Két gramm méz
Lassan elmúlik ez a nap is. És nem kóstoltam egyetlen csepp mézet sem. Pedig illett volna – legalább ma. Mert április 30-a jó két évtizede a mézfogyasztás népszerűsítését szolgálja.
E napot a méhészek egyesülete kezdeményezésére nyilvánították a Méhek Napjának. Kettős céllal. Egyrészt, hogy minél szélesebb körben tudatosítsák, milyen sokrétű egészségvédő hatása van a szorgos kis bogarak által termelt méznek. És hogy szóljanak arról is, amit még köszönhetünk a méheknek: növénybeporzó munkájuk nélkül az emberiség képtelen lenne a mai technológiákkal megtermelni a kellő élelmiszermennyiséget.
A közszájon forgó történet szerint Albert Einstein egyszer azt mondta: ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl. Nos, hogy ez a mondás a nagy fizikustól származna, az csupán városi legenda. És bár ha a gondolat túlzó is, az kétségtelen, hogy a világ méhtársadalma a biztonságos élelemtermelés kulcsszereplője.
A méhek mézgyártó képessége valódi csoda: a mézharmatot begyűjtik, saját anyagaik hozzáadásával kémiailag átalakítják, enzimekkel keverik. A szakleírás szerint a kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, így teszik sűrűvé és tartóssá a mézet; érlelik, végül a sejteket lefedik, viasszal lepecsételik. A tömény mézben nem képesek az élesztők és a mikroorganizmusok elszaporodni – vagyis a méz az a táplálékunk, ami soha nem romlik meg.
Hazánk a mézfogyasztásban enyhén szólva nem élenjáró: nálunk egy ember éves átlaga 70 dekagramm. Egy napra tehát fejenként mindössze két gramm méz jut. Ezt kimondani is lehangoló. A mai napból még hátravan pár óra. A mulasztást érdemes pótolni. Persze nem csak az átlagos napi két grammal…
A rovat további hírei: Kultúra
Triptichon – Esterházy János élete és öröksége a könyvtárban
2024. már. 11.
Különleges történelmi (és dokumentumfilmes) csemegével találkozhatnak az érdeklődők a József Attila Könyvtárban: a felvidéki mártír politikus, Esterházy János életművével foglalkozó filmet szerdán délután vetítik, majd beszélgetésre várják az érdeklődőket.
DSTV: adonyi egyesület a múzeumban
2024. már. 11.
Településtörténeti szempontból is valódi kincseket rejt az Intercisa Múzeum, derül ki a DSTV összeállításából. Az intézmény gyűjtőterületéhez tartozó Adonyból a Vetus Salina Kulturális Egyesület tagjai ismerkedhettek az adonyi leletekkel a napokban. Hangkép.
70 éves a Móricz – komoly jubileumi együttműködésre, minifesztiválra is készülnek
2024. már. 10.
Nem mindennapi együttműködésre készül a Móricz Zsigmond Általános Iskola, valamint a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D): a Móricz jubileumi évének egyik meghatározó eseménysora lesz az a minifesztivál, amelynek az ICA-D ad otthont május derekán.
DSTV: Barkóci Rosti Pál és Pentelei Molnár János emléke a könyvtárban
2024. már. 10.
Különleges kollekcióról tudósít a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban olvasópontot alakítottak ki, amely településünk történetének két jeles személyisége, Barkóci Rosti Pál és Pentelei Molnár János életét és életművét mutatja be. Hangkép.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: fél év a mérlegen
2024. már. 09.
Új helyen, de a régi lendülettel folytatódott a KineDok új évada kínálatának bemutatása – az alábbiakban némi kitekintéssel az elmúlt fél év mérlege következik, meg egy fontos tényező kiemelése.
DSTV: bronzkori kincsek nyomában
2024. már. 08.
A bronzkorba repíti vissza az érdeklődőket az Intercisa Múzeum műtárgyait bemutató sorozat újabb epizódja, derül ki a DSTV összeállításából. Dr. Keszi Tamás régész aranyból és bronzból készült hajkarikák történetét eleveníti fel – és persze mesél a kincsek hátteréről is. Hangkép.
Kisjubileumot ül a Zenélő Cukrászda!
2024. már. 07.
Már a 25. bemutatóra készül a sorozat, ezúttal harmonikások muzsikálnak és kínálnak édes élményt a Vasmű úti bázison. Mindezt ráadásul nőnapon, pénteken este – mindenkit szeretettel várnak!