Két gramm méz
Lassan elmúlik ez a nap is. És nem kóstoltam egyetlen csepp mézet sem. Pedig illett volna – legalább ma. Mert április 30-a jó két évtizede a mézfogyasztás népszerűsítését szolgálja.
E napot a méhészek egyesülete kezdeményezésére nyilvánították a Méhek Napjának. Kettős céllal. Egyrészt, hogy minél szélesebb körben tudatosítsák, milyen sokrétű egészségvédő hatása van a szorgos kis bogarak által termelt méznek. És hogy szóljanak arról is, amit még köszönhetünk a méheknek: növénybeporzó munkájuk nélkül az emberiség képtelen lenne a mai technológiákkal megtermelni a kellő élelmiszermennyiséget.
A közszájon forgó történet szerint Albert Einstein egyszer azt mondta: ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl. Nos, hogy ez a mondás a nagy fizikustól származna, az csupán városi legenda. És bár ha a gondolat túlzó is, az kétségtelen, hogy a világ méhtársadalma a biztonságos élelemtermelés kulcsszereplője.
A méhek mézgyártó képessége valódi csoda: a mézharmatot begyűjtik, saját anyagaik hozzáadásával kémiailag átalakítják, enzimekkel keverik. A szakleírás szerint a kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, így teszik sűrűvé és tartóssá a mézet; érlelik, végül a sejteket lefedik, viasszal lepecsételik. A tömény mézben nem képesek az élesztők és a mikroorganizmusok elszaporodni – vagyis a méz az a táplálékunk, ami soha nem romlik meg.
Hazánk a mézfogyasztásban enyhén szólva nem élenjáró: nálunk egy ember éves átlaga 70 dekagramm. Egy napra tehát fejenként mindössze két gramm méz jut. Ezt kimondani is lehangoló. A mai napból még hátravan pár óra. A mulasztást érdemes pótolni. Persze nem csak az átlagos napi két grammal…
A rovat további hírei: Kultúra
A fenntarthatóság aktuális kérdéseiről tartanak előadásokat
2024. nov. 12.
A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként a fenntarthatóság aktuális kérdéseiről tartanak előadásokat az egyes tudományterületek szakértői szerdán és csütörtökön Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában.
A Dunaújvárosi Vegyeskar érdemelte a kórustalálkozó díját
2024. nov. 11.
Rendkívüli megméretés a csodás akusztikájú templomban, szép dunaújvárosi sikerrel: újra a Dunaújvárosi Vegyeskar hódította el a Dréta Antal Egyházzenei Kórustalálkozó elismerését.
Táplálkozástörténelem a múzeum repertoárjában
2024. nov. 11.
Bőséges tárlattal gazdagodott az Intercisa Múzeum egyik kiállítóterme – fókuszában az étkezéssel. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében nyílt kiállításon egészen az őskortól kezdve megismerkedhetnek a látogatók azzal, hogy miként és hogyan szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek őseink, milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget.
A Darvasi-életmű eddigi legnagyobb kihívása az Utószó élő antológia fókuszában
2024. nov. 11.
"Neandervölgyiek" – nagyon erős és nagyon félrevezető címmel írta meg (eddig) három kötetes nagyregényét Darvasi László. Az íróval Gyöngyössy Csaba beszélgetett az Utószó élő irodalmi antológia sorozatában.
DSTV: komoly kihívások várnak a vegyeskarra
2024. nov. 10.
Az összegzést már olvashatták, most itt a DSTV összegzése. Mozgalmas időszakot él és mozgalmas időszakra készül a Dunaújvárosi Vegyeskar – a menetrendről és a tagtoborzás terveiről Könyves Ágnes karnagy mesélt az egyik kóruspróba alkalmával. Hangkép.
Ötven éve fogadták az első olvasót
2024. nov. 09.
Jeles jubileumot ünnepel idén a József Attila Könyvtár és a Munkásművelődési Központ. A könyvtár fél évszázaddal ezelőtt, november 4-én nyerte el a ma ismert formáját, az első olvasó pedig november 5-én tért be az intézménybe. Boldog születésnapot!
DSTV: a bábok hatalma a Bartókban
2024. nov. 09.
"…minden, ami Szent…" címmel nyílt meg Balázs János Balázs kiállítása a Bartók Kamaraszínház aulájában, derül ki a DSTV összegzéséből. A képzőművész ikonfestő, báb- és díszlettervező – ő álmodta meg az Álomlátó fiú című bábjáték díszletét és figuráit. Hangkép.