1848-as Szabadságharc
Nemzedékünk öröksége
Cserna Gábor polgármester szerkesztőségünkhöz eljuttatott ünnepi gondolatait tolmácsoljuk Olvasóinknak.
Amikor a „Gyáva” átmasírozott Pentelén
Az évfordulónaptár e hétre a XIX. századi szabadságharcunk egy fontos helyi vonatkozású eseményét jegyzi: 1849. április végén vonult át a Pestről dél felé tartó császári haderő a mezővároson. A hadtest áthaladásához két teljes nap, 27-e és 28-a kellett, nem véletlenül, hiszen hatalmas erőről volt szó.
Földindulás előtt
1848. március 13-a délutánján egy zsakettes, őszülő, hatvanas úr a bécsi Postgasse 7 felé igyekezett. Sietős volt a dolga, titkos rezidensként azonnal továbbítania kellett egy sürgönyt pesti elöljárójának. Idő arra nem volt, hogy a szokásnak megfelelően körülírja a dolgokat, így kényszerűen a lényegre tört:
Emlékezzünk együtt!
Október 6. az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja, Nemzeti Gyásznap. A hagyományoknak megfelelően Dunaújvárosban is lesz megemlékezés.
Amikor a szabadság egy testté forrasztotta a nemzetet
A zord időjárásra való tekintettel rövidített ünnepi megemlékezést tartott városunk önkormányzata a '48-as Emlékműnél ma délelőtt. A Himnusz után Cserna Gábor, városunk polgármestere ünnepi beszédében a 168 évvel ezelőtti események jelentőségét, emlékét hangsúlyozta.
Vihar előtt… időutazás Jókaival
"Kossuth a szellem szabadságának jogát, felelős magyar minisztérium kinevezését, az önálló honvédelem megteremtését, a jobbágyság felszabadítását nevezte meg a nemzet fő követeléseként. Ez volt a harcra hívó gondolat. Ez mozgósította a márciusi ifjakat a szervezkedésre..."
Jóhírhozó március
Lehet, hogy a tél rúg még egy utolsót? Csak nem…! Tavaszelő, kikelet hava - ahogy a régiek nevezték - a biztatás hónapja. A népi megfigyelés szerint 12-e, Gergely napja a fordulópont. Nemsokára Sándor jön a melegével. Utána József, akinek a gyermekmondóka szerint „kezessége jó év kedvessége”.
A vaksötét ablak
Pista, ne tedd ki! - csattant fel az asszony. - Még a végén megint elvisznek. Hiába volt a szó. Pista, mint minden évben, azon az október 6-án is kitette a fekete zászlót. Csakhogy 1957-et írtak, közeledett az eltiport forradalom évfordulója, és a feleség félt, hogy provokációnak tarthatják.
Rajta, vadászok!
Azon a napon, október 6-án Arad népe már régen túl volt az első áldozaton: augusztus 22-én a várbörtönben végezték ki Ormai Norbert ezredest, a szabadságharc legendás honvéd vadászezredeinek parancsnokát. Őt az első aradi vértanúnak is nevezik.
Móga és tizenhatezer hőse
„Bizony megverte az ujoncz magyar sereg Jellachich kiképzett katonáit az első összecsapásnál.” E szavakkal adta hírül a korabeli tudósítás a XIX. századi szabadságharcunk kiemelkedő hadi sikerét. Megyénk így írta be nevét a hadtörténetbe – persze nem először.