsanna, a „fülelőnap”

2017. február 19. (vasárnap)

Februárban egymás sarkát tapossák az időjósló napok. Mindjárt a hónap elején, másodikán, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a medve viselkedéséből következtethetünk: ha az árnyékát meglátva visszabújik a barlangjába, hosszú tél lesz.

A megtalált visszhang

A megtalált visszhang

2017. február 18. (szombat)

Tihanyban jártam két hónapja. Sokadik zarándokutam volt ez. A hely mindig visszahúz. Nosztalgikus kényszer. Vállalom, pedig tudnivaló: a nosztalgia erősödése a végzetes öregedés legbiztosabb mutatója. Intő jel. Nálam ez a Tihany-szindrómát jelenti.

A titokzatos T. G.

A titokzatos T. G.

2017. február 14. (kedd)

Úgy hívták: T. G. Így nevezte a megyei hírlap 1957. február 12-én megjelent egyik írása. De vajon ki rejtőzött a monogram mögött? Hogy hangzott a teljes neve? Csak találgattak az emberek.

Kiteljesedett és megtört karrierek

Kiteljesedett és megtört karrierek

2017. február 05. (vasárnap)

2017-es „kerek” évfordulóinkat számba vevő sorozatunk záró darabjában visszapillantunk két jeles sportoló hölgy egykori sikereire és pályafutására. És megemlékezünk a koncertjáró fiatalok hajdani bálványáról, a különös sorsú énekesről.

Vaddisznólesőben

Vaddisznólesőben

2017. február 04. (szombat)

Szó esett erről nemrég, de emlékeztet is rá a gyerek: vaddisznó. Eldőlni látszik a hétvégi kirándulás dolga. És a rendelés mellé egy kívánság: nosztalgiavonat. Indulás hát szombat reggel, irány a pályaudvar, ahonnét közelítetek a mesés erdő felé.

Az ember, akiből nem lett bankfiú

Az ember, akiből nem lett bankfiú

2017. január 31. (kedd)

1956 januárjának utolsó napján az angliai Sussex megye varázslatos kisvárosában, Hartfieldben egy idős matematikus örökre kivonult ebből a világból.

Sárréti „dühösködő fergeteg”, dunaújvárosi nyári rekord

Sárréti „dühösködő fergeteg”, dunaújvárosi nyári rekord

2017. január 30. (hétfő)

Véget ér a nagy hideg – olvasom a bíztató hírt portálunkon. Ahogy a jelentés szól: a hét első felében még extrém hideg, havazás is lehet, majd február első napjaiban, bár borult lesz az ég, melegszik az idő, a hétvégén plusz 10 Celsius-foknál is melegebb lehet.