Földindulás előtt

2017. március 14. (kedd) 19:17 - Várkonyi Balázs

1848. március 13-a délutánján egy zsakettes, őszülő, hatvanas úr a bécsi Postgasse 7 felé igyekezett. Sietős volt a dolga, titkos rezidensként azonnal továbbítania kellett egy sürgönyt pesti elöljárójának. Idő arra nem volt, hogy a szokásnak megfelelően körülírja a dolgokat, így kényszerűen a lényegre tört:

„Bizodalmas Titoknok Úr!

Itt Bécsben szörnyű nagy a ribillió. Ki tudja, mi végre jut. Megáll-e a fenséges Császárváros kapuinál? Vajh’ nem árad-e ki, nem zúdul-e rá más szegény településekre, juttatván azokat „oppidum deperditum” sorsra… És ki tudja, nem ér-e el Koronázó Városunk, a nekem oly kedves Pozsony faláig? Vagy – s ez legalább oly kétségbeejtő visio – nem ejti-e rabul ez a lidérc Pest-Buda lázálmos fiatalságát? Teendőimre nézvést várom az Ön útmutatását, addig is igyekszem a kormányzó, Ő Excellenciája báró Welden cs. kir. titkos tanácsos, altábornagy környezetéből minél több haszonnal bíró informatiot kiszemezgetni.”

Így szól a (hamis) gyorsjelentés. Nem az őszülő, hatvanas úr fogalmazta, nem is 1848-ban – hanem én, ma, az ügyes kis laptopomon. Elképzeltem ugyanis, miként igyekezett a Bécsbe delegált titkos ügynökök egyike átlátni annak a forradalmi napnak a káoszán, s miként tudatta ezt a pesti központtal – úgy, hogy bármerre dőlnek majd a bábuk a sakktáblán, a jelentéstevő ne tűnjék se aggályos amatőrnek, se túlzottan optimista baleknak. És ugyan ki volt olyan bátor, hogy megjósolja, Bécs a párizsi, netán a badeni vagy a prágai mintát követi? A franciák februári forradalma villámgyorsan eredményre jut – egy nap alatt a király lemondását, újabb egy nap múltán pedig a köztársaság megszületését hozza. Ugyanakkor a Badeni Nagyhercegségben kitört zendülés kezdetben alig mutat többet egy polgári pikniknél (igaz, később lázadások sorához vezet), és március 11-én a prágai forradalom is csak egy erőteljes petíció megfogalmazásáig jut. Hóman Bálint megfogalmazása szerint „A cseh forradalom ’városi korszaka’ korán kezdődik és hamar véget ér” – bár az is tény, hogy az afféle „lassú víz partot mos” taktika később beérik…

Bécsre visszatérve: a forradalom előzményét a kétarcúság jellemezte; a kevés radikális férfiú mellett a békés reformerek többsége igen nagy óvatosságot tanúsított. Ezt tükrözi a hangadó Polgári egyesület „bizalmi férfiainak” márciusi elsejei felhívása: „Halljátok a hangot, polgártársaitok kérését és ne nagyobbítsátok hosszabb ellenállással a balsorsot!” És a tizenkét nap múlva kitört forradalom elemi erejére nem volt felkészülve a hatalom. Metternich kancellár estére lemondott, majd elmenekült – futott egészen Londonig. A forradalom két nap múlva kierőszakolta az uralkodó ígéretét az örökös tartományoknak adandó alkotmányra, amely jó egy hónap múlva aztán megszületett.

14-én estére a pesti Pilvaxban gyülekező egyetemi fiatalság a kor értelmiségi nagyjaival már kiadta a jelszót a lázadásra. A „hogyant” még nem tudták, de azt igen, hogy valamit tenni kell. Már csak egyet kellett aludniuk – és másnap a forgatókönyvet az élet írta…

A rovat további hírei: Napraszóló

Kétszáznégyezer harangkondulás

Kétszáznégyezer harangkondulás

2017. július 22. (szombat)

Ma délben is, mint 1456 óta mindig harangszó emlékeztetett bennünket – és egész Európát – a magyar hadtörténet kiemelkedő eseményére: a nándorfehérvári diadalra. 561 év telt el azóta. Ennyiszer 365 napon, vagyis 204 ezer 765 alkalommal adták hírül a templomok harangjai a győzelmet.

Halálos életmentés

Halálos életmentés

2017. július 16. (vasárnap)

A Duna mellett nőtt fel a kisfiú. Sosem félt a víztől. Korán megtanult úszni, majd serdülőként evezős lett. Egypárevezősben hajtott. A kis lélekvesztő magabiztos ura volt, pedig a kecses szkiff bármi másnál könnyebben borul. Az ő hajója a legkisebbek közül való volt, hét méter hosszú, huszonhat centi széles, persze, mert vékonyka srác volt ő is.

Üzenetek, múlt időben

Üzenetek, múlt időben

2017. július 09. (vasárnap)

Gyorsan éli életét egy újság. Sorai naponta kerülnek süllyesztőbe. A lap ugyan nap mint nap újraéled, de tegnapi önmagával már sosem lesz azonos. Huszonnégy órányi kölcsönlét az újságcikké. A világ életerőt ad a rövidke műveknek egy-egy napra, hogy aztán maga a világ lépjen túl rajta azonnal. A tegnap leírtak mára értelmetlenné válnak, zárójelbe kerülnek, helyüket átveszi valami új.

Pentele nevezetes polgára - filmszalagon

Pentele nevezetes polgára - filmszalagon

2017. július 05. (szerda)

A közelmúltban Rosty Pál életéről és nagy utazásáról készült dokumentumfilmet mutattak be a budapesti Cervantes Intézetben. Az alkotók – Kaszab Zsuzsa és Herczeg György, a Latin-Amerikai Magyar Egyesület alapító tagjai – végigjárták a híres világvándor egykori tengerentúli utazásának állomásait. Az „itiner” adott volt, csak követniük kellett a Rosty-könyvben foglaltakat.

Szomszéd kislány a „világ tetején”

Szomszéd kislány a „világ tetején”

2017. július 02. (vasárnap)

Azon a távoli környéken autó tán csak óránként bukkan föl, nagy néha egy-egy motoros, elvétve gyalogos. Aki arra jár, láthatja, amint fácánok grasszálnak a földúton, s csak az utolsó pillanatban kapnak szárnyra. Láthatja azt is, ahogy vadnyulak iramodnak át a mezőn, sőt, olykor őzek is.

Kivégzés „hétszáz forintért”

Kivégzés „hétszáz forintért”

2017. június 25. (vasárnap)

Vasárnap, délelőtti béke, nyugalom. Derűs idő. Úton vagyok. Túl korán érkezem egy találkozóra, megállok hát Kápolnásnyéknél. Nézelődöm. Előttem a tó megnyugtató látványa. Az autórádióból vasárnapi mise hangjai szólnak. Hallgatom.

Nyárra ébredünk…

Nyárra ébredünk…

2017. június 20. (kedd)

Ha valaki át akarja élni a nyári napfordulat pillanatát, holnap reggel föltétlenül keljen fél hét előtt: a hazai idő szerint ez ugyanis 6 óra 24 perckor – a világidő szerint 4:24-kor – következik be. Aki idejében kel… nos, az nem észlel semmit.