A vízbe fojtott falu

2017. március 19. (vasárnap) 8:20 - Várkonyi Balázs

Minapi hír: egy székelyföldi község kiszabadulhat a víz fogságából. A fölötte terpeszkedő mesterséges tavat leeresztik. Ami egykor eltűnt, májusra előbukkan. Már ami maradt belőle: romok.

1988-ban érte el a végzet. Emléktábla figyelmeztet: „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják.” A falurombolás „legötletesebb” formáját találta ki ott a hatalom. Az áradáskor fenyegető Küsmöd-patakot rendszabályozták meg a víztározóval – hol máshol, mint a falu helyén. A konok szombatosok végvára eltűnt, s vele egy világlátás is.

Őseim Székelyföldbe gyökereztek, így sokszor jártam azt a vidéket, mindig az adósság érzetével. Pár éve a varázsos Aranyosszék volt az első állomás, a székely székek ötödike, benne is Torockó. Na és a legendás Székelykő, ahol kétszer kel fel a nap: hajnalonta a horizont fölé iparkodik, lebámul a völgybe, aztán eltűnik a roppant sziklaóriások takarásában. Bebújik a hegy megé – mondják azok, akiknek „kétszer köszön bé” ott a nap. Úgy tartják, egy székelynek életében egyszer el kell zarándokolnia a hegyhez, amely – Orbán Balázs szavaival – „a székelyek hét század előtti dicsőségében tündököl”. A krónika szerint Toroczkói Ilyés alvajda a hódító mongol áradat elől alattvalóival a várfalak védelmébe húzódott. Az ostrom alatt az élelem és a víz fogytával a harc mind reménytelenebbé vált. Ekkor érkezett a székely mentőcsapat, amely a támadó sereget szétverte, és ezernyi foglyot szabadított ki. A legenda örök, Székelykő a rendíthetetlen hirdetője.

Fotó:MTI

Mentünk tovább. Újabb állomás, Bözödújfalu. Míg Székelykő a megmaradás jelképe, Bözöd a vízbe fojtott élet szimbóluma. Szótlanul álltunk barátaimmal a víztenger partján, a felkiáltójelként álló templomtorony mutatott csak az ég felé, vádolt, mint sok éve már. Az utolsók közt lehettünk, akik láthattuk – mert 2014-ben végleg megadta magát. Örökre a vízbe rogyott. Maradt a torzó, figyelmeztetőként. Mert ahogy az emléktábla elbeszéli: a falu elpusztításával „ …egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”

Régi történet: Dormánd előtt, a Hanyi-ér mellett álló kápolna köré a téeszcsés időkben a gazdaság majorját telepítették. Búcsújáró hely volt, szúrta is a tsz-párttitkár szemét, aki egyszer elrendelte: dózerolják le! De senki se akart a kápolna ellen indulni. Bontsák már! – adta a parancsot az atyafi. Az emberek csak álltak. A dühös párttitkár bement a kicsike templomba. Onnét már soha nem jött ki. Ott érte a szívszélhűdés. A kápolna megmenekült.

Bözödújfalun nem segített a csoda. Ősszel, a gátjavítás után jön az újabb elárasztás. Addig a zarándok a falu romjai fölött elgondolkodhat azon, miként függ össze az értékőrzés és a nemzetvédelem.

A rovat további hírei: Napraszóló

A kis „harangöntő”

A kis „harangöntő”

2017. március 26. (vasárnap)

Mert nem vagyok a legjobban, az ablak előtt ülök és szemlélődöm. A szemközti park most néptelen, alig pár embert látni, ők is, mint én, eléggé tétlenek. Sehol egy futó vagy egy biciklis.

Mátyás rendet vág

Mátyás rendet vág

2017. március 18. (szombat)

Eső és randa hideg – csalódtam Sándorban! Meg Józsefben is. Nem lehet mentségük, az a kalandjuk különösképp nem, amit a nagyemlékű Bálint Sándor jegyzett fel egykor a tápaiak elbeszélése szerint, és közreadta a híres Ünnepi kalendáriumában. Így hangzik:

Micsoda március!

Micsoda március!

2017. március 15. (szerda)

„Nem rebellis a magyar korán reggel” – írja visszaemlékezésében Jókai Mór, utalva arra, hogy az előző napon még oly hevült fiatalok március 15-én csak nagy sokára gyülekeznek a Pilvaxban. Ám amikor végre összeverődnek, minden felgyorsul.

Földindulás előtt

Földindulás előtt

2017. március 14. (kedd)

1848. március 13-a délutánján egy zsakettes, őszülő, hatvanas úr a bécsi Postgasse 7 felé igyekezett. Sietős volt a dolga, titkos rezidensként azonnal továbbítania kellett egy sürgönyt pesti elöljárójának. Idő arra nem volt, hogy a szokásnak megfelelően körülírja a dolgokat, így kényszerűen a lényegre tört:

Apa, mesélj!

Apa, mesélj!

2017. március 12. (vasárnap)

Gyermekeim vissza-visszatérő felszólítására belekezdek a csupa-szép történetek egyikébe, de ők tiltakoznak: ne azt, hanem.. Mindig azt akarják hallani, amiben a régvolt keserű magvai lapulnak. Persze, hisz érzik, milyen lehetett az élet ott, a telepi szükséglakásban, ahová apjuk családját a sors kényszerítette.

Vezessenek-e a nők autót?

Vezessenek-e a nők autót?

2017. március 08. (szerda)

1908. március 7-én az Egyesült Államok-beli Cincinnati polgármestere a városi tanács előtt fejtette ki meghökkentő nézetét: a nők fizikailag túl gyengék az automobil vezetéséhez – maradjanak csak a biciklinél.

Lutri, 60 éve újra

Lutri, 60 éve újra

2017. március 07. (kedd)

Szerencsevadászok heti áldozatnapja – a lottóhúzás ideje. És mert ma már többféle játék létezik, a szerencsenap is több. Vagy a veszteségnap… kinek ez, kinek az.