Penteleiek – elhurcolva, idegen földbe temetve…

2017. február 26. (vasárnap) 13:18 - Várkonyi Balázs

Tizenhat név, Balázs Gézától Vigh Györgyig: Dunapentele egykori fiai, fogolytáborokban elhunyt, orosz földben nyugvó halottai. Némelyikükről tán hozzátartozóik se tudtak eddig semmi bizonyosat. Sorsukat illetően most egy lépéssel közelebb kerülhetünk az igazsághoz.

Köszönhetjük ezt annak, hogy a Gulág emlékévet záró tegnapi rendezvényen egy kivételes, több mint 66 ezer soros adatbázis „élesítése” történt a világhálón. Az Elhurcolva, távol a hazától címet viselő lista a ma megismerhető legteljesebb adattár azokról a szerencsétlen honfitársainkról, akiknek végzete a II. világháború során teljesedett be. Az adattárat az Orosz Föderációtól kapott hatalmas anyag, a roppant tömegű személyi adatlap fordítása, feldolgozása után a Honvédelmi Minisztérium a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közreműködésével tette nyilvánossá. Közleményük szerint „a nagyközönség számára immár elérhető weblap és keresőprogram ismerteti a második világháború szovjet hadifogolytáboraiban meghalt magyar hadifoglyok és internáltak nagy részének személyére, fogva tartására vonatkozó adatokat.” Két szó e mondatban hangsúlyos: nagy részének – hiszen teljes bizonyossággal tán sosem ismerjük meg minden áldozat sorsát. Akikről tudhatunk, adataikat itt érhetjük el: http://www.katonakagulagon.hu/

A listában 16 pentelei illetőségű ember nevére bukkantam. Van köztük, aki itt született, és van, aki máshol látta meg a napvilágot, de egykor a község polgára volt. A névsorban az első: Balázs Géza. Róla azt tudhatjuk meg, hogy 1917-ben született Pentelén. Korabeli lakhelye nem szerepel a személyi kartonon. Tizedesként szolgált. Alakulata, fogságba esésének ideje nem ismert. Az viszont igen, hogy az 5967-es számú fogolyként raboskodott a 260-as jelű oroszországi hadifogolytáborban. 1945. január 15-én vesztette életét. A tábori temetőben nyugszik.

Két Simon vezetéknevű dunapentelei áldozatra leltem: Péter és Pál ugyanabban az évben, 1914-ben született. Nem minden adat lelhető fel mindkettejükről – így csak találgatok: netán ikrek lehettek? Édesanyjuk neve nincs feltüntetve, az apai keresztnév csak egyiküknél szerepel – ez tehát nem adhat támpontot. Ám hogy sorsuk valamiképp összeköti őket, az bizonyos: mindkettőjüket Volszkban, az 1691-es hadifogolykórházban tartották fogva; és ugyanazon a napon, 1943. február elsején haltak meg. Pál végső nyughelye a kórházi temető. Lehet, hogy Péteré is – aki talán Pál ikertestvére volt…

A rovat további hírei: Mesél a múlt

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

2020. február 14. (péntek)

Csodálatos kincset talált a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog: a Jelenkor című  irodalmi és művészeti folyóirat 1986-os számában Bertha Bulcsu író életútinterjúja olvasható Borovszky Ambrussal, a Dunai Vasmű legendás vezérigazgatójával. Az alábbiakban az interjú bevezetőjét idézzük – kedvcsináló céllal; egy valódi főszereplő szemüvegén át elevenedik meg a városépítés hőskora!

Az acél és a szén városa - angol szemmel

Az acél és a szén városa - angol szemmel

2020. február 05. (szerda)

Szaszkó Istvánnak a Mozgó Világ hasábjain megjelent, Sztálinváros és Komló párhuzamos történetét feldolgozó írt tanulmányát teljes terjedelmében a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blogon találják az olvasók – az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk az összegzésből, bevallottan kedvcsináló céllal!

A közétkeztetés dolgozói nevében…

A közétkeztetés dolgozói nevében…

2020. január 21. (kedd)

Vastag-e a sör “gallérja”, mennyi hús van a főzelék mellett, tiszta-e a kanál, kés, elég erős-e a fekete kávé; elég gyors-e a kiszolgálás az üzemi étkezdékben, – az emberek ezen keresztül mérik le a közétkez­tetés és a vendéglátóipar dolgozói­nak munkáját. Nincs új a nap alatt: a Sztálinváros című lap 1955-ös cikke a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blogon.

Dr. Senki újra támad: Út a múltba - 2001

Dr. Senki újra támad: Út a múltba - 2001

2020. január 20. (hétfő)

A párosan épített panelháztömbök unatkozva támaszkodnak egymásnak, mint akik már semmi újat nem tudnak mondani a másiknak. A nyári délután napsütésében még szürkébbnek látszik hosszú, vaskos testük: olyanok, mint két őr a vártán...

DunaújvárosMesélPontHu: A 15 éves város

DunaújvárosMesélPontHu: A 15 éves város

2020. január 17. (péntek)

Várostörténeti kalandozás htomi blogján - a poszt az Igaz Szó című lap 1965-ös írását eleveníti fel. Nagyra törő tervek és persze pártállami frázisok - ezzel együtt is kötelező! Dunaújváros mesél!

Mesél a múlt – a cél a közös várostörténeti kalandozás!

Mesél a múlt – a cél a közös várostörténeti kalandozás!

2020. január 15. (szerda)

Hallottak, hallottatok már arról, hogy a Vasgyár legendás vezére, Borovszky Ambrus hintón járta be a gyárat, és alkalmanként  a városba is kihajtatott? Itt a bizonyíték! És itt az idő, hogy közös várostörténeti kalandra csalogassunk minden lokálpatriótát! 

Dr. Senki újra támad: Az ifjú vándor nem pihen (1.)

Dr. Senki újra támad: Az ifjú vándor nem pihen (1.)

2020. január 09. (csütörtök)

"Mintha tegnap lett volna... mármint nem 2019, ahogy január elsején szokták mondani, hanem 1999, amikor a VIVÁ-n Jennifer Lopez- Waiting for tonight c. dala szólt a tévében Kareszék nappalijában a Váci (sugár)úton szilveszterkor, mi meg egyszer csak - óriási petárdazaj közepette - átzúgtunk a 2000-es évbe, és azt hittük, minden más lesz." Nagy visszatérés dr. Senki blogján!