Vaddisznólesőben

2017. február 4. (szombat) 10:59 - Várkonyi Balázs

Szó esett erről nemrég, de emlékeztet is rá a gyerek: vaddisznó. Eldőlni látszik a hétvégi kirándulás dolga. És a rendelés mellé egy kívánság: nosztalgiavonat. Indulás hát szombat reggel, irány a pályaudvar, ahonnét közelítetek a mesés erdő felé.

Gyerek jókedvű, apa komor – fogalma sincs, hol találkoznak majd egy meglesni érdemes jószággal. És főként: a vad hogyan reagál majd erre? Mindegy, a célnál vár egy mindentudó ismerős, majd segít…

Az állomáson az első meglepetés: aznap nincs nosztalgiavonat, a közönséges járat meg nem izgalmas. Ha nincs, új úti cél kell, előtte azonban váratlan ingyen lecke következik a jó modorról. Nagydarab ember ordítozik, erre biztonsági őr a társának: Né, a csóka mit üvölt, majd ő is üvölt: Ne kiabálj itt, mert kinyomom a szuszt belőled! Helyben vagyunk, meghitt és otthonos minden, ahol a napi túlélőgyakorlatot végzi az utazó, és ahol ajánlatos eltakarni a kisgyerek szemét, vagy gyerek nélkül utazni, bár az igazat megvallva, édes mindegy, hogy a kölök e helyen, a való élet sűrűjében edződik a jövőre, vagy a tévévalóság készíti fel rá, ám ez a természetes szemléltetés mégis hatásosabb, könnyebben tanul így az utód. Lám, most is nézheti, mint terül el egy láthatóan hótt részeg fickó egy padon, kicsit odébb, a buszállomás mögött pedig egész nap láthatja a beszeszelt utcai harcosokat rajcsúrozni, ordibálni, alkalmi asszonyaikat markolászni, és ha szerencséje van, anatómialeckét is kaphat, amikor épp vizelni támad kedve valamelyiküknek.

Irányváltás tehát – a budakeszi vadaspark közel is van, és vad is biztosan akad arrafelé. A buszon a gyerek elmajszolja a fasírtos zsömlét – egy jót falatozok, mondja –, majd alighogy lenyeli az utolsó morzsát, újrakezdi: vaddisznó! És hiába jössz azzal, hogy vagy lesz, vagy nem, szerencse dolga, és mennyi más szépséget rejtenek a hegyek, ha kimondta, hogy vaddisznó, akkor vaddisznónak ott majd lennie kell. Kísérletezel: nem csak állatot láthattok, hanem pompás tölgyeseket, bükkösöket, lesz ott vadkörtefa, berkenye, ezernyi különleges virág… szenvedsz, a kölök meg flegmán odaveti: de Apa, most tél van! Ebben momentán igazat is adsz neki. Rögtönözöl – hisz rég olvastad a vadasparkmutatót –, beszélsz, megsaccolod, hány méter lehet a legmagasabb pontja, mire jön a cseppet sem váratlan kérdés: és ott van a vaddisznó?

Mit tegyünk egy monomániás hatévessel, valahol olvastad, hogy a budai hegyekben talán százötven-százhatvan őzet és ugyanannyi vaddisznót tartanak nyilván, csak reméled, hogy nem tévesztetted el a számot, és töprengesz: mi a valószínűsége, hogy éppen nektek mutogatja magát az egyikük?

Odaértek. Megcsodáljátok a vadaspark megannyi négylábúját, majd kis séta a kijelölt úton. És csodák csodája, negyedóra sem telik el, amikor vagy kétszáz méterre a cserjék közt föltűnik egy vaddisznó! Biztonságos messzeségben van, rátok se hederít, egyébként is megszokták az embert. A kiskölök dermedten bámulja, majd hirtelen megszólal: Fázom, menjünk!

A vaddisznó békésen elballag a messzibe.

A rovat további hírei: Napraszóló

Kivégzés „hétszáz forintért”

Kivégzés „hétszáz forintért”

2017. június 25. (vasárnap)

Vasárnap, délelőtti béke, nyugalom. Derűs idő. Úton vagyok. Túl korán érkezem egy találkozóra, megállok hát Kápolnásnyéknél. Nézelődöm. Előttem a tó megnyugtató látványa. Az autórádióból vasárnapi mise hangjai szólnak. Hallgatom.

Nyárra ébredünk…

Nyárra ébredünk…

2017. június 20. (kedd)

Ha valaki át akarja élni a nyári napfordulat pillanatát, holnap reggel föltétlenül keljen fél hét előtt: a hazai idő szerint ez ugyanis 6 óra 24 perckor – a világidő szerint 4:24-kor – következik be. Aki idejében kel… nos, az nem észlel semmit.

Garfield gyűlöletnapja

Garfield gyűlöletnapja

2017. június 19. (hétfő)

Hétfő van. Utálatos egy nap. Hiába biztatom magam, hogy nem oly rossz ez, hisz esélyt az előzőnél jobb időszakra. Valami újnak a kezdete mindig tartogat meglepetést, jó esetben örömöt. De nem, nekem a hétkezdő nap inkább csak küzdelmet hoz.

Kilencgyermekesekről, apák napján

Kilencgyermekesekről, apák napján

2017. június 18. (vasárnap)

Melyiket a kilenc közül? A dilemmával Jókai Mór elbeszélésének hőse, János mester szembesült azon a hajdanvolt karácsonyesten. Szép-szomorú történet ez, de a vége – csak derű.

A kis bociszemű

A kis bociszemű

2017. június 17. (szombat)

A látványt nem felejtem. Áll a gyermek a kopott, sárga épület előtt. Legörbül a szája, nagy barna szemeiben csalódottság, mozdulatában tétovaság, ne bőgj, dörren rá az apja, pedig a kislány, Veronika, már nem is bőg, csak nagyon keserű az, amit egyre nyel befelé.

Filmmese, életvalósággal

Filmmese, életvalósággal

2017. június 11. (vasárnap)

Ül egy padon a polgárasszony. Elegáns. Kifogástalan úrinő. Sugárzik róla a jólét. Mellette törődött munkásember, micisapkában. Süt róla a szegényes lét. Csak ülnek. Beszélgetnek. A Jeanne Moreau – Jean-Paul Belmondo kettős alakításának feledhetetlen filmemléke ez.

Egy pofon ára

Egy pofon ára

2017. június 10. (szombat)

Nagyon rosszul érzik majd magukat a jövő hét péntekén az iskolafolyosók. Meg az osztálytermek. Tőlük idegen csönd szakad rájuk.