Életszolgálatra szegődtek

2017. április 9. (vasárnap) 17:09 - Várkonyi Balázs

A valószerűtlenség az, ami a középkorú férfi agyába véste a jelenetet… olyannyira, hogy öregkorára is élesen megmaradt a kép.

Ráérősen baktat autójával a réges-régi hatos úton. A távolban néhány embert lát, meg egy kocsit az út szélén. Közel ér, már kivehető minden: néhányan félkörben állnak, görnyedten a föld felé néznek, az aszfalton valaki fekszik, mellette megtört bicikli. Ingujjra vetkőzött idős férfi térdepel, zakója félredobva, nyakában sztetoszkóp, injekciós fecskendőt meg ampullát vesz elő, gyorsan ügyködik, felszív, szúr, aztán a mellkast kezdi pumpálni, lélegeztet, hosszú percekig nem történik más, csak az öreg küzd, kitartóan.

Már több jármű összegyűlt. Messziről szirénahang jön, megérkeznek a mentők. Ketten gondozásba veszik a sérültet. A térdeplő férfi felállni próbál, de nem megy, segítők ugranak, felkarolják, leültetik egy kőre, hozzák az orvosi táskát, a zakót meg a széthagyott eszközöket. Az öreg összekulcsolt kézzel ül, a távolba néz, ahol nincs semmi, talán csak a maga mögött hagyott emlékek. Ránézésre is van vagy nyolcvan esztendős. Vélhetően régóta nem praktizál. De az orvosi táskája ott van vele. Mint alighanem mindig, a hosszú életében. A balesetet szenvedett férfi már a rohamkocsiban, a mentősök, mielőtt indulnának, odalépnek az öreg kollégához, ahogy a kezüket nyújtják felé, abban benne van minden.

Az uradalmi házregiszter őrzi a XVIII. századi pentelei épületek listáját, sorban az összes építmény, urasági lak, magtár, vendégfogadó, bormérés, bolt, a hajdú, a kovács, a tehenész, a kerékgyártó meg a kasznár háza – és az orvos otthona. Igen, gyógyító ember már akkor is szolgálta a népséget. Pár évtized múlva, amikor már háromezer lakója volt a településnek, két községi doktor praktizált. Az 1800-as évek végén dr. Strasszer Lipót látta el a körorvosi feladatokat. Baracs és Kisapostag embereiért is felelt, munkáját a szülésznő, Berger Anna segítette, és a bábák, név szerint Molnár Anna, Király Erzsébet, Horák Anna, Sánta Ilka és Friedmann Erzsébet. Megbecsülte őket a falvak népe.

Aztán az 1950-es év meghozta a robbanást: a város és a vasmű építésére kezdetben három és fél ezren érkeztek, köztük nyolc orvos, és ahogy rohamléptekben nőtt a lélekszám, a kis rendelők meg az őskórház, a „fektető” mellett szükség volt korszerű, nagy szakintézményre. Meg is született, e hónapban épp 65 éve. Az épület a város nevezetessége lett, modern műtői, remek műszerezettsége és színvonala pedig messze földön is irigyeltté, etalonná tették. Ehhez persze kellett egy elhivatott, nívós orvoskar és asszisztencia, meg minőségi segítő-kiszolgáló csapat. Minden megvolt. 1965-ben aztán végre a kórház is szolgálatba állt, s még magasabb szintre léphetett az újvárosi egészségügyi ellátás.

A legendás „Fehér SZTK” hat és fél évtizede szolgál, szünet nélkül. Itt és a kórházban a hosszú évek alatt szakemberek sokasága lett megbecsült nővérré, neves orvossá – a kezdet óta, amelyet a nagyemlékű Groszmann és Pátkay főorvosok neve fémjelzett.

A rovat további hírei: Napraszóló

Nyárra ébredünk…

Nyárra ébredünk…

2017. június 20. (kedd)

Ha valaki át akarja élni a nyári napfordulat pillanatát, holnap reggel föltétlenül keljen fél hét előtt: a hazai idő szerint ez ugyanis 6 óra 24 perckor – a világidő szerint 4:24-kor – következik be. Aki idejében kel… nos, az nem észlel semmit.

Garfield gyűlöletnapja

Garfield gyűlöletnapja

2017. június 19. (hétfő)

Hétfő van. Utálatos egy nap. Hiába biztatom magam, hogy nem oly rossz ez, hisz esélyt az előzőnél jobb időszakra. Valami újnak a kezdete mindig tartogat meglepetést, jó esetben örömöt. De nem, nekem a hétkezdő nap inkább csak küzdelmet hoz.

Kilencgyermekesekről, apák napján

Kilencgyermekesekről, apák napján

2017. június 18. (vasárnap)

Melyiket a kilenc közül? A dilemmával Jókai Mór elbeszélésének hőse, János mester szembesült azon a hajdanvolt karácsonyesten. Szép-szomorú történet ez, de a vége – csak derű.

A kis bociszemű

A kis bociszemű

2017. június 17. (szombat)

A látványt nem felejtem. Áll a gyermek a kopott, sárga épület előtt. Legörbül a szája, nagy barna szemeiben csalódottság, mozdulatában tétovaság, ne bőgj, dörren rá az apja, pedig a kislány, Veronika, már nem is bőg, csak nagyon keserű az, amit egyre nyel befelé.

Filmmese, életvalósággal

Filmmese, életvalósággal

2017. június 11. (vasárnap)

Ül egy padon a polgárasszony. Elegáns. Kifogástalan úrinő. Sugárzik róla a jólét. Mellette törődött munkásember, micisapkában. Süt róla a szegényes lét. Csak ülnek. Beszélgetnek. A Jeanne Moreau – Jean-Paul Belmondo kettős alakításának feledhetetlen filmemléke ez.

Egy pofon ára

Egy pofon ára

2017. június 10. (szombat)

Nagyon rosszul érzik majd magukat a jövő hét péntekén az iskolafolyosók. Meg az osztálytermek. Tőlük idegen csönd szakad rájuk.

Köszönjük, Medárd!

Köszönjük, Medárd!

2017. június 08. (csütörtök)

Megúsztuk. Nem lesz negyven napos eső. Napsütésben lelt ma ránk a híres időjós, így a népi időjárási regula szerint nem büntet az özönvízszerű csapadékkal. Csakhogy a ló túloldalára eshetünk, mert a mai verőfény aszályos heteket ígér.