Letették a szabadegyházai Hungrana Kft. újabb biomassza erőművének alapkövét hétfőn: a másfél milliárd forintos beruházással a cég a termeléshez használt teljes gőz- és hőigényét száz százalékban maga fogja kielégíteni.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter köszöntőjében hangsúlyozta: a vállalat hosszú távra tervez, ezt bizonyítják az évről évre megvalósított fejlesztések. Hozzátette: a fejlődés mellett fontos számukra a környezet védelme is, hiszen csak magyar, GMO-mentes alapanyagot használnak, bioetanolt állítanak elő a gépjárművek számára, és a 2012-ben átadott biomassza kazánt is bővítik.
A miniszter elmondta, hogy a Hungrana a meglévő biomassza erőművében évente 60 ezer tonna szalmát és 12-15 ezer tonna napraforgóhéj pelletet éget el, amivel a gőz- és hőigényének kétharmadát fedezi. Megjegyezte, hogy a most kezdődő fejlesztéssel ez az arány száz százalékra nő.
Fazekas Sándor kiemelte, hogy a Hungrana az 1990-es években még naponta 400 tonnás kukorica-feldolgozási kapacitással rendelkezett, mára napi 3500 tonnára növelték kapacitásukat. Piaci pozíciójuk folyamatosan erősödik, Európa legjelentősebb kukorica feldolgozói, miközben több mint száz éve meghatározó szereplői a magyar élelmiszeriparnak - tette hozzá.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy a cég - a kormány elképzeléseivel összhangban - a magasabb szinten feldolgozott, versenyképes, jó minőségű élelmiszer alapanyagokat állít elő. A feldolgozottsági szint növeléséhez fejlesztések kellenek, amit a kormány uniós források felhasználásával, a GINOP és ÉLIP pályázatok keretében támogat - mondta.
Reng Zoltán a Hungrana Kft. vezérigazgatója a "Kukorica - a jelen és jövő aranya?" címmel rendezett szakmai konferencián tartott előadásában rámutatott, hogy az országban minden negyedik hektáron kukoricát vetnek, miközben minden második tonnát feldolgozás nélkül exportálnak. Megemlítette, hogy a kukorica sokáig takarmánynövény volt, pedig a keményítőt kivonva kiváló fehérje koncentrátum, nem mellékesen pedig kiváltható vele a GMO-gyanús, importált szója.
Szólt arról is, hogy a kukoricából kivont keményítőt elcukrosítva az élelmiszeripar számára cukrokat, keményítőt, alkoholt állítanak elő. A cégvezető közölte, hogy az elmúlt 10 évben 225 millió euró beruházást hajtottak végre, jelenleg 1,15 millió tonna kukoricát dolgoznak fel. Ebből körülbelül 310 ezer tonna izocukrot, 180 millió liter alkoholt, 60 ezer tonna keményítőt, 105 ezer tonna glükózt és dextrózt, 270 ezer tonna CGF takarmányt, 44 ezer tonna glutént, 63 ezer tonna csírát állítanak elő.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója kijelentette, hogy a Hungrana legújabb beruházása ráirányítja a figyelmet a nem élelmiszercélú mezőgazdaság jelentőségére, létjogosultságára. Úgy vélte, szakmai alapokra helyezve igenis szükség van rá Magyarországon.
Mint mondta, hazánkban 4,5 millió hektáros területen folytatható szántóföldi növénytermesztés, amelyen mintegy 18-20 millió ember számára képesek élelmiszert és alapanyagokat előállítani. Jelezte, hogy a kertészeti és állattenyésztési ágazat, valamint az öntözés fejlesztésével ebben előre lehet lépni, akár 25-30 millió ember kiszolgálása is lehetséges.
Közölte, hogy 600-800 ezer hektáron a környezet nem kedvez a hagyományos élelmiszer alapanyagok előállításának, oda alternatívák kellenek, mint például a tervezetten energetikai célú hasznosításra szánt növények termesztése.
-MTI-
