Földindulás előtt

2017. március 14. (kedd) 19:17 - Várkonyi Balázs

1848. március 13-a délutánján egy zsakettes, őszülő, hatvanas úr a bécsi Postgasse 7 felé igyekezett. Sietős volt a dolga, titkos rezidensként azonnal továbbítania kellett egy sürgönyt pesti elöljárójának. Idő arra nem volt, hogy a szokásnak megfelelően körülírja a dolgokat, így kényszerűen a lényegre tört:

„Bizodalmas Titoknok Úr!

Itt Bécsben szörnyű nagy a ribillió. Ki tudja, mi végre jut. Megáll-e a fenséges Császárváros kapuinál? Vajh’ nem árad-e ki, nem zúdul-e rá más szegény településekre, juttatván azokat „oppidum deperditum” sorsra… És ki tudja, nem ér-e el Koronázó Városunk, a nekem oly kedves Pozsony faláig? Vagy – s ez legalább oly kétségbeejtő visio – nem ejti-e rabul ez a lidérc Pest-Buda lázálmos fiatalságát? Teendőimre nézvést várom az Ön útmutatását, addig is igyekszem a kormányzó, Ő Excellenciája báró Welden cs. kir. titkos tanácsos, altábornagy környezetéből minél több haszonnal bíró informatiot kiszemezgetni.”

Így szól a (hamis) gyorsjelentés. Nem az őszülő, hatvanas úr fogalmazta, nem is 1848-ban – hanem én, ma, az ügyes kis laptopomon. Elképzeltem ugyanis, miként igyekezett a Bécsbe delegált titkos ügynökök egyike átlátni annak a forradalmi napnak a káoszán, s miként tudatta ezt a pesti központtal – úgy, hogy bármerre dőlnek majd a bábuk a sakktáblán, a jelentéstevő ne tűnjék se aggályos amatőrnek, se túlzottan optimista baleknak. És ugyan ki volt olyan bátor, hogy megjósolja, Bécs a párizsi, netán a badeni vagy a prágai mintát követi? A franciák februári forradalma villámgyorsan eredményre jut – egy nap alatt a király lemondását, újabb egy nap múltán pedig a köztársaság megszületését hozza. Ugyanakkor a Badeni Nagyhercegségben kitört zendülés kezdetben alig mutat többet egy polgári pikniknél (igaz, később lázadások sorához vezet), és március 11-én a prágai forradalom is csak egy erőteljes petíció megfogalmazásáig jut. Hóman Bálint megfogalmazása szerint „A cseh forradalom ’városi korszaka’ korán kezdődik és hamar véget ér” – bár az is tény, hogy az afféle „lassú víz partot mos” taktika később beérik…

Bécsre visszatérve: a forradalom előzményét a kétarcúság jellemezte; a kevés radikális férfiú mellett a békés reformerek többsége igen nagy óvatosságot tanúsított. Ezt tükrözi a hangadó Polgári egyesület „bizalmi férfiainak” márciusi elsejei felhívása: „Halljátok a hangot, polgártársaitok kérését és ne nagyobbítsátok hosszabb ellenállással a balsorsot!” És a tizenkét nap múlva kitört forradalom elemi erejére nem volt felkészülve a hatalom. Metternich kancellár estére lemondott, majd elmenekült – futott egészen Londonig. A forradalom két nap múlva kierőszakolta az uralkodó ígéretét az örökös tartományoknak adandó alkotmányra, amely jó egy hónap múlva aztán megszületett.

14-én estére a pesti Pilvaxban gyülekező egyetemi fiatalság a kor értelmiségi nagyjaival már kiadta a jelszót a lázadásra. A „hogyant” még nem tudták, de azt igen, hogy valamit tenni kell. Már csak egyet kellett aludniuk – és másnap a forgatókönyvet az élet írta…

A rovat további hírei: Napraszóló

Egy ember szíve a szelencében

Egy ember szíve a szelencében

2018. június 17. (vasárnap)

1735-ben járunk. Április hó utóján postakocsi igyekszik francia földön a kisváros, Grosbois felé. Megérkezik, a kamalduli szerzetesek kolostoránál megáll. Követek szállnak ki a kocsiból, egyikük kezében faládikó. A házfőnök elébük jön. Beinvitálja őket.

Cinkoffer-klón a misén

Cinkoffer-klón a misén

2018. június 10. (vasárnap)

Állok a templom végiben, ott, ahol mindig is, soha nem ülök le, érdekes, rendre vannak itt, a hátsó traktusban is társaim, akik szintúgy nem leüldögélősek, de most ha akarnának se sikerülne. Szó szerint tömve az istenháza. Ezer gyerek bent, meg a szülők, tanárok. 

Az özörényi ember bánata

Az özörényi ember bánata

2018. június 04. (hétfő)

Alvajárók: így hívták azt a lapályt, amely a hajdani Gömör vármegyében, a Rima-völgy határán terül el. Réges-rég, a XIII. században Tivald gömöri várkatona birtoka volt, s ott templom is állt. Az istenháza aztán földre térdepelt, elpusztult, már az emléke is porladóban.

Csodákról, gyermeknapon

Csodákról, gyermeknapon

2018. május 27. (vasárnap)

Ki nem állhatta a közhelyes idézeteket, kerülte a naiv intelmeket, de mindig belebotlott azokba a neten. Ilyenkor sietve lapozott. Azért volt, hogy megadta magát.

Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

2018. május 21. (hétfő)

Na, hogy? Kezdjük a legrosszabbal: sehogy. Ma már, legalábbis. Pedig a daliás időkben mennyire másképp volt! Az ingyen iváshoz csak el kellett nyerni a pünkösdikirály-címet. Ez persze nem volt könnyű.

Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

2018. május 21. (hétfő)

1867. március 30-a: az országgyűlés elfogadja a Habsburg-uralkodóházzal kötött úgynevezett kiegyezési törvényt. Ez az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság közötti politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat volt hivatva rendezni. Szentesítéséhez azonban szükség volt I. Ferenc József császár jóváhagyására.

Zúgó szélnek zendülése…

Zúgó szélnek zendülése…

2018. május 21. (hétfő)

Ígéret hava. A régiek szavával ez – május. A hónap, amely leggyakrabban magába foglalja a „vándorünnepet”, pünkösdöt, a megújulás ígéretét. Azt, amikor – a népdal mondja – „Piros pünkösd napján mindenek újulnak”. És rá is fér ez a „mindenekre”. Ránk is. Meg az időjárásra.