Kovács Zsófia, a Dunaferr olimpikon tornásza a hétvégén érkezett haza a dohai Világkupáról, ahol nagyszerű eredményeket ért el, ám a versenyen szerzett ezütérmének, valamint két negyedik helyének ellenére sem volt kifejezetten elégedett teljesítményével.
Ezúttal Doha adott otthont a tornászok Világkupájának, ahol a magyar tornászválogatott női szakágát a Dunaferr SE tornásza, Kovács Zsófia képviselte, akit erre a megmérettetésre edzője, Trenka János kísért el. A végeredményt tekintve nagyon elégedettek lehetünk, ezzel együtt igen büszkék Zsófi teljesítményére, aki felemáskorláton ezüstérmes, ugráson és talajon negyedik, míg gerendán nyolcadik lett, de ezzel sem ő, sem vezetőedzője nem volt elégedett, akik kritikájukat sem rejtették véka alá. Ez azért fontos, mivel mindjárt itt van április közepe, vagyis a tornász Európa bajnokság, ahol mindenképpen szeretnének szép eredményekkel hazatérni.
- Sok gratulációt kaptunk az utóbbi órákban, melyeknek nagyon örülünk – foglalta össze gondolatait Trenka János vezetőedző -, és azokat nagy tisztelettel köszönünk is, de mint az Zsófival megbeszéltük, a mostani Világkupa nem fog a legkedvesebb versenyeink közé tartozni. Azt kell, hogy mondjam, a felemáskorláton elért ezüstérem sem ragyog olyan tisztán, mint azt szerettük volna, mert azt rontott gyakorlattal értük el. Ez részben megmutatja, hogy milyen erős Zsófi gyakorlata, amely egyébként tiszta is volt, csak az a rontás, amely a végén történt, sokat tizedet elvitt. Az ezüstérem azonban ezüstérem, melyért rengeteget kellett az eddigi évek során dolgozni! Az ugrásának összességében örülhettünk, hiszen szépen megcsinálta azt a két ugrását, amelyet kigyakoroltunk. Itt a leérkezéseket kell jobban kitisztítanunk. A gerenda gyakorlata a koncentráció hiány miatt sajnos több helyen pontatlan volt. Talajgyakorlata jobban sikerült, mint a selejtezőben, ezzel elégedett vagyok, hiszen gimnasztikában, tisztaságban, pontosságban javult, de még így is volt két pontatlanabb érkezése, amely pontszámban sokat elvett. Mindezek a jelek, vagy azt is mondhatnám, hogy jókor jött pofonok most még időben érkeztek az Eb-re történő felkészülés menetében, mellyel jelenlegi teljesítményét a helyén kezelve sikerként, vagy sikertelenségként tudjuk értékelni.
- Mi az, amelyben biztosan előrébb kell jutni a kolozsvári Európa bajnokságig lévő pár hétben?
- Mindenképpen erőnlétben! Ez most a legfontosabb! Ez akkor tud megvalósulni, ha fejben sikerül Zsófinak rendbe tennie magát, mert ezen a szinten majdnem minden fejben dől el. Van úgy, hogy ezzel hosszú évek alatt nem találkozik a gyermek, de akkor, amikor a felnőttek között egy magasabb szintet elér, akkor a gyakorlat erőssége, tisztasága, ritmikája, a versenyző lelkiereje már kizárólag a koncentráción múlik. Most nem az volt a baj, hogy nem értek meg eléggé azok a gyakorlatok, melyeket bemutatott, hiszen azokat szinte teljes egészében régóta gyakoroljuk, hanem az odafigyelés hiánya okozta a gyengébb pontszámokat. Ez még akkor is igaz, ha most változtak meg a pontozási szabályok.
- Nem érzed úgy, hogy Zsófi esetleg az utóbbi időben túl nagy terhelést kapott, és emiatt fáradt el?
- Nem hiszen, hogy ez történt. Az olimpia után igaz, hogy változott az alkata, vagyis nőtt egy kicsit, és korából adódóan nőiesedett, ez azonban nem okozhat komolyabb problémát, hiszen a nőiesség, a nőiesedő mozgások, kifejezések egy női tornásznak az előnyére válnak. Inkább arra kell készülnünk, hogy ismét olyan ponterős gyakorlatokat legyen képes megvalósítani, melyeket az olimpián láthattunk tőle. Ilyen volt most az ugrás, amelynek kimondottan örülünk. Abban biztos vagyok, hogy az Eb-re megfelelően fel fogunk tudni készülni, és abban az esetben, ha ez a megfelelő erőnléttel, állóképességgel párosul, akkor abból szép eredmény születhet majd! Azt szeretném, ha a következő időszakban minél több pozitív töltést kapna a gyermek, ezzel együtt nem érné semmilyen kudarc érzés. Ezt Zsófival is megbeszéltük, hiszen a munka nehéz, kemény része rajta múlik.
Tudja mindezt Kovács Zsófia tornászunk is, akin most alig volt észrevehető az a mosoly, melyet az utóbbi időben megszoktunk tőle:
- Sajnos nem úgy sikerült a dohai Világkupa, ahogyan szerettem volna. Mind a négy szeren indultam, és sajnos mindenhol becsúszott rontás. Egyedül az ugrással lehetek elégedett, viszont ott az érkezéseken kell javítani. A talaj most nehézkesen megy, de minél többet hajtom végre a feladatomat, annál jobb lesz majd. Úgy érzem, a kondíciómon kell javítanom ehhez. Gerendán a selejtezőben egy aránylag szép gyakorlatot mutattam be, igaz volt egy kötésem, melyet nem fogadtak el, viszont a döntőben sajnos gyengén szerepeltem. Már az első elememnél volt egy nagyobb megingásom, és attól kezdve instabillá váltam, ráadásul a végén leestem a szerről. Korláton mindkét napon voltak hibáim, így a kötések sem úgy sikerültek, mint kellettek volna, és ez is megtörte a gyakorlatom lendületét. Ha mindezek okait keresem, akkor meg kell említenem, hogy nagyon hosszú volt az utazásunk, ráadásul éjjel kettő órakor érkeztünk meg szállásunkra, ahol nem sokat pihenhettünk, hiszen aznap reggel már pódiumedzésünk volt. Ez nagyon nehéz volt. Azonban ha mélyebben magamba nézek, akkor azt látom, hogy az előző héten nem úgy sikerültek az edzések, ahogyan szerettem volna. Ezen mindenképpen koncentráltsággal kell javítanom.
- Mi kell ahhoz, hogy ismét rátalálj önmagadra, és újra át tudjad élni a sikert?
- Most két egymást követő hétvégén lesz versenyünk, melyet az Eb követ, így már most szeretnék arra a szintre jutni, mellyel előrébb léphetek. Hogy mi kell ehhez? Minél többször megcsinálni az edzések alatt a gyakorlataimat, hiszen ezzel fejlesztem kondíciómat, és ezáltal lesz stabilabb, erősebb mindegyik gyakorlatom.
